Szeretnél nyerni egy Phil Taylor Erőpróba könyvet? Nincs más dolgod, mint ellátogatni a PDC Hungarian Fan Club Facebook-oldalára és megválaszolni az adott fordulóra vonatkozó kérdést.

A Snaptől a "The Power" sláger csendült fel először az est folyamán Exeterben, vagyis a legenda, a 16-szoros világbajnok Phil Taylor lépett elsőként a színpadra, az 55 éves géniuszt pedig a kétszeres vb-győztes Adrian Lewis követte. Rögtön tehát egy angol házirangadóval indult a forduló, amely ráadásul egyben egy mester és tanítványa csata is. Taylor kezdte a mérkőzést, magabiztosan hozta az első leget, majd ott lihegett a másodikban is fiatalabb honfitársa nyakában, aminek meg is lett a gyümölcse, Lewis nem tudott kiszállni, a stoke-i klasszis pedig azonnal megbüntette. A negyedik legben ugyanezt lemásolták - csak ekkor négy nyilat rontott a duplára a 31 éves angol -, így pillanatok alatt négy, majd 5-0 állt az eredményjelzőn. "Jackpot" a hetedik felvonásban hozott egy leget, de ez csak az eredmény kozmetikázására volt elegendő. Taylor mesteri játékkal, 104.01-es átlaggal, 54%-os kiszállózással, a vártnál sokkal könnyebben szerezte meg a két pontot, aki pedig velünk tartott, ismét zsebre vághatta a profitot.

A folytatásban ugyancsak két angol, a tavalyi elődöntős Dave Chisnall és a 2009-es bajnok James Wade lépett a dobóléc mögé. Már a mérkőzés elején sziporkáztak, Chizzy magabiztos kezdésére Wade egy 12 nyilassal válaszolt. Az ötödik legig kellett várni az első brékre, ekkor a "Gép" egy 100 feletti kiszállóval villant, pontosan 161-et fogyasztott el három dartból (12:55-től látható a videóban). Az előnyét könnyedén erősítette meg, majd a hetedik felvonásban a meccset is eldönthette volna, de hiába rontott el három nyilat Chisnall a duplára, Wade sem tudta megoldani a kiszállót, így 2-5 dupla brék helyett tovább folytatódott a nagy csata, az idősebb angol felzárkózott 3-4-re. Nem sokáig örülhetett azonban Chizzy, a nyolcadik legben 96-ról, a kilencedikben 102-ről szállt ki Wade, amivel számára az egy pont zsebben volt. Egy fellángolása még volt Chisnallnak is, egy 12 nyilassal hátsó pályáról 4-6-ra zárkózott, de kezdésből nem tudta megoldani a következő leget, ismét a duplával gyűlt meg a baja, Wade pedig hiába hibázta el az első két meccsnyilát, végül akadtak újabb lehetőségei, amiket már nem puskázott el.

Kíváncsi vagy a mérkőzések statisztikáira? Keresd fel a PDC Hungarian Fan Club Facebook-oldalát, ahol minden összecsapás részletes statisztikáját megtalálhatod.

Az angolok után két skótot, a World Grand Prix-címvédő Robert Thorntont és a regnáló világbajnok Gary Andersont szólította a küzdőtérre John McDonald. Mindkét játékos betegség miatt kihagyott egy-egy fordulót, ezáltal a tabellán sem foglaltak el túl előkelő pozíciót, így komoly tétje volt ennek az összecsapásnak. Borzasztó gyenge színvonalon kezdték a találkozót, sem tömegben, sem kiszállókban nem brillíroztak, Anderson például sorozatban hét duplát is elhibázott. A nagy szenvedésből Thornton jött ki jobban, aki egy 12 nyilassal megfejelve 3-0-ra lépett meg. Abban azonban nem bízhatott, hogy a címvédő végig gyengén fog játszani, a negyedik legben el is kezdte a felzárkózást a Repülő Skót, igaz, a játéka még mindig hagyott kívánni valót maga után, de a legfontosabb számára, hogy 3-3-ig feljött. Ha nehezen is, de Thorn újra átvette a vezetést a hetedik legben, innentől viszont Anderson pillanatai következtek. Egyre inkább jöttek nála a triplák és a duplákra is kezdett ráérezni. A kilencedik felvonásban egy 101-es kiszállóval először vezetett a meccsen, amit a végéig nem is engedett már ki a kezei közül. Az idei kiírás leggyengébb meccsét produkálták, mindketten 90 alatti átlaggal zártak és a kiszállózásuk sem érte el a 40%-ot...

Az est negyedik mérkőzésén a listavezető Peter Wrightot és a világelső Michael van Gerwent üdvözölhette az exeteri publikum. A holland zseni az előző héten új csúcsot állított fel, ami az átlagot illeti, egy közel hat éves rekordot adott át a múltnak. A skót showmannek fel kellett kötnie a gatyáját, hiszen ő pedig éppen tömegben gyengélkedett Aberdeenben. Vérprofihoz mérten nem is adta könnyen a bőrét és bizony hatalmasat emelt a játéka színvonalán. Jól kezdett, Van Gerwen picit haloványabban, de ez mindössze egy legig tartott, a másodikban már egy 12 nyilast pörkölt oda a világelső, majd egy 11-essel brékelt, mindezt pedig egy két duplás, 100-ról való kiszállóval fejelte meg, így pillanatok alatt 3-1-re húzott el. Wright mindent megtett, egy bravúros 121-es kiszállóval tapadt ellenfelére, hátsó pályáról viszont egyszerűen semmi esélye nem volt, Van Gerwen újabb erős leget produkált, ezúttal csupán 10 nyílra volt szüksége, hogy elfogyassza az 501 pontot. A brutális tömeg mellett a kiszállókra sem tudott hibázni a holland, öt leget követően 100% íródott a neve mellé. A nyolcadik és kilencedik felvonásban is 12 és 15 nyíl elegendő volt számára a leg megnyeréséhez, így 7-2-vel abszolválta a találkozót. Mindent elárul a mérkőzés színvonaláról, hogy Wright nem rontott duplára és 108.99-es átlaggal zárt, mégis csak két leget tudott nyerni. A másik oldalon Van Gerwen neve mellé ugyanis ismét varázslatos számokat kanyarinthattak be a statisztikusok: 116.67-es körátlag, 124.05-ös első 9 nyíl, 88%-os kiszállózás (8/7).

Az izgalmak itt még messze nem értek véget, a forduló utolsó találkozóján az egykori junior világbajnok Michael Smith és a 2014-es győztes Raymond van Barneveld nézett farkasszemet egymással. Az újonc angol négy játékhetet követően egy ponttal szerénykedett, így számára csak a győzelem volt elfogadható Exeterben. Ennek megfelelően kezdte a találkozót, viszonylag korán elvette a rutinos ellenfele kezdését, amit egy bravúros, nyomás alatt megoldott 104 pontos kiszállóval meg is erősített. Nem tartott azonban sokáig az örömre, három tripla nélküli kör nem fért bele, Barney-tól azonnal érkezett a büntetés. Mint ahogyan a hetedik legben is, amikor az 5-2-ért három nyilat célzott mellé a duplára Smith. A minden hájjal megkent holland megérezte a vérszagát és további két leget húzott be, amivel már nála volt a brékelőny. Úgy tűnt sínen van a győzelem felé, de volt még tartalék az angolban, egy 11 nyilassal villant hátsó pályáról, majd két újabb remek leggel az utolsó pillanatban visszatáncolt és megnyerte a meccset, amivel elkönyvelhette első Premier League-sikerét. Elmaradtak a nagy átlagok, de ez a meccs egyértelműen az idegekről szólt, illetve, hogy ki mennyire tudta kihasználni a másik hibáit, ebben pedig most Smith bizonyult jobbnak, aki nem mellesleg ezzel a The Masters után itt is visszavágott Barneveldnek a világbajnokságon elszenvedett fájó vereségért.