A magyar szövetség honlapján olvasható összeállítás szerint az egyik ilyen kiemelkedő képességű játékos az aradi születésű Auer, magyarosított nevén Avar István volt. Kora egyik legjobb csatára azért játszott "csak" kétszer a román csapatban, mert 22 évesen átköltözött Magyarországra, ahol az Újpest csapatát erősítette. A magyar válogatott történetében mindössze három játékos van, aki húsz gólnál többet szerzett a nemzeti tizenegyben úgy, hogy kevesebb meccsen játszott, mint ahányszor a kapuba talált: ezt Kocsis Sándor és Deák Ferenc mellett Avar István mondhatja el magáról.
A 1944-ben magyar bajnok Nagyváradi AC csillagai közül hatan is játszottak mindkét ország válogatottjában. Bodola Gyula, Sárvári-Spielmann Ferenc, Perényi-Pecsovszki József, Kovács I. Miklós, Tóth Mátyás és Mészáros Ferenc. Érdekesség, hogy 1945-ben a magyar és a román válogatott barátságos meccsén hét magyar nemzetiségű hallgatta a román csapat tagjaként, ahogyan az ellenfélnek játsszák a magyar himnuszt.
A tizenhármak közül Teleki Pál örökre beírta a nevét a magyar futball történetébe, ugyanis ő szerezte 1934-ben az olaszországi világbajnokságon a magyar labdarúgás első vb-gólját.
A magyar és román válogatottban is szerepelt labdarúgók
| Avar István | 21/24 (1929–1935) | 2/3 (1926–1927) |
| Barátky Gyula | 9/0 (1930–1933) | 20/13 (1933–1940) |
| Bodola Gyula | 13/4 (1940–1948) | 48/30 (1931–1939) |
| Kovács I Miklós | 1/1 (1941) | 37/6 (1929–1938) |
| Marosvári Béla | 1/0 (1943) | 2/0 (1939) |
| Mészáros Ferenc | 1/0 (1943) | 3/0 (1946) |
| Perényi József | 3/0 (1942–1943) | 32/11 (1945–1958) |
| Sárvári Ferenc | 7/3 (1940–1943) | 11/4 (1939–40, 1945–49) |
| Ströck II Albert | 15/3 (1927–1932) | 8/2 (1922–1926) |
| Szaniszló II Zoltán | 1/0 (1932) | 5/0 (1935–1938) |
| Táncos Mihály | 5/1 (1930–1932) | 10/1 (1923–1929) |
| Teleki Pál | 8/2 (1933–1937) | 1/0 (1927) |
| Tóth III Mátyás | 16/6 (1939–43, 1947–1948) | 2/1 (1946) |