1945-öt írtunk, amikor a Chicago Cubs közel járt, hogy 1908 után ismét bajnok legyen, 2-1-re vezetett a döntőben és a negyedik mérkőzést otthon játszotta. Egy helyi étterem-tulajdonos, Billy Sianis úgy döntött, hogy magával viszi a kecskéjét a meccsre. Nem engedték azonban be a furcsa párost, arra hivatkozva, hogy a kecske zavarná a többi nézőt. Billy dühében elátkozta a csapatot, és miután azóta mindenféle balszerencse érte a chicagói alakulatot, az átok leszedésével is próbálkoztak, például vittek be különféle kecskéket. De egészen mostanáig kellett várniuk, hogy sikerüljön feltámasztani a Cubs győzelmi grálját.

Pedig ez a World Series sem indult jól, Joe Maddon fiai 1-3-as hátrányba kerültek, vagyis az átok megtöréséhez három meccset kellett zsinórban nyerniük. Ahogyan arról szerdán beszámoltunk, sikerült a Cubsnak kiegyenlítenie, így hajnalban következhetett a mindent eldöntő hetedik mérkőzés. Az ötödik inningig minden a szeles városiak elképzelései szerint alakult, kényelmes, 5-1-es vezetésre tettek szert. Két out után úgy döntöttek, hogy ideje pályára küldeni a Bostonnal két gyűrűt nyerő Jon Lestert. A rutinos dobó elég idegesen kezdett, mondhatnánk azt is, hogy össze-vissza hajigálta a bogyót, sikerült az elkapóját fejbe találnia, amiből két pontot érte el a Cleveland. Ekkor nem volt olyan Cubs-fan, aki ne az átokra gondolt volna...

De csak 3-5-ig sikerült zárkóznia a hazaiaknak, és miután David Ross a következő felvonásban kibombázta a labdát a nézőtérre, így ismét három pontra nőtt a különbség a két csapat között. Lester megnyugodott és innentől szépen tartotta az Indians ütőit. A nyolcadik inningben 2 outnál döntöttek úgy, hogy jöhet a liga egyik legjobb befejező dobója, Aroldis Chapman. Az egész döntő alatt kiválóan játszott, most viszont fogást találtak rajta. 6-4-nél Rajai Davis keze sült el és ütött egy hazafutást, amivel kiegyenlített a Cleveland. A nézőtér felrobbant, a Cubs-szurkolók pedig a fejüket fogták. Chapman szeme is kikerekedett, hiszen az egész szezonban nem tudtak róla HR-t ütni.

A kilencedik inning nem hozott változást, 6-6 állt az eredményjelzőn, vagyis következhetett a hosszabbítás. Előtte azonban még leszakadt az ég Ohióban, így a dráma tovább fokozódott. Jó 20 perces várakozás után folytatódott a döntő, amely rögtön az első extra inningben eldőlt. A Cubs játékosainak volt idejük megemészteni, hogy 6-3-ról nem sikerült lezárni a meccset. Ben Zobrist vezetésével 8-6-ra húztak el, a Cleveland pedig ezt már nem tudta ledolgozni.

Így lett 1908 után ismét bajnok a Chicago Cubs. Meggazdagodni nem sikerült ezen a mérkőzésen, hiszen az általunk várt maximum hat pontot bőven túlszárnyalták a csapatok, viszont így is megérte virrasztani, egy csodálatos mérkőzést láthattunk, és egy hihetetlen régóta tartó nyeretlenségi sorozat megszakadását. A Cubs győzelmére egyébként 1.70-es oddsot kínáltak a    -nál, tehát az idegenbeli szereplés ellenére favoritnak számított a Chicago.