Heti Hatos

1. Felúsztunk a dobogóra

Egy híján húsz éve rendeznek rövidpályás világbajnokságot úszásban. A nem elsősorban szakmai meggondolások, sokkal inkább a látvány, a közönségszórakoztatás apropóján létrehozott sorozatra két évente kerül sor, és bár joggal nevezhetjük magunkat úszónemzetnek, a vb-ken eddig nem igazán hasítottunk a 25-ös medencében. 1993 óta mindössze egy-egy arany és ezüst, valamint három bronzéremmel jeleztük, hogy azért ,,kádban" is tudunk úszni, ahol ugye a táv miatt a fordulóknak kiemelt jelentősége van. Isztambulban a magyar válogatott fürdött a népszerűségben,
kétszer annyi érmet szerzett, mint az ezt megelőző tíz eseményen összesen. A nemzetek közötti rangsorban az Egyesült Államok és Kína mögött a harmadik helyen végeztünk, a legjobb női versenyzőnek járó különdíjat pedig Hosszú Katinka kapta, aki mindegyik számában a dobogón végzett: 200 pillangón és 100 vegyesen aranyat, 200 gyorson és vegyesen ezüstöt, 400 vegyesen bronzot nyert. A parádés teljesítmény nem csak az úszótársadalmat, hanem magát a szövetségi kapitányt is meglepte, Kiss László a vb előtt ugyanis azt nyilatkozta, hogy ha felülmúljuk a legutóbbi
szereplést, vagyis háromnál több érmet szerzünk, akkor ő már elégedett lesz. Tíz lett belőle. Ekkorát tévedni nem szép dolog, de ezúttal megbocsátható.

2. Belgrádi bronz buktatókkal

Négy győzelem, három vereség. A mérleg pozitív, de kontinenstornán a legritkább esetben lehet vele érmet szerezni. A szerbiai női kézilabda Európa-bajnokság ebbe a kategóriába tartozik, a magyar válogatott akkor és azt a meccset nyerte meg, amikor és amelyiket a leginkább kellett, bronzérmes lett, és egyben kvalifikálta magát a 2013-as világbajnokságra. Az összkép csodálatos, még úgy is, hogy voltak azért ennek a menetelésnek buktatói. A nyitányon kikaptunk a horvátoktól, aztán 1-6-tal kezdtünk a németek ellen, innen kellett valahogy felállni. Sikerült, sőt - kis szerencsével - a középdöntő utolsó mérkőzését már elődöntősként játszhatták a lányok. Aztán
következett az a találkozó, amit végül simán elveszítettünk az olimpiai és világbajnok Norvégiával szemben, azokban a napokban mégsem az eredmény, hanem egy bulvárhír kapott a szokásosnál nagyobb publicitást. A meccs előestéjén Heidi Löke, a Győr és a norvég válogatott klasszisa világgá kürtölte, hogy szakított Karl Erik Böhnnel, az ETO korábbi edzőjével, a magyar válogatott jelenlegi szövetségi kapitányával. Az időzítés tökéletes volt, azt persze soha nem tudjuk meg, mire megyünk a norvégokkal Belgrádban, ha a szőke bombázó néhány napig jegeli a témát, gyanítom, sokkal többre akkor sem tellett volna a skandinávokkal szemben. A végjátékban aztán bebizonyosodott, hogy Böhnt nem viselte meg túlságosan volt kedvese akciója, úgy taktikázott és úgy forgatta a csapatot a szerbek ellen, hogy bronz lett a vége. Lökéék meg elbukták a döntőt, ami számukra legalább akkora csalódás, mint amekkora bravúr a mieinknek az érem. Párhuzamot persze nem kell keresni a nő-ügy és az eredmények között, mindössze annyi történt, hogy véget ért egy románc - játék közben...

3. Feleség és jelöltek

Ha már a romantikánál tartunk, Berki Krisztián addig titkolta kedvese előtt, hogy mire készül, amíg lebukott. Olimpiai bajnok tornászunk a kubai tengerpartot választotta ki a boldogító igen helyszínéül, rajta kívül csak a legszűkebb család, no meg a két tanú tudott a tervről. Utóbb kiderült, ez is sok volt, egyvalaki ugyanis elszólta magát, így aztán az ara kénytelen volt részt venni a szervezésben. Örömmel tette, hiszen tavaly már jártak Varaderón, ismerős volt a környezet, a visszatérés apropója pedig egy életre szóló élményt jelentett. A frigy megköttetett, Berki Krisztián és Gál Mária házaspárként utazott haza Kubából. Néhány nappal később egy másik világklasszis tornász is a címlapokra került. Merő véletlen, hogy az illető Berki legnagyobb vetélytársa, a lólengésben olimpiai ezüstérmes Louis Smith. Az angol srácot egy londoni partin kapták lencsevégre két Playboy-lánnyal. Nincs ebben semmi kivetnivaló, a történet azután kezdett érdekessé válni, hogy kiderült, mit is csináltak ők hárman a hotelszobában. Nos, semmit...Legalább is olyat nem, ami ebben a felállásban feltételezhető, Carla és Melissa Howe ugyanis kikotyogta, hogy Smith megmutatta nekik az új naptárát saját magáról, és visszanézte videóról egy táncműsorban való szereplését. A lányok szerint a hajvasaló jobban érdekelte a fiút, mint ők. A tornász mindehhez annyit tett hozzá, hogy szándékosan nem közeledett a hölgyekhez, mondván: ,,Ha a cipőddel rálépsz valami nem szép dologra, akkor próbálod lerázni azt. Ilyen helyzet volt ez is.". Ki érti ezt? Azok biztosan, akik tudják, hogy Louis Smitht az utóbbi időben többször megtalálták feltételezett homoszexualitásával, Londonban már-már melegikonként emlegetik. Ennek némiképp ellentmond, hogy a fiatalember kijelentette, olyan nőket szeret megismerni, akik potenciális feleségjelöltek lehetnek. Ez rendben is lenne, bár kétlem, hogy őket hasonló helyzetben egy naptár vagy egy hajvasaló felizgatná.

4. Messi 90

Lionel Messi és a Barcelona nem csak az ellenfeleket, hanem a statisztikusokat is keményen megdolgoztatja. Ahogy dőlnek a csúcsok, úgy fogynak az ötletek, alig van már olyan mutató, amiben a katalánokat, vagy az argentin zsenijüket megelőzi valaki. Most éppen a Real Madrid egy éven belüli gólszáma (119) van veszélyben, a Barca az Atletico ellen szerzett négy találatával a klubcsúcsot jelentő 116-nál tart, és ha szombaton megszórná a Valladolidot, akkor ebben az összevetésben is a legjobb lenne. De maradjunk egyelőre Messinél, aki a legutóbbi fordulóban is duplázott, megszerezve 2012-ben a 90. gólját (a ligában a 200.-at), és ezzel már ötöt vert az 1972-ben 85. jutó Gerd Müllerre. A szenzációszámba menő előzés azonban nem aratott osztatlan sikert, utólag olyanok is beneveztek a versenybe, akik eddig mélyen hallgattak az ügyben. Bruno Lucena, a Flamengo kutatási és statisztikai részlegének vezetőjének érthető volt a felháborodása, a klub ugyanis Zicót favorizálta, aki 1979-ben 89 gólt ért el. Most, hogy Messi berámolta a 90.-et is, a brazilok elcsendesedtek, nem úgy a veretes futballmúltjáról kevésbé híres zambiaiak, akik szerint Godfrey Chitalu 1972-ben 107-szer volt eredményes. A FIFA nem foglalt állást az ügyben, mondván a nemzetközi szövetségnek nem áll rendelkezésére olyan adatbázis, amely valamennyi tagország minden mérkőzését tartalmazza. A salamoni döntés ellenére Müller egy pillanatig sem vitatta Messi teljesítményét, sőt, azt kívánta neki, rúgjon még néhány gólt az idén, aztán negyven évig birtokolja ő is a csúcsot. A Nemzet Bombázójaként emlegetett müncheni csatárcsillag egyszerűen gigantikusnak nevezte Messit, és csupán azért hibáztatja, mert nem a Bayernben futballozik. Zico még nem nyilatkozott...

5. Magyar lány lett a Bundesliga legjobbja

Magyar futballistát ünnepelnek Németországban. Ritka az ilyen, becsüljük meg és legyünk rá büszkék. Ezúttal nem a Hannoverben másodvirágzását élő Huszti Szabolcs, vagy a Mainzban a legjobb idényét futó Szalai Ádám került a címlapokra, hanem a Wolfsburg légiósa. A mindössze 22 esztendős labdarúgó három és fél éve játszik a Bundesligában, ezalatt huszonhat gólt szerzett, az idei bajnokságban ötnél tart, kulcsszerepe van abban, hogy csapata a tabella éléről várja a folytatást. A fent említett két fiatalemberhez hasonlóan nagy népszerűségnek örvend, a szurkolók szeretik, a szakma elismeri. Most éppen azzal, hogy az élvonalbeli edzők szavazatai alapján ő lett az őszi idény legjobbja. Jakabfi Zsanettről van szó, aki 2009-ben az MTK-tól igazolt Németországba, oda, ahol a női futballt évtizedek óta világszínvonalon űzik. Az előkészítésben és támadásbefejezésben egyaránt kimagasló teljesítményt nyújtó magyar lány csapattársával, Nadine Keßlerrel holtversenyben végzett az élen, megelőzve többek között az aktuális világbajnok Japán egyik sztárját Ogimi Jukit. Jakabfit egyébként 2015-ig köti szerződés a hat német válogatottat foglalkoztató Wolfsburghoz, és azt mondja, annyira jól érzi magát jelenlegi klubjában, hogy nincs az a pénz, amiért váltana. Ha így folytatja, előbb-utóbb lesz...

6. A Corinthians a csúcson

Megvan a FIFA klubvilágbajnoka. Azért az övé, mert bár 1960 óta a Világkupáért (Interkontinentális Kupáért, Toyota Kupáért) évente megmérkőzött Európa és Dél-Amerika legjobb csapata, 2000-től a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség megreformálta és a nevére vette az eseményt, ami nem tartozik a legnépszerűbb futballtornák közé. Megszületésében inkább üzletpolitikai szempontok játszottak szerepet, a létét - elsősorban a túlzsúfolt versenynaptár miatt - szakmai szempontok kevésbé indokolják. Mindez persze a győztest érdekli a legkevésbé, hiszen azon túl, hogy egy évig a klubfutball világbajnokának mondhatja magát, némi tiszteletdíj is megilleti, de osztanak a végén arany, ezüst és bronzlabdát is, a legeredményesebb játékost aranycipővel jutalmazzák, és hogy teljes legyen a kollekció, a legsportszerűbb csapat fair play díjat kap. Az idén - hagyományosan - a Libertadores Kupa és a Bajnokok Ligája győztese játszotta a döntőt. A Corinthians és a Chelsea csatáját a brazilok nyerték 1-0-ra, megszakítva ezzel az öt éve tartó európai győztes szériát, egyben felzárkózva a nemzetek rangsorában legeredményesebb, tíz elsőséggel rendelkező Olaszország és Argentína mellé.

Heti Hármas

1. Pécsi munka meg osztás

Azt hittem, hogy amit Matyi Dezső és Supka Attila két héttel ezelőtt sajtótájékoztató címén előadott, annál nincs lejjebb. Tévedtem, és most már abban sem vagyok biztos, hogy a jelenlegi szintről lehetetlen tovább süllyedni. Miután nem született megegyezés a két fél között, az edzőfaló tulajdonos (2007 szeptembere óta a kilenc tréner ült a pécsi kispadon) csavart egyet a történeten, Supka marad, de kineveznek fölé egy szakmai igazgatót, aki nyilván egyszemélyben felel majd a csapatért, közös munkáról szó sem lehet. Ez eddig - Matyi szemszögéből - rendben is lenne, gondolom, a kirúgott, papíron azonban még alkalmazásban álló szakember is lenyelte volna a békát, ha az új forgatókönyvben nem kell eljátszania a balek szerepét, azaz naponta megjelenni a PMFC klubházában, elemezgetni az őszi meccseket, feljegyzéseket írni azokról, de szerepel a programjában az értekezleteken való részvétel, az utánpótláscsapatokkal való rendszeres kapcsolattartás, akár a külföldi mérkőzésekre, tornákra történő utazás is. A véleményére természetesen senki nem kíváncsi, levegőnek nézik, a lényeg, hogy dolgozzon meg a pénzéért. Mindezt azért kell megtennie, mert a szerződése lejártáig őt megillető összeghez egyben és nem
részletekben akart hozzájutni. Uszkve öt hónapot kellene így kibekkelnie, a jegyzőkönyvek szerint a tizenhárom tavaszi bajnokin az ő neve szerepel majd a vezetőedző rovatban, miközben az is előfordulhat, hogy az öltözőbe sem teheti be a lábát. Hogy meddig bírja mindezt, nem tudom, egyvalami látszik biztosnak, akit Matyi Dezső tizediknek kiszemel magának, hosszú távra nem kell terveznie Mecsekalján.

2. Pakkhelyzet

Fagyossá vált a légkör az NHL-ben. Az észak-amerikai profi jégkorongbajnokságban három hónapja zajló bérvita új fejezetéhez (és talán fordulathoz) érkezett, a játékos szakszervezet vezetősége szavazást kezdeményezett annak érdekében, hogy lemondjanak érdekképviseleti jogukról. Ha ez megtörténik, ki-ki maga harcolhatja ki az elmaradt járandóságát (vagy akár annak többszörösét) a bíróságon, megszűnne a fizetési sapka, a maximális bér, függetlenné válnának a hokisok. Az ellenérdekelt fél, a liga nem hátrált meg, csoportos vádindítványt nyújtott be a szakszervezettel szemben. Hogy ki nyer, ki törik meg előbb, az egyelőre kérdéses, a tavaly hasonló vitán alapuló NBA-akció mindenesetre meghozta a - játékosok által - várt eredményt, tizenkét nappal a szakszervezeti érdekképviselet leszavazása után megegyezés született. Optimális esetben tehát januárban kezdődhet az NHL-szezon. Csonkán, zaklatottan, anyagi és presztízsveszteséggel. Félteni persze nem kell őket, Amerikában ahhoz is értenek, hogy kigazdálkodják ezt a kis(...) mínuszt.

3. Platini és a technika

A Bundesliga a világfutball legszervezettebb, leglátogatottabb és egyik legszínvonalasabb bajnoksága. Játékvezetői tévedések persze Németországban is vannak, a 16. fordulóban pédául a Wolfgang Stark intézte el egy jogtalan tizenegyessel és kiállítással a Dortmund-Wolfsburg meccset. Az esettel kapcsolatban Jupp Heynckes, a Bayern vezetőedzője is megszólalt, és a videóbíró bevezetését sürgette. A müncheni szakember szerint a negyedik játékvezetőnek egy monitor mögött kellene ülnie, és akkor a dortmundihoz hasonló tévedés korrigálható lenne. Heynckes hozzátette, egy ilyen szituáció visszajátszása nagyjából tíz másodpercet venne igénybe, és mindenki számára megnyugtató döntések születhetnének. Véletlen egybeesés, de Michel Platini is kitért a technikára ezekben a napokban. Az európai szövetség francia elnöke Kuala Lumpurban járt, ott beszélt arról, hogy ellenzi a FIFA döntését, miszerint a jövőben alkalmazható a gólbíró-technológia, ami egyébként a Japánban rendezett klubvilágbajnokságon debütált. Platini a találmányok helyett inkább a pályákra és a futball fejlesztésére költene, szerinte az öt esztendő alatt 50 millió eurós ráfordítás nem éri meg, hogy évente egy-két tévedést ,,kivideózzanak". Aki netán azt hinné, hogy Platini túl konzervatív, nem halad a korral, az téved. Elég csak arra az ötletére gondolni, hogy 2020-tól nem országok, hanem stadionok pályázhatnának az Európa-bajnokságok rendezésére. Érdekes elképzelés... Általános vélemény szerint az lenne a legjobb, ha meg is maradna annak.