Heti 6:3

Hősiesség, hűség, hűtlenség, hü... butaság

megosztom

Ismét eltelt egy hét, így újra jelentkezünk a Heti 6:3 című rovatunkkal, amiben hat örömteli és érdekes sportesemény mellett három kevésbé vidám, de annál inkább elgondolkodtató történést elevenítünk fel az elmúlt napokból.

Heti Hatos

1. Ott vagyunk BL-elődöntőben!

Legalábbis Kassai Viktor és az általa vezetett stáb képviseli Magyarországot a Bayern München-Barcelona mérkőzésen. Bíztunk benne, talán el is vártuk, hogy a FIFA-kerettag magyar brigád szerepet kapjon a sorozat véghajrájában. Annak ellenére is, hogy a tavalyi Európa-bajnokságon két centivel elnéztek egy labdát, amiből világméretű botrány kerekedett.

Kassai Viktor

Az igazságtalan csúfolódások szerencsére mára eltűntek, az európai szövetség is érdemesnek találta a magyar játékvezetőket a nemzetközi munkára, így a Bajnokok Ligájában, az Európa Ligában és a világbajnoki selejtezősorozatban is komoly meccseket vezethettek. Valószínű, hogy ebben az idényben az elődöntő a végállomást jelenti számukra, de így is büszkék lehetnek arra, hogy a tavalyi kudarc után újra a legmagasabb szinten vannak.

(A meccsről élő szöveges közvetítést olvashattok a hatharom.com-on!)

2. Mennybe nem mentek, de a pokoltól is messze vannak hokisaink

Bejött a papírforma a hazai rendezésű divízió 1/A jégkorong-világbajnoksághoz. Igaz, ehhez kellett a magyar válogatott botlása is, de a helyzet messze nem olyan elkeserítő, mint amilyennek néhányan látják, akik a feljutásról álmodoztak. Egy nyerhető meccsen fontos pontokat bukott, egy irtózatosan nehéz párharcban viszont sokat nyertek Rich Chernomaz tanítványai. Ez végül nem ért még nagyobb sikert, A-csoportos szereplést, de egyszerűen az a helyzet, hogy a csapatunk nem áll arra alkalmas szinten.

Újjáépítés zajlik évek óta, el kell ismernünk, hogy a mostani keret még nem tudja azt, amit Ocskayék, Palkovicsék Szapporóban már tudtak. De haladnak előre. Egyénileg és csapat szintjén is fejlődnek, ha Chernomazzal megtalálják az összhangot, akkor egy-két éven belül ők is odaérhetnek. Természetes folyamat ez egy olyan országban, ahol kicsi a merítési lehetőség, ahol a tophoz képest szerények a körülmények. Ilyen helyeken három dologban lehet hinni, és nálunk hisznek is ezekben: a melóban, a melóban és a melóban.

3. Emberek vagyunk

A londoni hősök is azok, ahogy az Berki Krisztiánról is kiderült az elmúlt héten. A lólengés hatszoros Európa-bajnoka a mostani kontinenstornán nem tudta hozni legjobbját, mert hibázott a döntőben, de ahogy ő is elmondta, ettől talán még nem dőlt össze a világ. Sőt, az ember lelkének még jót is tehet egy ilyen kisebb kudarc. Csökkenti az állandó győzelmi elvárások okozta nyomást, ugyanakkor jobb, keményebb munkára, koncentrációra sarkall.

Egyszerűen nincs olyan, hogy mindig minden klappoljon, lehet, hogy most is csak egy rossz helyen legördülő izzadságcseppen, egy néző alig hallható sóhaján, egy enyhe fuvallaton múlott, hogy a sztártornászunk rontott. Általában nem szokta ilyesmi zavarni, de ettől még ő a szer királya, aki vissza fogja majd venni a tornát. Fogadjunk!

4. A kézilabda BL negyeddöntőjének 120 perc után van vége

A fenti eget rengető igazságot nyilvánvalóan tudták az MKB Veszprém játékosai korábban is, a Kiel pedig tudatosította bennük, ahogy bennünk, szurkolókban is. Hiába vezetett hat góllal a magyar bajnok, mégiscsak a címvédővel küzdött, kiderült, hogy Nagy László és Fazekas Nándor csúcsteljesítménye még kevés a sikerhez. De egygólos vereségével igenis jó alapot teremtett a szombati visszavágóra.

Egyrészt ezzel messze nem veszítette el reményét a továbbjutásra, másrészt így biztos, hogy még véletlenül sem bízzák el magukat a fiúk a két meccs között. Carlos Ortega nyilván elmagyarázza nekik, hogy a 32 kapott gól ellenére is kimagaslóan védekeztek, megmutatja, hogyan állíthatják meg Marko Vujint, és azt is, hogy hogyan javíthatják ki a támadásban elkövetett hibáikat. Ugyan sokan elmondták mostanában, hogy a hazai pálya itt már nem számít, de a Győr-Valcea meccs helyszíni tapasztalataiból kiindulva mégis azt mondom, óriási fórt jelenthet a mieinknek a Veszprém Aréna közönsége, azaz bőven van mire építeni a visszavágó előtt. Kemény munka lesz, de 60:00-nál jó eséllyel továbbjutásra fognak állni a fiúk.

(A szombati visszavágóról szintén élő szöveges közvetítést olvashattok a hatharom.com-on!)

5. Szép az összetartás, csúnya a sérülés

Sütött Tomori Zsuzsanna minden egyes szavából, hogy komolyan gondolja, hogy szurkolnak a Győri Audi ETO KC sikeréért a női kézilabda Bajnokok Ligájában, ahogy az FTC-Rail Cargo Hungaria gesztusa is kalaplengetés, tapsot és dicsérő szavakat érdemel, ők ugyanis vállalták, hogy alárendelik maguknak a nagy trófeáért küzdő riválisnak a bajnoki fináléban.

A ferencvárosiakon érződött, hogy - ahogy Tomori elismerte -, leültek egy kicsit azóta, hogy kiestek a BL-ből, mégsem játszottak rossz meccset a címvédő otthonában. Szomorú, hogy végül épp annak a Tomorinak a sérülése zárta le érdemben a találkozót, aki elmondta, hogy fontos elkerülni, megúszni az ilyen dolgokat. Igaz, a klasszis átlövő lazán veszi azt, hogy eltört a könyöke. Reméljük, hogy nem is lesz a későbbi pályafutására kihatása az esetnek, és - a pártatlanságot hangsúlyozva - azt is, hogy lesz harmadik meccs a döntőben. Az azért mindenkinek jót tenne hosszú távon.

6. Hazatért a Premier League-trófea

Továbbra sem állunk sehova, de az tény, hogy a PL-ben a bajnoki cím szinte összenőtt a Manchester Uniteddel, ahogy a szurkolók látják, szinte otthon van náluk a győzelemért járó serleg. Sir Alex Ferguson irányításával már tizenharmadszor biztosította be a sikert hétfőn az együttes, amely vitathatatlanul a legjobb volt idén Angliában. Még akkor is, ha ezt nem minden rivális hajlandó elismerni.

Négy, a legnagyobb üldöző Manchester Citynek öt forduló van hátra a szezonból, a Vörös Ördögök előnye 16 pont, héttel többször nyertek, mint az ezüst várományosa, 14 találattal jobb a gólkülönbségük, szóval sok kérdés nem lehet. Az Arsenal részéről nincs is, már bejelentették, hogy vasárnap sorfallal köszöntik az új bajnokot.

Heti Hármas

1. Virág elvtárs visszatér

Ilyesmi érzése van az embernek, amikor sokadszor is meghallja, hogy a mostani Puskás Ferenc Stadiont meghagyva, azon belül építik fel az újat. Kicsit omladozik, kicsit életveszélyes, kicsit drága lesz (70-90 milliárd) úgy rendbe hozni, hogy megálljon a saját lábán, de mi megcsináljuk és a miénk lesz. És még azt is mondjuk, hogy olcsó. Egy olyan építményre, aminek az árából legalább a fél NB I stadionjait helyre tehetnénk.

Kell ez a stadion, nagyon kell, de direkt hülyén megcsinálni...

Fotó forrása: www.magyarfutball.hu, Schiffer János

2. Amit a nyomdafesték elbír, meg amit nem

Vannak, akik szerint a riválisok sz*rozása, a cigányozás és hasonlók nem érdemelnek büntetést, szerintem igen. Sokszor bepötyögtem már, sokszor be is fogom még jó klaviatúrahuszár módjára, hogy erre nincs szükség a szurkoláshoz. Ettől nem fog jobban játszani egyik csapat sem. Meg attól sem tűnik el a dolog, hogy bepötyögöm. De majd a büntetésektől hátha. Főleg, ha azok pártatlanok és kiszámíthatóak lesznek.

3. Kilenc nap

Ennyi telt el a Diósgyőr Videoton elleni győzelme és a Siófok elleni veresége között. Szentes Lázár, aki kemény munkával kirángatta a klubot annak idején a másodosztály kátyújából, a nagy siker után ennyi idővel mondott le. Mert megtalálták. Sokadszor. Elege lett, látszott rajta. Diósgyőrből, a fociból, az újságírókból, de legfőképp valószínűleg abból, hogy azt ígérgetik neki: "Megvárunk!" Talán csak pár napra, talán örökre. Kár a gyűlöletért, ennél sokkal jobb szakember.

megosztom