Heti Hármas
1. Győri BL-csoda a veszprémi végjátékban
Azt hiszem az egész szerkesztőség előtt magyarázkodnom kellene, ha az elmúlt hét nap (sport)történéseiből nem a győri kézilabda csapat bravúros BL-továbbjutását emelném ki elsőként. A Valcea ellen két góllal megnyert bukaresti „odavágó” után ugyan sokan legyintettek és biztosra vették a győriek újabb BL-döntőjét, a közelmúlt több „idegenbeli siker után idehaza is el lehet bukni összesítésben” jellegű kudarca után azonban a hozzáértők óvatosan közelítettek a pénzügyi gondjai ellen menekülő, így extra téthelyzettel szembesülő román bajnok elleni visszavágóhoz. Sajnos nem is volt alaptalan a félelem, mert a világ (egyik) legjobb átlövőjének számító Bulatovics vezette Valcea tüzelt rendesen és rendre be is talált, így folyamatosan vezetve kézben tartotta a veszprémi mérkőzést. A lefújás előtt nyolc és fél perccel már hat góllal (összesítésben néggyel) vezettek a románok és ekkor minden veszni látszott.
A szív és a lelkesedés azonban visszahozta a meccsbe a győrieket, akik a hajrában némi szerencsével és az ötezer fanatikus magyar szurkolóval megtámogatva végül elérték azt, hogy egygólos vereségük ellenére mégis ott lehetnek az idei BL-döntőben (is). A norvég Larvik elleni kétfelvonásos BL-finálé előtt tehát elúszott a győri veretlenség, de ezt senki sem bánta. Nem,mert a győri lányok bizony a szakadék széléről (ki tudja, talán már a zuhanásból) hozták vissza az esélyt. Némi képzavarral élve, gratulálunk, ez férfi munka volt csajok ! És ha már pozitívumuk. A bravúros továbbjutás mellé tegyük oda a magyar bajnoki döntőben riválisnak számító Ferencváros női kézilabda csapatának példás felajánlását, amelyben a klub jelezte, maximálisan alkalmazkodik a győriek érdekeihez a BL-finálé előtt.
2. A Fradi a rasszizmus ellen
A magyar futball kapcsán az utóbbi hónapokban, években sajnos számtalan szomorú történetről kellett beszámolnunk. A hosszú nemzetközi sikertelenség ellenére is hazánk legnépszerűbb sportágában rendre (most éppen egy Haladás-Ferencváros mérkőzés kapcsán) megjelennek a társadalmi problémák, így szinte már semmilyen bulvárhíren nem lepődünk meg „magyarfoci” témakörben. Éppen ezért volt örömteli a Ferencváros vezetőinek kezdeményezése, akik szeretnék visszaszorítani a lelátókon időről-időre felerősödő rasszizmust. A közkeletű módon, huhogás formájában teret kapó jelenség ellen tenni kell, mert ez a magyar labdarúgó élet egyik patinás, vezető szerepet betöltő egyesületének erkölcsi kötelessége. Ezt ismerte fel a most játékosai révén meglehetősen sokszínű, sok nemzetiségű labdarúgóból álló kerettel rendelkező Fradi-család. A klub által elkészített PR-videóban a szurkolók és minden jóérzésű magyar figyelmét szeretnék felhívni a toleranciára, amely minden demokrácia alapvető értéke kellene, hogy legyen. A Ferencváros ezen cselekedetéért a múlt héten vehette át a magyar Fair Play díjat, amelyet Kubatov Gábor klubelnök szívhez szóló beszéde tett igazán legitimmé. Reméljük, azok is látják és megértik végre, akiknek az üzenet valójában szól!
3. Spanyol-német belharc a BL-döntőért
A Győr-Valcea meccshez hasonló drámát hozott a Dortmund-Málaga labdarúgó BL-negyeddöntő visszavágója is, ahol a németek a hosszabbítás perceiben lőtt két góllal harcolták ki az elődöntőbe jutást. A Barcelona nem ennyire drámai, de hasonlóan izgalmas visszavágó után lépett túl a francia PSG-n, így jött létre a pénteki nyoni sorsolásra a két német és két spanyol óriásklubot tartalmazó mezőny. A Bajnokok Ligája sorozat történetében most fordul elő először, hogy két német klubcsapat egyszerre jutott el a legjobb négyig, ami egyértelműen a Bundesliga csapatok elmúlt években tanúsított gazdasági stabilitásának a következménye. Az európai foci erőviszonyainak átrendeződését már a nyolcaddöntő is mutatta, ahol nem volt angol együttes, az egy szem olasz (Juventus) pedig sima 0-4-el esett ki. A golyóhúzás előtt azonban már így is tudhattuk, hogy klubszimpátiától függetlenül rossz párosításaink úgysem lesznek az elődöntőkben, végül a Bayern München - Barcelona és a Borussia Dortmund - Real Madrid feliratokat látva valamennyien csettinthettünk egyet.
Heti Hatos
1. "Másfajta" budapesti csoda
A Papp László Sportarénában sorra kerülő divízió I-es jégkorong világbajnokság kapcsán azt hiszem mindenki másra gondolhat a „budapesti csoda” kifejezés kapcsán. A 2008-as, bravúros feljutással végződött sapporói vb-re hajazó kifejezést válogatottunk esetleges feljutása esetére „táraztuk be”, most azonban sajnos már féltávnál elő kell venni. A hétfő esti programban rendezett Magyarország-Dél-Korea találkozó ugyanis nem várt drámát hozott. Az általunk eddig tízből kilencszer legyőzött koreai válo
gatott (egyszer volt egál is) ugyanis a korai 0-3, valamint a második harmad utáni 1-4-es állásnál sem adta fel. A tavaly még egy osztállyal lejjebb küzdő ázsiai csapat remekül szerepelve erőltette rá ugyanis akaratát és lendületét a mieinkre, a sorozatos kiállításainkat kihasználva pedig előbb szépített, majd a fáradó magyar védők mellett-között egyenlített is. A hosszabbításban nem sikerült gólt szeretni, a büntetőpárbajt pedig az ilyenkor sorsszerű bukás követte. Dél-Korea örömtáncot járt a jégen (ld. még budapesti csoda...), hiszen története során először nyert a mieink ellen, ráadásul a megszerzett két ponttal nagy lépést is tett egyben az áhított bennmaradás felé. Mi pedig csak a címben jelzett fogalom kettős értelmében bízhatunk, mert ha ilyen nehéz helyzetből Rich Chernomaz fiai felállnak és végül kiharcolják az A-csoportba jutást az tényleg valóságos CSODA lesz!
2. Boston nem ilyen hírnévre vágyott
A világ legrégebbi és egyik legrangosabb futóversenyének számít a bostoni maratoni. A versenyt évek óta egy hétfői napon rendezik meg, amelyet - hacsak éppen nem fut valaki világcsúcsot - a szigorúan vett sportszakma, az egészséges életmód megrögzött hívein, hobbifutókon kívül kevesen kísérnek figyelemmel. Egy értelmetlen bombamerénylettel (amelynek elkövetőjéről, indítékairól még 
nem tudni semmit) azonban sikerült elérni, hogy az egész világ tudja, hogy április 15-én, egy hétfői napon több tízezren azért gyűltek össze ebben az amerikai metropoliszban, hogy lefussák a 42.195 métert. A népes mezőny tagjai a maratoni versenyektől megszokott remek hangulatban futottak, amikor a döbbenet percei örökre átírták ennek a kiváló sporteseménynek a menetrendjét (is). Félő ugyanis, hogy az utcai versenyek közvetlen, barátságos feelingje is hamarosan ugyanúgy a múlté lehet, mint a ’72-es müncheni olimpián elkövetett merénylettel az olimpiai játékok családias jellege is. És a szomorú az, hogy az elmebeteg elkövetőkre, az emberiség által felépített sok-sok szép dolgot szétromboló terroristákra jelen világunkban nincs, vagy nincs kellően hatékony válasz…
3. Köddé vált az olimpiai bajnokok hajója
Minden sportoló számára léteznek kabalák, olyan tárgyak, amelyekben hisznek. Ez legtöbbször egy jó cipő, egy jó ütő vagy egyszerűen csak egy szerencsét hozó ruhadarab formájában testesül meg. A szerencsésebbek számára ezen varázserejű tárgyak birtoklását nem veszélyezteti semmi, így külföldi útjaikon kézipoggyászban utaztatva is tudják maguk mellett tudni azokat. Nincs azonban 
ilyen könnyű helyzetben az a sportoló, akinél a mágikus tárgy, netán a kedvenc sporteszköz szállítása csak tőle függetlenül úton oldható meg. Így ugyanis nagyobb az elkallódás kockázata. Ezt most a Dombi Rudolf - Kökény Roland olimpiai bajnok kajak kettesünk tagjai tapasztalhatták meg, klasszisaink hárommillió forintot érő hajója (amiben a londoni olimpián győztek) egy portugáliai edzőtábor során/után tűnt el. Az érintettek egyelőre nem tudják a megoldást, de vélhetően az „azt hittem, hogy te intézted a hajó hazajuttatását, te meg azt, hogy én” dialógusnál messzebb nem jutottak. A hajóra azért még ne vessünk végleg keresztet, mert a portugálok „gőzerővel keresik”, de ha nem lesz meg, a szponzor, a híres Nelo hajógyártó cég bizonyára készít egy újat bajnokai(nk) számára. Igaz jelen esetben nem is az anyagi kár a legnagyobb, hanem az eltűnt hajó ezzel tovatűnő varázsa. Mert a „szűz” hajó talán Rudiék alatt sem megy majd olyan gyorsan a duisburgi vb-n, mint a régi…
4. Szepesi önvallomása
Hogy rovatunk besorolása helyes-e, azt majd vélhetően csak a korábbi kiváló hátúszónk, a 2008-ban Eb-bronzérmes Szepesi Nikolett júniusban megjelenő önéletrajzi könyvének elolvasása után tudjuk megállapítani. Hogy a bulvár indíttatású (Az „Én a szexmániás cím” már azért utal a fő vezérfonalra) könyv mennyire lesz inkább korrekt önjellemzés vagy éppen életösszegzés, mintsem hatásvadász, a téma egyediségére rájátszó ponyva, nem tudhatjuk, mindenesetre egy élsportoló kitárulkozása mindig érdekes lehet a kívülállók számára. Ki sportbeli eredményeivel (bajnokként), ki szakmai tapasztalatával (edzőként), ki pedig más témák, területek feszegetésével tud érvényesülni. Nincs ez másképp az élet egyéb területein sem. Elítélni látatlanban nem kell, (nem is szabad) Szepesit, aki a magyar sportéletben ritkán tapasztalható őszinteséget ígér, amiért önmagában is becsülni kell. Más kérdés, hogy érintettségük okán a magyar sportéletben és annak vezetői között most hányan várják remegve a könyv még most is csak félkész állapotban lévő kéziratát. Mert egyelőre nem sejthetik, hogy ők maguk mennyire lesznek felfedezhetőek és felismerhetőek benne.
5. Sajnos Kobe Bryant is öregszik
Hiába győzött múlt pénteken a Los Angeles Lakers NBA-s kosárlabda együttese, a csapat illetve a szurkolók is inkább aggódtak, mint örültek, hiszen Kobe Bryant megsérült. A Lakers klasszisa a Golden State elleni mérkőzésen három perccel a vége előtt szenvedett az alábbi videóban is látható sérülést, ráadásul a másnapi vizsgálatok azt is kiderítették, hogy elszakadt az Achillese. Így a veterán hátvédre műtét, majd 6-9 hónapos kihagyás vár.
A Lakers jelenlegi helyzetéről a segédedző, Gary Vitti így nyilatkozott: "Amikor ilyesmi történik, mindenki tudni akarja, hogy miért, de okot nem mindig találhatunk. Ha megnézzük a szezonunkat, akkor látható, hogy ez egy rémálom volt. Dwight Howard műtét után érkezett hozzánk, majd Steve Nash eltörte a lábát. Ezt követően Steve Blake-et, Jordan Hillt, majd Metta World Peace-t kellett megműteni, sőt, Howard ismét megsérült. Tehát, ha az okot keressük, akkor azt mondhatjuk, hogy balszerencsénk volt" - ez a rövid summázata a bajnokság előtti még igazi sztáralakulatként és fő bajnokesélyesként aposztrofált Lakers elmúlt hónapjainak. Ezek után persze kérdés, hogy mire megy a csapat sérült fővezére nélkül?
6. Tovább dőlő Armstrong-dominók
Ha pikírtek akarnánk lenni, akkor azt is mondhatnánk, hogy úgy tűnik az amerikai kerekesnek nem csak a pályafutását, a tiltott teljesítményfokozókra épített sikereit, de a nagy médiakörítéssel beharangozott önvallomással kísért lebukását is percnyi pontossággal 
megtervezték. Akár erre is lehet(ne) következtetni abból, hogy szinte minden napra jut valamilyen friss hír (na jó, tudom, hogy a bulvármédia munkatársai sem láblógatásért kapják a pénzüket) Lance Armstrong kapcsán. A korábbi kiváló, mind a hét Tour de France győzelmétől megfosztott ex-kerekes most éppen austini luxusvilláját volt kénytelen - vélhetően áron alul - eladni. Ami viszont sportszakmailag is érdekesebb és ami miatt rovatunkba még éppen „becsúszott” a sztori, az nem más, mint az a friss hír, amely szerint Armstrongnak 1999-es, első Tour sikere alkalmából már négy (!) pozitív doppingmintája volt. Úgy tűnik, hogy az amerikai dopping-ügyében - ahogy korábban többen fennhangon állították - elég magasra vezethetnek a szálak. Azt józanul gondolkodva eddig is tudhattuk, hogy Armstrong egyedül nem tehette lóvá évekig a sportvilágot, de lehet, hogy a háttérben még az eddig sejtetteknél is sötétebb dolgok húzódhatnak meg? Kérdés, hogy az újabb dominók ledőlése után vajon meddig tart Lance „Domino Day”-e…