Heti Hatos

1. Michelisz Norbert fantasztikus hétvégét produkált a Hungaroringen

Õszinte leszek: én nem számítottam erre. Tudtam, hogy jön a WTCC-mezõny Mogyoródra, tudtam, hogy a magyar versenyzõ a legjobbak közé tartozik és azt is tudtam, hogy ingyenes lesz a belépés a futamra. Mégis meglepett az az óriási tömeg, akik kimentek, akik megtöltötték a lelátókat és akik olyan hangulatot produkáltak, amilyet talán egyik versenypályán sem láttak még a sorozat szervezõi. Ebben persze óriási szerepe volt a mohácsi születésû srácnak, aki fantasztikus versenyzéssel megszerezte a második helyet az elsõ futamban, úgy, hogy az elsõre is bõven volt esélye, csak épp az elõtte haladó gyári Chevivel meg a benne ülõ öreg rókával, Alain Menuvel nem tudott mit kezdeni. A második etap nem indult jól, ripityára törte a BMW orrát, de így legalább a Zengõ Dension Team szerelõibõl is hõsöket tudott csinálni, akik negyedóra alatt kicserélték a hûtõt és az autó komplett elejét, hogy a közbejövõ esõszünet után újra visszamehessen pályára a pilóta. Aki ráadásul a futam végén a leggyorsabb kört is megfutotta, ezzel megmutatva, hogy csak egy kisiklás volt a rajtnál elkövetett hiba. Egy szó, mint száz: nagyszerû sportélménnyel lettünk gazdagabbak vasárnap délután, köszönjük Norbi!

2. Erdei Zsolt elsöpörte Byron Mitchellt

Jól alakul Madár és Lou DiBella együttmûködése. Ezúttal a korábbi nagyközépsúlyú világbajnok esett áldozatul a magyar bokszoló gyorsaságának Atlantic Cityben. Ezzel Erdei lassanként eléri, hogy Amerikában is egyre komolyabban veszik az eredményeit, és elõbb-utóbb egy igazán nagy név is a horgára akadhat. Már most emlegetik a 46 éves korrekorder világbajnokot, Bernard Hopkinst és a tõle csak pár hete kikapó, elõtte vele döntetlenre végzõ Jean Pascalt is. Az a jövõ zenéje, hogy ki lesz Madár következõ ellenfele, és õ okosan nem is követelõzik, nem nagyképűsködik nyilatkozatokban. A mérkõzések szervezését a menedzsereire bízza, és inkább Fritz Sdunekkel készül a megmérettetésekre. Az az õ dolga. 

3. Szabics Imre góllal tért vissza a válogatottba, Bogdán Ádám bemutatkozott

Péntek este 1-0-ra legyőztük Luxemburgot felkészülési mérkőzésen. Az eredmény nem túl veretes, de én most hallgatok Egervári Sándorra, és fanyalgás nélkül örülök a győzelemnek. Illetve annak, hogy az általam néhány hete már a nemzeti csapatba követelt Szabics szerezte a győzelmet jelentő gólunkat, és ezzel ki is harcolta, hogy a kedd esti, San Marino elleni Eb-selejtezőn már a kezdőbe tegye a kapitány. A rutinos csatár mellett egy "zöldfülű" kapus teljesítményének is örülhettünk. Bogdán Ádám, az angol Premier League-ben szereplő Bolton hálóőre 7 U21-es találkozó után először kapott lehetőséget a nagyválogatottban. Első meccsét rögtön kapott gól nélkül hozta le, igaz, sok dolga nem volt, de azt magabiztosan megoldotta. Ő San Marino ellen kimarad a kezdőből, és valószínű, hogy a mostani selejtezősorozat többi találkozóján sem rá épít Egervári Sándor, de mindenképp elismerést jelent egy 23 éves kapus számára, ha lehetőséget kap a nemzeti csapatban. Reménykedjünk, hogy a PL-ben is komolyan számolnak vele, és töretlenül fejlődik tovább, mert azzal hosszú időre kipipálhatnánk a posztot a válogatottban.

4. A kosaras hölgyek magabiztosan menetelnek hazai pályán az Eb-pótselejtezőn

 A Sopronban zajló tornán kezdésképp lemostuk Hollandiát, majd magabiztosan győztük le Finnországot és Ukrajnát is. Ezzel a pótselejtező A-csoportjának élén állunk, és ha kedden este Bulgária legjobbjaival is elbírunk, akkor a további eredményektől függetlenül biztosan játszhatunk a B-csoport győztesével a még kiadó Eb-helyért. Ha véletlen nem sikerülne a győzelem, akkor is van esélyünk, hiszen a bolgárok eggyel kevesebb meccsnél tartanak, és még a Finnországot már legyőző Hollandiától is kikaphatnak. Ami a mieinket illeti, Fegyverneky, Honti, Horti és Krivacsevics voltak a legjobbjaink az eddigi három mérkőzésen, és reméljük, fenn tudják tartani a jó formát keddre is. Azt egyelőre lehetetlennek tűnik megjósolni, hogy a másik csoportból ki lehet az ellenfelünk, mivel ott nincs hibátlan együttes, így bárki odaérhet még az első helyre.

5. Halmozták az olimpiai részvételt érő időket az úszók

A Mare Nostrum nemzetközi úszóverseny-sorozat első, barcelonai állomásán sok úszónk nyugodt éjszakákat szerzett magának a következő bő egy évre. Cseh László, Kis Gergő, Biczó Bence, Kapás Boglárka és Verrasztó Dávid is olimpiai A szintet jelentő időket úsztak a különböző versenyszámokban, így már most biztos, hogy népes csapat képviseli a magyar úszósportot Londonban. Ráadásul Bernek Péter 12, Gyurta Dániel pedig 74 századmásodperccel maradt csak el az ötkarikás részvételhez szükséges időtől, azaz a szezonban még várhatóan javuló eredményeikkel bőven be fognak férni a szint alá.

6. Remek teniszt hozott a Roland Garros második hete

Bár a párizsi Grand Slam torna első hét napján több nagyágyú - elsősorban Rafael Nadal - is csak kereste önmagát, illetve az először használt Babolat márkájú labdákat, a hajrára mindenki összekapta magát. A női mezőnyben a címvédő Francesca Schiavonénál csak egy valaki játszott stabilabban és látványosabban: a döntőben végül őt is legyőző Li Na. A kínai hölgy előbb két szettben győzte le a legjobb önmagát idéző Maria Sarapovát az elődöntőben, majd tökéletes játékkal rukkolt ki a fináléban. Elképesztő magabiztossággal uralta szinte az egész döntőt Schiavone ellen. Csak a második játszma hajrájában ingott meg egy kicsit, de ez csak arra volt elég az olasznak, hogy visszavegye az egyszer már elvesztett adogatását, és rövidítésig vigye a szettet. Ott viszont egyetlen labdamenetet sem engedett ki a kezéből az újra erőre kapó ázsiai hölgy, aki az első kínai lett, aki Grand Slam-győzelmet ért el, és valószínűleg egy életre beleszeretett a saját bevallása szerint eddig utált salakos borításba.

Rafael Nadal és a vörös por szerelme nem most kezdődött, és a spanyol világelső néhány gyengébb meccs és a döntőbeli megingás után bebizonyította, hogy még mindig ő a salakkirály. A torna legjobb találkozóját azonban nem ő produkálta, hanem Roger Federer és Novak Djokovics az elődöntőben. A szerb 43 sorozatban megnyert meccs után kapott ki a Grand Slam-rekorder svájcitól, aki néhány csendesebbre sikerül hónap után bebizonyította, hogy nem szabad őt leírni soha senki ellen, mert még mindig a(z egyik) legjobb. A fináléban is volt esélye, de jó kezdés után elszórakozta az első játszma végét, majd Nadal egyértelműen fölé kerekedett, és egy rövid jobb periódus után a svájci végül megadni kényszerült magát a világelsőnek. A mallorcai így már tízszeres Grand Slam-győztesnek vallhatja magát, és komoly esélyt látok arra is, hogy egyszer Federer 16-os csúcsát is megdöntse. Ebbe szerintem a svájci fog a legkevésbé beleszólni, sokkal inkább Djokovics, Del Potro, Murray (ha keres egy jó pszichológust) és a testét nem kimondottan kímélő stílusa miatt elő-előjövő sérülései akadályozhatják meg Nadalt a rekorddöntésben.

Heti Hármas

Mielőtt belemerülnék a negatívumokba, előrebocsátom, hogy sajnos a három említett eseten kívül lett volna még miről beszélni. Most csak Sepp Blatter újbóli megválasztásának a körülményeit és Ryan Giggs újabb botrányát említem. Előbbit azért hagyom ki, mert a múlt héten már volt szó róla, utóbbit pedig azért, mert a News of the World hozta le a hírt, így egy kicsit még bízom benne, hogy nem kell teljesen ledöntenem egy nagyszerű játékos magamban felállított szobrát.

Szóval a lényeg:

1. Paul Scholes visszavonul

 676 mérkőzés a Manchester Unitedben, 66 az angol válogatottban, 10 bajnoki cím, 3 FA-kupa-győzelem, 2 Ligakupa-győzelem, 2 BL-diadal, 1 Világkupa- és 1 klubvilágbajnoki-siker után a kis vörös középpályás befejezi a pályafutását. Ha megengedsz ennyi személyeskedést kedves Olvasó, gyerekkorom egyik nagy bálványa volt ő - és talán nem csak az enyém -, akinek a játékában az egyetlen látványos elem az átlövés volt. Abból viszont jónéhány nagyszerű gólt szerzett, de talán fontosabb volt, hogy folyamatosan ott zakatolt az MU középpályáján, szerelt, szervezett, gólpasszokat osztogatott. Egy szépséghibája volt talán: néha elborult, olyankor valakibe elképesztő nagyot rúgott, majd megvárva az ilyenkor mindig jogos piros lapot lesétált. Most kiállítás nélkül is végleg. Már csak a szakmai stábban fog feltűnni vörös feje, de azon nem fogok meglepődni, ha Alex Ferguson szívrohama után - mert abban biztos vagyok, hogy a Sirt a kispadon éri majd a halál Lóránt Gyulához hasonlóan - Scholes foglalja majd el a menedzseri pozíciót a Vörös Ördögöknél, és hasonlóan sikeres lesz, mint mestere.

2. Shaquille O'Neal is visszavonul

 Az ő mérlege: 18 szezon az NBA-ben, 4 bajnoki cím, 3 sorozatban megszerzett MVP-cím a nagydöntőkben, 15 All-Star-részvétel, 3 MVP-cím az All-Star gálákon, 8 össz-NBA első csapatbeli tagság, 1 olimpiai bajnoki és 1 világbajnoki cím, stb. Az elmúlt bő másfél évtized egyik ikonja volt, és mi minden lehetett volna még! Ha egy kicsit komolyabban veszi önmagát és a sportot, ha nem szed fel minden évben újabb és újabb kilókat, ha lett volna akaratereje minden évben annyit gyakorolni a büntetődobásokat, mint tette azt egy ideig Los Angeles-i időszakában. Panaszkodnia persze így sem kell, a négy bajnoki címéből sorozatban hármat szerzett az ezredforduló környékének nagy Lakers-ével, majd miután már mindenki leírta, villantott még egy nagyot a Miami Heatnél Dwayne Wade oldalán. Azóta viszont inkább lefelé tartott, így mindenképp időszerű volt, hogy visszavonuljon. Sőt, szerintem már egy-két évvel korábban is megtehette volna, ha már úgysem akart sok mindent a kosárlabdától. Azért így is egy óriási karaktert búcsúztat az NBA. Michael Jordan után valószínűleg a második legnagyobbat a kilencvenes évek közepe óta.

3. Gyenge U19-es szereplés Törökországban

Az U19-es Európa-bajnokság selejtezősorozatának elitkörében Antalyában szerepelt a magyar korosztályos válogatott - igen visszafogottan. Úgy tűnik, hogy a német utánpótlásnevelés jobban működik, mint a miénk, és lehet, hogy a török is. Az mindenesetre biztos, hogy a házigazdáknak sikerült egy erősebb generációt kinevelniük. Németországtól 3-0-s vereséget szenvedtünk a torna nyitányán, majd Törökország 6-1-re ütött ki minket. Ráadásul a hat gól mellé három piros lapot is sikerült összeszednünk, a felvételek alapján legalább kettőt jogosan. De egyenlő létszámban is elég gyengén muzsikáltunk, már az első félidőben eldőlt a meccs. Vigaszul Macedóniát legyőztük, de nagyon elégedettek így sem lehetünk. Az biztos, hogy hosszútávú koncepció kell az utánpótlásban, esetleg megfogadhatnánk a nemrég itt járt spanyol szakértők tanácsait és megpróbálhatnánk egységes rendszert kialakítani. Persze nem az utánpótláseredmények a legfontosabbak, és ha ez a gárda, vagy ennek legalább néhány tagja egy erős magyar válogatott alapját fogja majd adni, akkor természetesen meg fogom emelni a kalapom, és gratulálok. Őszintén bízom, hogy lesz erre lehetőségem.