Heti 6:3

Egészségben, betegségben, sikerben, kudarcban együtt, ha tetszik, ha nem

Ismét eltelt egy hét, így újra jelentkezünk a Heti 6:3 című rovatunkkal, amiben hat örömteli és érdekes sportesemény mellett három kevésbé vidám, de annál inkább elgondolkodtató történést elevenítünk fel az elmúlt napokból.

Heti Hatos

1. Csak egészség legyen!

Túlzás nélkül a teljes magyar futballtársadalom összefogott a Diósgyőr kapusa, Rakaczki Bence gyógyulása érdekében, ráadásul aki tudott, nemzetközi segítséget is bevont a dologba, és a legfrissebb hírek szerint a fiatal játékos jól is halad a gyógyulással. Megható, hogy magyar és külföldi csapattársai és a magyar foci más szereplői sorra értékesebbnél értékesebb - többek között Spanyolországban és Németországban játszó sztárok által használt és aláírt - mezeket és más relikviákat gyűjtöttek, hogy a fiatalembert segítsék.

A külső támogatás mellett nyilvánvalóan a család segítsége és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központjának Gyermek Onkohaematológiai és Csontvelőtranszplantációs osztályának szakszerű munkája kellett az eddigi sikerekhez. Bence ezen a héten kikerülhetett a csontvelő-átültetés után szükséges steril környezetből és otthon folytathatja a lábadozást. És ha minden jól megy, egyszer a pályára is visszatérhet majd. Reméljük, minél hamarabb!

2. Ki kell birkóznunk az olimpiai szereplést!

Az elmúlt héten Tbilisziben rendezett birkózó Európa-bajnokságon újra kiderült, hogy a magyar birkózósport a nemzetközi mezőnyhöz képest is jól áll, nagyszerű eredményekre képes. Ezért nekünk különösen érdekünk, hogy ezt az ősi sportágat megmentsük, ne hagyjuk, hogy az olimpiai búcsúval együtt az enyészeté legyen. Mert ha májusban leveszi a 2020-as ötkarikás játékok műsoráról a NOB, akkor azzal valószínűleg befellegzett.

Márpedig Barka Emese bronzérme, Hatos Gábor ezüstje és Lőrincz Tamás győzelme bizonyítja, hogy ha lesznek versenyek, akkor lesznek további magyar sikerek is. 2020-ban már nem feltétlen tőlük, hanem az utánpótlásuktól. Nekik azonban meg kell teremteni a lehetőséget!

3. Micheliszben továbbra is ott van a megfelelő faktor

Azt nem tudom, hogy milyen betűvel kell jelölni ezt a kis pluszt, de tény, hogy a túraautó-világbajnokság nem gyári versenyzők számára kiírt trófeájának tavalyi nyertese továbbra is pokoli jó pilóta. A múlt héten a kezébe kapott egy autót, amit csak a jószerencse tartott egyben - sokszor még az sem nagyon -, mégis pontokat szerzett vele az idei első versenyen. Csoda, hogy egyik szabadedzésen és az időmérőn sem törte össze magát és a Hondát, amelynek fékje többször is bemondta az unalmast, csoda, hogy a második monzai futamon senkibe nem rohant bele a teljesen bepárásodott szélvédő mögött ülve, arra meg már nincs szó, hogy mennyire értékes eredményt ért el abban a rövid időszakban, amíg rendesen működött a technika.

Meg azt sem nagyon lehet jellemezni, hogy milyen munkát végezhettek a Hondánál, ha ezt a járművet tudták prezentálni a Zengő Motorsport számára. Szép szavak hangzottak el a gyár részéről, konstruktőri bajnoki címről és ilyesmiről beszéltek, de ehhez azért nekik is tenniük kell. Első körben nem ártana átgondolni, hogy mit szeretnének és az hogy akarják megvalósítani. Aztán jöhet a kőkemény meló, amit Zengő Zoltánék a maguk részéről biztosan beletesznek majd a közösbe, így remélhetőleg összejön majd az a legalább három győzelem, amit Lantos András, az Eurosport kommentátora jósolt az idei évre.

4. Az ígéretek után végre jön a munka

Gálamérkőzéssel búcsúztatta a Ferencváros a jelenlegi Albert Stadiont. A meccs lehetett volna ugyan gálaszerűbb - talán szólni kellett volna a fiúknak, hogy itt most igazán a gólok a fontosak -, de a lényeg, hogy végre megkezdődik a létesítmény bontása. Azért, hogy másfél év múlva már egy új, modern, a kor és az UEFA elvárásait kielégítő építmény vegye át a jelenlegi helyét a Könyves Kálmán körút és az Üllői út sarkán.

Nagy szó, hogy a magyar fociban ilyesmi végre megtörténik és nem csak beszélnek róla, ahogy azt már magyar és külföldi tulajdonosok, szponzorok és egyéb patronálók megtették. Persze egy csapásra ettől nem oldódik meg minden gond általánosságban és a Fradi esetében sem, de minden célt úgy lehet elérni, hogy az ember megteszi az első lépést. A zöld-fehérek végre megtehették. Elköszöntek stadionjuktól és több régi játékosuktól, akik talán már korábban is megérdemeltek volna méltóbb búcsút, hogy albérletbe, a Puskás Stadionba költözve átvészeljék az átmeneti időszakot és terveik szerint már bajnoki címvédőként mutatkozhassanak be 2014-ben az új Albert Stadionban.

5. Nem kellett csalódnunk senkiben

Az MKB Veszprém és a Pick Szeged is mindent megtett a továbbjutás érdekében a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában, és mindkét együttes méltó eredményt is ért el a nyolcaddöntőben. A Final Fourra pályázó bakonyiak kettős győzelemmel jutottak túl a Leónon, míg a bravúrban bízó Tisza-partiak nagy küzdelemre késztették az esélyesebb Kielcét.

Már tudjuk, hogy a Veszprém a lehető legnehezebb úton juthat el a négy közé, de remélhetőleg továbbra is folyamatos fejlődésben van a csapat, amely túl tud majd lépni a csoportkörben Kielben elszenvedett súlyos vereségen, a védekezése ugyanolyan kemény lesz, mint a spanyolok elleni két találkozón, a támadójátéka pedig inkább a visszavágót idézi majd.

A Szeged minden tőle telhetőt megpróbált az újabb sikerért és a láthatóan meglepett lengyeleket az utolsó pillanatig kemény csatára tudta késztetni. A Kielce játékosai a csoportkörből százszázalékos mérleggel érkezve laza sikerre számítottak, ehhez képest a taktikailag remekül felkészített magyar csapat itthon legyőzte, idegenben pedig keményen megszorongatta őket. Az persze kiderült, hogy az ellenfél jobb erőkből állt, bővebb és mélyebb volt a kerete, így kevesebb hibájának köszönhetően továbbjutott, viszont az is látszott, hogy a Picknél is van mire építeni. Egy kis erősítéssel jövőre már minimum egyenrangú ellenfele lehet egy Kielce-szintű csapatnak. Amit pedig Mikler Roland - és amikor lehetőséghez jutott, Tatai Péter - bemutatott a két meccsen, az fenomenális volt. Ezt látva hátradőlhetünk és elkönyvelhetjük, hogy kapusposzton eléggé rendben lesz a magyar válogatott is a következő években.

6. Köszönjük Lewis, ezen jót nevettünk!

A már a Mercedesnél versenyző Lewis Hamilton nem találta a poént abban, amikor korábbi csapatához, a McLarenhez állt be kerékcserére - egy futam utáni interjúban kérdőre is vonta a nevetgélő riportert -, de ezen azért külső szemlélőként lehetett nevetni. Lám, az ember esendő.

Heti Hármas

1. Annyi minden ott volt már a kezünkben, csak épp nem fogtuk meg

A győzelem Románia ellen, a hárompontos előny velük, hat a törökökkel szemben, kezelhető hátrány a hollandok mögött és félig-meddig a D csoport második helye. Mivel már lefújták a meccset, a szövetségi kapitány és a játékosok nem kesereghetnek, kötelesek a következő feladatra figyelni és megpróbálni Isztambulban begyűjteni a következő ponto(ka)t, de mi egy kicsit hadd bosszankodjunk még! Lehetett játékvezetői hiba, de annyi gólt lőhettünk volna, amennyit csak akarunk, messze elrúghattuk volna a játékszert az utolsó pillanatokban, e helyett kaptunk egy súlyos pontokba kerülő, nagyon-nagyon bosszantó gólt. Mostantól viszont hajrá magyarok!

2. Mert balhé nélkül nem élet az élet

Biztosan vicces dolog símaszkban meccset nézni, tűzijátékokkal szórakozni az utcán és a stadionokban, szidni mindent és mindenkit magunk körül, kukákat borogatni és felgyújtani, a Trianon előtti határok visszaállítását követelni, törni-zúzni, nekimenni a rendőröknek, sörösüveggel dobálni őket és ha visszaütnek, az interneten igazságot követelni. Biztosan az...

3. Autóverseny van, nem?

A helyzet nem fekete és nem fehér, igaza van Webbernek és Vettelnek, Hamiltonnak és Rosbergnek, a Red Bullnak és a Mercedesnek is, és egyben mindannyian tévednek. A vb-címvédő jól tette, hogy megnyerte a Malajziai Nagydíjat, ha már egyszer képes volt rá, de rosszul, hogy megelőzte a csapattársát, amikor ezt megtiltották neki. Az ausztrál jól tette, hogy betartotta a csapat utasítását, de rosszul, hogy sokadszor sértődött meg azon, hogy valaki gyorsabb volt nála. A Red Bull jól tette, hogy azt tartotta fontosnak, hogy mindkét autója beérjen az első két helyen, de rosszul, hogy beleszólt a pilóták versenyébe. Ugyanez igaz a Mercedesre is. Rosberg jól tette, hogy tartotta magát Ross Brawn parancsához, de rosszul, hogy nem előzte meg a jóval lassabb ellenfelet. Hamilton pedig jól teszi, hogy bocsánatot kér a csapattárstól, de rosszul, hogy nem parkolt le a fűre, amíg az el tud menni mellette, mert így a német a bocsánatkérést bekeretezheti és kiteheti a falra.

A legnagyobb hiba a rendszerben van, hiszen lehetővé teszi, hogy valaki a pálya széléről - vagy még annál is messzebbről, egy jól működő vállalkozás igazgatói, elnöki székéből - szóljon bele a versenyek sorsába, ahelyett, hogy tehetséges fiatalemberek megmérethetnék magukat ahogy az illő lenne.