Szeretnél nyerni egy Phil Taylor Erőpróba könyvet? Nincs más dolgod, mint ellátogatni a PDC Hungarian Fan Club Facebook-oldalára és megválaszolni az adott fordulóra vonatkozó kérdést.

Két jó barát, mester és tanítványa mérte össze erejét a nottinghami forduló első mérkőzésén, a címvédő Gary Anderson és a korábbi junior világbajnok Michael Smith személyében. A fiatal angol dobhatott először kiszállóra, de két nyilat is elpuskázott, a kétszeres világbajnok pedig ezt azonnal büntette. A második legben Smith is megmutatta, hogy nem kívánja olcsón adni a bőrét, remekül használta ki, hogy skót ellenfelének volt egy-két gyengébb köre. Kezdésből azonban továbbra sem brillírozott Bully Boy, ismét elveszítette a legjét, majd 1-3-nál is, így a nem rossz kezdés után hamar nagy hátrányban találta magát. A folytatásban ráérzett a triplákra és 3-4-re zárkózott vissza, de ezt követően ismét Anderson pillanatai következtek, aki ha nem is elsöprő játékkal, de magabiztosan húzott be zsinórban három leget és zárta le a meccset 7-4-gyel. Kiemelendő a címvédőnél a kiszállózása, az előző héthez képest hatalmasat javulva, ezúttal a hét leg megnyeréséhez csupán 12 nyílra volt szüksége. 

A folytatásban egy újabb skót-angol csata következett, méghozzá a hétvégén UK Open-döntőt játszó Peter Wright és a kétszeres világbajnok Adrian Lewis részvételével. Az angol klasszis kezdte magasabb hőfokon a meccset, egy 11 és egy 13 nyilas leget is odapörkölt, így pillanatok alatt 2-0-ra elhúzott. A harmadik legben Wright is feliratkozott az eredményjelzőre, de hátsó pályáról nem tudott igazán komoly nyomást helyezni ellenfelére, így még hat felvonást követően is megvolt a két leg különbség köztük. Lewisnak viszont jól ment akkor is, ha nem ő kezdett, 136-ról egy bravúros brékkel magabiztos előnyre tett szert. Wright próbált kapaszkodni, 90-ről megoldott egy szép befejezést, amivel 3-5-re zárkózott, akadt sansza még közelebb is jönni, de nem használta ki. Az angol így végül 7-3-mal, borzasztó meggyőző játékkal söpörte be a győzelmet.

Kíváncsi vagy a mérkőzések statisztikáira? Keresd fel a PDC Hungarian Fan Club Facebook-oldalát, ahol minden összecsapás részletes statisztikáját megtalálhatod.

Az est harmadik mérkőzésén a 2014-es bajnok Raymond van Barneveld nézett farkasszemet a 2009-es győztes James Wade-del. Tavaly ugyanígy találkoztak Nottinghamben, akkor 7-3-ra az angol győzött, szóval egyfajta visszavágója is volt ez az egy évvel ezelőtti összecsapásuknak. Elég magas fordulatszámon kezdték a találkozót, a holland dobhatott először kiszállóra, de meggyűlt vele a baja, Wade viszont megoldotta három nyílból a 101 pontot, így rögtön brékelőnybe került, amit utána egy 13 nyilas körrel meg is erősített. Nem sok hiányzott a szigetországinak a dupla brékhez sem, de Barney egy bravúros 104-es kiszállóval megmenekült. A negyedik, ötödik és hatodik felvonásban egyaránt volt lehetősége a hollandnak lezárni a legeket, de bármelyik duplára is dobott, rendre hibázott, Wade pedig vércseként csapott le a lehetőségekre. Barneveld meglehetősen messziről, 1-5-ről kezdte meg a felzárkózást, először egy 118-as, majd egy meseszép 161-es kiszállót pörkölt oda (21:35-nél látható a videóban). Még mielőtt nagyon belendült volna, Wade-től is érkezett egy újabb 100 feletti lezárás, ezzel ő az egy pontot be is biztosította magának. A dráma azonban csak innentől következett, a rutinos hollandnak ugyanis esze ágában nem volt feladni. Hátsó pályáról 4-6-ra kapaszkodott, majd hozta a sajátját, és ismételten másodikként a dobóléchez lépve hatalmas nyomást tett ellenfelére. Pillanatok alatt leért kiszállóra, de ahogyan egész meccsen, ezúttal is mellé mentek a duplára célzott nyilai, az aldershoti sztár pedig ezt büntette, így végül csak megkaparintotta a két egységet. A statisztikusok varázslatos számokat írhattak fel a statisztikai lapokra, ugyanis Wade 100.50, Barney 101.16-os körátlagot produkált, összesen öt (!) 100-nál nagyobb kiszállót kreáltak, egyedül a holland kiszállózása kakukktojás, ami nem érte el a 35%-ot sem.

A holland-angol derbit az est harmadik skót-angol összecsapása követte, a főszereplők ezúttal Robert Thornton és Phil Taylor voltak. A meccsképe alapján azonban The Thornt az Oscar-gálán valószínűleg csak a mellékszereplő kategóriában jelölték volna...Idén második alkalommal nem sikerült leget nyernie, vagyis Taylor 7-0-lal "mészárolta" le és szerezte meg a két pontot. Mindketten hozták az elmúlt hetekben mutatott formájukat, az angol legenda 100 feletti körátlaggal zárt, Thornton pedig ismét 90 alatt maradt. 

A forduló utolsó mérkőzésén két igazi pontgyáros, a tavalyi elődöntős Dave Chisnall és a világelső Michael van Gerwen feszültek egymásnak. Már az első legekben egymásnak estek és ment az adok-kapok, aminek a vége egy-egy brék lett. A kezdés után egy szorosabb derbi volt prognosztizálható, de a holland szokásához híven rátett egy lapáttal és 120+ átlagot produkálva pillanatok alatt 5-1-re lépett meg. Innentől csak az volt a kérdés, hogy megdönti-e a néhány hete felállított rekordját? A válasz: nem, de ismét demoralizálóan játszott, a hét megnyert legjéből öt alkalommal is 12 vagy kevesebb nyíl elegendő volt számára az 501 pont elfogyasztásához.