Óvatosan kezdett mindkét csapat, de a papírformának megfelelően Hollandia birtokolta a labdát, Costa Rica pedig védekezett. A 21. percben jött az első helyzet, amikor Van Persie Navas kapusba lőtt, majd a hálóőrnek még két bravúrt kellett bemutatnia az első félidőben.

A szünet után a közép-amerikaiak valamivel bátrabbak lettek, de inkább csak lehetőségekig jutottak, míg Hollandia továbbra sem kockáztatott eleget, csak Robbenben látszott a tűz és az akarat. Costa Rica a hajrában már (természetesen?) az időt is húzta, de Sneijder egy szabadrúgással mindent eldönthetett volna, azonban kapufát lőtt a 82. percben.

A 90+3. minutumban még Van Persie is gólt szerezhetett volna, de az ő kísérlete meg Tejedáról pattant a felső lécre. Nem volt tehát gól, jött a hosszabbítás.

Érdekes módon a ráadásban élénkült meg a meccs, Vlar fejesét védte Navas, majd Robben lövéseit kellett blokkolniuk a Costa Ricai védőknek, de a másik oldalon Urenának is volt helyzete, amikor Cillessennek kellett hárítania. Sneijder újabb kapufája zárta le a hosszabbítást, gól híján a tizenegyesek következtek.

De a hármas sípszó előtt Louis van Gaal még olyat húzott, amit talán még edző sosem: kapust cserélt. Tim Krul váltotta Jasper Cillessent. Valószínű, hogy a Newcastle hálóőre betanulta, hogy hova szokták lőni vagy a görögök elleni meccsen hova lőtték a tizenegyeseket Costa Rica játékosai, mert az ellenfél mind az öt próbálkozásánál rajta volt a labdán. Ebből kétszer, Bryan Ruiz és Michael Umana kísérleténél hárítani tudott, miközben Van Persie, Robben, Sneijder és Kuyt is pontos és magabiztos volt, így Hollandia 4-3-as eredménnyel nyerte a tizenegyespárbajt, és vele a mérkőzést.