Muhamed Besic 1994 óta az első futballista, aki magyar NB I-es klub játékosaként utazhatott ki a világbajnokságra. A bosnyák védő ráadásul alapember volt válogatottjában, mindhárom csoportmeccset végigjátszotta, és bár Bosznia végül nem jutott be a legjobb 16 közé, rá szakértők szerint a legkevésbé sem lehetett panasz.

A Ferencváros focistája védekező középpályásként szerepelt Safet Susic csapatában. Bosznia többnyire 4-2-3-1-es hadrendben játszott, vagyis a kapitány lecserélte a selejtezők során egyenes ági kijutást eredményező 4-4-2-t, és átállt az egycsatáros játékra. A csapat legnagyobb sztárja, Edin Dzeko erényei ebben a rendszerben kevésbé domborodtak ki, nem is játszott jól, csak egyetlen gólt szerzett, az Irán elleni, már sehova sem számító utolsó csoportmeccsen.

Mindez azért érdekes, mert a szerkezeti átalakítás legnagyobb nyertese éppen Besic volt. A Fradi játékosa a selejtezők során egyetlen meccsen sem kapott szerepet a csapatban, sőt, a keretbe sem hívták be, és arról szóltak a hírek, hogy nem túl jó a viszonya a kapitánnyal. Susic azonban a vb előtt rehabilitálta, sőt, már a kerethirdetéskor kijelentette, kulcsszerepet fog ráosztani a vb meccsein. 

Ez aztán így is volt, Besic a bosnyákok összes vb-meccsét végigjátszotta. Argentína ellen remek volt, Nigéria ellen is megoldotta a feladatát, Irán ellen pedig már valósággal fickándozott. Bár Bosznia összességében masszív csalódást okozott a vb-n, Besic külföldi szakportálok szerint is a torna egyik legjobb védekező középpályása eddig. 

Nézzük, mit csinált az egyes meccseken:

INFO Argentína (1-2): végig védekező szerepkör, egyértelműen az irányító Pjanic mögötti biztosítás a feladata. Érdemes figyelni a mozgását a Roma játékosához képest: ha Pjanic előretör, ő visszazár, ha behúzódik középre, akkor mögötte takarít.

INFO Nigéria (0-1): a magasabbra tolt bosnyák védővonal miatt sokszor harmadik középhátvéd volt, elsődleges feladata az volt, hogy a felfutó szélsőhátvédek miatt keletkező űrt kitöltse a védelemben. Mivel sokoldalú, több poszton is bevethető játékos, ezt is simán megoldotta.

INFO Irán (3-1): hasonló szerepkör és feladat, mint az előző két fordulóban. Ha felmegy a két szélsőhátvéd, visszahúzódik harmadik védőnek, ha Pjanic kalandozik előre, akkor az ő helyén biztosít. Szinte minden támadás átfut rajta, ő a kapocs a védelem, és a támadó szerepkörű játékosok között.

Mint minden mást, úgy Besic teljesítményét is érdemes kontextusba helyezni, hogy lássuk, valójában mennyit is ér. Íme, a vb topcsapataiban játszó középső középpályások kulcsmutatói:

Bár nem mindegyik játékosnak ugyanaz a feladata a pályán, a statisztika nagyjából jól mutatja Besic értékét: amit a posztján tudni kell, azt tudja, és egy jó erőkből álló csapatban hasznosítani is lehet a képességeit. 

Kifejezetten nagy értéke, hogy nem alibizik, sőt, zömmel előrefelé passzol. Csapata szinte minden támadása átfutott rajta, ő szedte össze a védők labdáit, hogy aztán egyből továbbítsa előre, a fazonszabász Pjanichoz.

Posztja eleve megköveteli a rengeteg futást, de Besic ebben is kiemelkedőt tudott nyújtani. A fifa.com statisztikái alapján a hatodik legtöbb távolságot tette meg a mezőnyben a csoportmeccsek alatt.

Besic játéka persze nem csak nekünk, de egy nagy csomó külföldi megfigyelőnek és menedzsernek is feltűnt. Nem csak pletyka, hogy nagy iránta az érdeklődés, tényleg égnek a Fradi telefonvonalai. Most szinte kizártnak tűnik, hogy a bosnyák valaha játsszon még a IX. kerületben, de az is igaz, hogy a vb-k kiscsapataiban berobbanó védekező középpályások nem minden esetben futják be a teljesítményük alapján nekik jósolt pályaívet.

2006-ban a togói válogatott középpályáján saraboló Moustafa Salifout még a FIFA torna után készített összegzése is kiemelte, mégis csak a Thun vette meg a vb után. 2007-ben aztán lecsapott rá az Aston Villa, de Angliában 4 év alatt mindössze 4 meccs jutott neki, annyira gyengének találták. Még mindig csak 31 éves, de volt, hogy két évet is csapat nélkül töltött, jelenleg a német negyedosztályból az idén kipottyanó TSV Rosenheim játékosa.

Négy évvel később a kiválóan menetelő ghánai válogatott középpályása, Anthony Annan volt a vb egyik legjobb szűrője. Az akkor 23 éves játékos a Rosenborgban játszott, de gyorsan lecsapott rá a Schalke, és megvette. Alapember azonban soha nem lett, idén be sem került a ghánai keretbe, mert alig kapott lehetőséget a Bundesliga-szezon során.

2002-ben még olyan nagy klub is megégette magát, mint a Manchester United. Sir Alex Ferguson a vb után egy évvel vette meg a győztes brazil csapat egyik legjobbját, a védekező középpályás Klébersont, de a játékos annyira gyenge volt, hogy később még maga a legendás menedzser is pályafutása legnagyobb tévedései között tartotta számon.

(A mozgó infografikát a Huffington Post-tól, a statisztikai adatokat pedig a whoscored.com-ról, a bleacherreport.com-ról és a FIFA hivatalos oldaláról vadásztuk.)