Három hét ment le az NFL idei alapszakaszából, de a türelem mostanra elfogyott a tartalék játékvezetőkkel szemben. Miután a profi bírói testület éppen a maga lockoutjával van elfoglalva, az NFL az alsóbb ligákból és gimnáziumi bajnokságokból bízott meg kartársakat, hogy vezényeljék le az alapszakasz-meccseket a bérvitában résztvevő kollégáik helyett. A harmadik forduló már eddig is bővelkedett bírói bakikban, de a hétfői találkozó a Green Bay és a Seattle között feltette az i-re a pontot.

Cedric Benson futott touchdownja révén a vendég Packers megszerezte a vezetést a negyedik negyed közepe tájékán, és minden jel arra mutatott, hogy Aaron Rodgersék ki is húzzák a végéig az ötpontos előnnyel. A hazaiak utolsó támadására csupán 46 másodpercet hagytak, és a Chicago elleni védekezés láttán a Packers szurkolók nyugodtan dőlhettek hátra: ez a győzelem már zsebben van, gondolhatták. Amikor az óra a dupla nullához ért, azonban az arcukra fagyott a mosoly, főként amiatt, ahogy a Seahawks az utolsó játékát hat pontra váltotta.

Russell Wilson második touchdown-passzát szórta ki Golden Tate-nek, aki előbb egy vendég védőt takarított el az útjából - amit szintén visszafújhattak volna szabálytalan megmozdulásért -, majd utána látszólag másodikként kaparintotta meg az égből érkező labdát. A bírók majd tíz percig tanakodtak és veszekedtek a két vezetőedzővel, hogy most mégis mit kéne ítélniük, végül pedig a hazaiak javára döntöttek. Így kisebb technikai szünet után még visszahívták a csapatokat a Seahawks extra pontja miatt.

A Packers játékosok, edzők és szurkolók szemében botrányos döntés után Mike McCarthy vezetőedző nem akart kitérni a bírói munkára, de valószínűleg nem sok kedves szó lett volna a szótárában, ha bő lére ereszti magát. Golden Tate-et is megkérdezték a játékról az újságírók, de maga a játékos sem volt biztos benne, hogy ő ért hozzá először a labdához. Mindenesetre a végén nála volt, és kedvező ítélet is született, úgyhogy ennél bővebben ő sem akart kitérni az ügyre.

Az elkapó nyílt őszintesége sem vigasztalhatja a Green Bay-t, akik így visszaestek 50%-os mutató alá az előző forduló látványos győzelme után a Bears ellen. Valószínűleg a hétfői vereségről és annak mikéntjéről nem menne most olyan heves vita a kinti szaksajtóban, ha Aaron Rodgersék győzelme nem ezen a döntésen múlik. Igazság szerint a Sajtfejűek addig már rég eldönthették volna a találkozót, a Packers támadóegysége azonban csak a második félidőre érzett rá igazán a dolgokra, és csak ekkor tudta megtörni az addig kiválóan működő hazai védelmet, mely az első két negyedben nyolcszor sackelte Rodgerst.

Akkor sem lenne ekkora felháborodás, ha Benson touchdownját követően a két extra pontot is megszerzik Rodgersék, a James Joneshoz intézett passz azonban eredménytelen lett. Az a két pont nagyon hiányzott a végén, hogy legalább a legrosszabb esetet követő döntetlent bebiztosítsák a rendes játékidő végére. Bár az sem biztos, hogy a hosszabbítás nekik kedvezett volna. Mindenesetre eddig úgy tűnik, hogy Rodgerséknek nagyon nem megy az NFC nyugati csapatai ellen.

A Seattle második hazai mérkőzését is megnyerte két héten belül, és sikerével kikerekítette a harmadik forduló eseményeit, melyek között számtalan meglepetés eredmény született, ezt is beleértve.