- Feszült?
- Annak látszom? - kérdezett vissza Egervári Sándor, aki a csütörtöki elutazás előtt nyilatkozott a
hathárom.hu-nak.

- Az arca és a hangja nem ezt tükrözi, de belül csak van önben drukk.
- Minden mérkőzés előtt van. Játékosként is volt, klubedzőként szintén, miért ne lenne szövetségi kapitányként?

- Azért nyugtasson meg, ezt a versenylázat most nem elsősorban az ellenfél váltotta ki. Ha a gólkülönbség nyugtalanítaná, azt megérteném.
- Maradjunk annyiban, nyerni megyünk Andorrába. Pontokért, és nem gólokért. A kettő között természetesen van összefüggés, de az elsődleges cél, hogy győzelemmel kezdjük a vb-selejtező sorozatot, és erre reális esélyünk van.

- Hú, de óvatosan fogalmaz.
- Nincs ebben semmi óvatosság. Azt senki ne várja tőlem, hogy azt mondjam, megszórjuk az ellenfelet. Egyrészt ma már komoly szakember ilyet nem ejt ki a száján, másrészt tudom, hogy nem lesz könnyű dolgunk. Felkészültünk rá, hogy kilenc-tíz emberrel védekeznek majd, megpróbálják elrontani, tördelni a játékot, nekünk pedig ehhez a stílushoz, ehhez a taktikához kell valamilyen szinten, elsősorban mentálisan alkalmazkodni, úgy, hogy a mi akaratunk érvényesüljön, mi irányítsuk a meccset. Az első gólig nehéz lesz, de azon leszünk, hogy utána maradjon még bőven idő a következőkre.

- Lépjünk túl Andorrán, hiszen az igazi megmérettetés azután következik. Négy napot gyakorolt együtt a keret, mennyire volt kihegyezve a program a hollandokra?
- Semennyire. Szándékosan nem beszéltünk róluk, a két találkozó közötti három nap elég lesz arra, hogy a lehető legjobban felkészüljünk ellenük. Ők pénteken a törököket fogadják, arról a meccsről is kapunk információt, remélem, profitálunk belőle. Mezey Gyuri és Pisont Pista ott lesz Amszterdamban, előbbi a hollandokat, utóbbi a törököket figyeli. Bognár Gyuri meg Észtországba utazik, ahol a románok játszanak. Muszáj kicsit előre is gondolkodni, hiszen októberben újabb két mérkőzés vár ránk.

- Ha már a leendő ellenfeleinket említette, általános vélemény, hogy a csoport favoritja Hollandia, a második hely pedig a magyar-rörök-román hármas között dől el. Miben bízhatunk jobban, a körbeverésekben, vagy a bravúrokban?
- Magam is úgy vélem, hogy bár Van Gaal több helyen változtatott a korábbi kereten, és minden bizonnyal a játék is eltér kissé az utóbbi években megszokottól, hiba lenne arra alapozni, abban bízni, hogy ezzel gyengült volna a csapat. Annyival biztosan nem, hogy az első helyre ne Hollandia legyen a legesélyesebb. A belgáktól elszenvedett vereség ugyan engem is meglepett, ám abból kiindulni, vagy bármiféle következtetést levonni a folytatásra, tévedés lenne a részünkről. Most én is azt gondolom, hogy nem leírva az észteket, nekünk a török-román kettős ellen kell a továbbjutás szempontjából fontos eredményeket elérni. Nevezhetjük ezeket bravúrnak is, az biztos, hogy minden megszerzett pontnak óriási jelentősége lesz. Előfordulhatnak persze az ön által említett körbeverések is, de mi most ezzel nem kalkulálunk. Meg egyébként is, felesleges számolgatni, ráérünk majd akkor, ha valóban úgy alakul a csoport állása, hogy nem csak magunkra, hanem másra is figyelni kell.

- Többször említette, hogy féléves periódusokban gondolkodik, a szakmai beszámolóit is ilyen időközönként készíti el az MLSZ elnökségének. A jelenlegi szakasz az Izrael elleni mérkőzéssel kezdődött, és mind a játék, mind pedig az eredmény olyan volt, mint maga a meccs - barátságos... Három hét telt el azóta, mi változott?
- Remélem, sok minden, és előnyünkre. Azóta mindenhol elkezdődött a bajnokság, a játékosaink zöme már túl van néhány tétmeccsen, aki sérült volt, meggyógyult, ez mindenképpen pozitívum. Ami sajnos változatlan, ha úgy tetszik állandó, hogy most is vannak hiányzóink. Lesz, akinek az andorrai találkozót kell kihagynia, mint például Mészáros Norbert, akinél a túlterheltség jelei mutatkoztak, vagy a vírusfertőzésen átesett Varga József, illetve a bokáját fájlaló Pintér Ádám. És hát sajnos Szabics Imrére a hollandok ellen sem számíthatok.

- Rudolf Gergelyt nem említette, pedig ha valaki, ő nagyon kellene a csapatba. Mekkora kockázat lenne szerepeltetni úgy, hogy hónapok óta nem játszott mérkőzést, és klubváltás előtt áll?
- A saját szakmai elveinkkel mennénk szembe, ha beválogatnám, és nem tenne jót a közösség moráljának sem. Meccsterhelés nélkül egyébként sincs értelme kísérletezni, mert visszaüthet. Nagyon bízom benne, hogy hamarosan megoldódik a probléma, Gergő talál magának csapatot, és akkor újra velünk lehet. Nagy szükségünk van rá, a cseleire, a beindulásaira, a góljaira, amíg azonban nem játszik, kénytelen vagyok őt nélkülözni.

- Érthető, nem úgy Gera Zoltán esete. Súlyos sérülés, hosszú kihagyás és rehabilitáció után visszatért a pályára, meggyőző teljesítményt nyújtott, parádés gólt lőtt a Liverpoolnak, a következő két fordulóban azonban egyetlen percet sem kapott a West Bromban. Mi lehet ennek az oka? Ennél is fontosabb kérdés azonban, hogy a kispadról mekkora esélye van a válogatottbeli szereplésre?
- Az edzője nyilván tudja, hogy miért döntött így, én csak azt mondhatom, amit tapasztaltam. A Telkiben eltöltött néhány nap tökéletesen meggyőzött arról, hogy Zoli nem csak lelkileg, hanem fizikálisan is rendben van, jó formát mutatott, abszolút játékra kész.

- Egyetért-e azzal a megállapítással, hogy ez a fél év, vagy inkább ez az ősz kulcsfontosságú lehet a vb-selejtezők további menetében?
- Valóban sokat nyerhetünk, és további erőt meríthetünk azzal, ha eredményesen zárjuk ezt a periódust. Nem csak a tavaszt, de talán az egész sorozatot megalapozhatjuk vele. Ez a tervünk, ezt akarjuk! Persze, ugyanez érvényes fordítva, a vesztenivalónk is nagy, de erre nem gondolunk.

- A kinevezésekor a 2012-es Európa-bajnokságra való kijutás nem volt elvárás, az elsődleges, és akkor reálisnak mondott célt a 2014-es vb-részvétel jelentette. Most is tartja ezt, vagy inkább a 2016-os Eb-szereplés tűnik teljesíthetőnek?
- Az a tény, hogy négy év múlva huszonnégy csapat vehet részt az Eb-n, nyilván növeli majd az esélyeinket. Ha úgy tetszik, megduplázza, hiszen a vb-n csak tizenhárom válogatott képviselheti Európát. A két eseményt összehasonlítva tehát a 2016-os részvételünkre matematikailag nagyobb a sansz, ennek ellenére most is tartom a korábbi véleményemet, ez a magyar válogatott fejlődött annyit az elmúlt két évben, az ez idő alatt lejátszott huszonegy mérkőzésen, hogy képes legyen csoport másodikként zárni a selejtezőket. Ez újabb előrelépést jelentene, de ha már eljutunk addig, nyilván nem elégednénk meg azzal, hogy playoff-ot játszhatunk.

- Milyen a kapcsolata Dárdai Pállal?
- Régi.

- Nem erre gondoltam, hanem a minőségére.
- Tisztelem és elismerem az eredményeit, sokat tett azért, hogy Németországban szép karriert fusson be, és a válogatottnak is hasznos tagja volt. Kis szerepem talán nekem is van ebben, hiszen annak idején, húsz éves korában mi hoztuk fel őt Pécsről a BVSC-be, ahonnan aztán a Herthához igazolt. De miért kérdezi?

- A napokban elhangzott nyilatkozata miatt, miszerint Huszti Szabolcs két klasszissal jobb bármelyik jelenlegi magyar válogatott játékosnál. Ez azért önre nézve sem hízelgő...
- Gondolom, nem is annak szánta. Palinak van egyfajta kiállása a haverjai mellett, gondolom, ez késztette arra, hogy megszólaljon ebben az ügyben. Korábban a Torghelle-Huszti-Dárdai hármas más irányba vitte a morált a keretben, más szellemiséget képviselt, mint mondjuk a Juhász-Gera-Hajnal vonal. Erről szól a fáma. És abban is biztos vagyok, hogy nem ez volt az utolsó ilyen tartalmú megnyilvánulása. De tudom kezelni a helyzetet.

- És a Huszti-ügyet? Értelmetlen újból feleleveníteni a két évvel ezelőtti eseményeket, ezért inkább úgy tenném fel a kérdést, hogy Huszti Hannoverben nyújtott remek teljesítménye után eljutottak-e önhöz olyan megjegyzések, amelyek az újbóli kapcsolatfelvételt, netán a visszahívását célozzák. Ha igen, hogyan reagált ezekre, ha nem, hogyan reagálna rájuk?
- Valóban téma volt ez Telkiben is a sajtótájékoztatón, akkor elmondtam, most megismétlem, Szabolcs sajnos kijelentkezett a válogatottból, nem akart közöttünk lenni. Tiszteljük az álláspontját, annak idején minden tőlem telhetőt megtettem, hogy beszéljük át újra a döntését. Mivel nem volt fogadókész, az ügyet lezártnak tekintettem. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ne ismerném el a képességeit, a futballtudását, sőt, büszkék vagyunk rá, hogy a Hannoverben csúcsformában van, hiszen ezzel is a magyar labdarúgást népszerűsíti. Ami pedig az újbóli kapcsolatfelvételre utaló hangokat illeti. Szakmai körökből, az öltözőből nem kaptam ilyen irányú jelzéseket, a feltételezés pedig egy másik kategória. A ,,ha"-val kezdődő mondatoknak nem csak a pályán, hanem itt sincs értelme.

- Végszónak jó lenne, de valami előremutatóval zárjuk a beszélgetést. Ott leszünk Brazíliában? Könnyítésként eltekintek attól, hogy igennel, vagy nemmel válaszoljon.
- A szándékunk megvan hozzá, a tudásunk alapján egyre közelebb vagyunk a célhoz, ha pedig egy kis szerencsénk is lesz, akkor elérjük.

A 20:30-kor kezdődő mérkőzésről élő szöveges tudósításban számolunk be a hathárom.hu-n.