Heti Hatos
1. "Hármas legenda: EURO-2008, vb-2010, EURO-2012"
A fenti mondat a Mundo Depertivo spanyol sportnapilapból való. És valóban, amit a spanyol labdarúgó-válogatott az elmúlt négy évben véghezvitt, azzal örökre beírta magát a sporttörténelembe. Luis Aragonés, majd Vicente Del Bosue keze alatt minden idők legnagyobb, zsinórban három világversenyt nyerő spanyol nemzeti csapata formálódott. Unalmas, kiszámítható tiki-taka? Lehet, de az olaszoknak vágott négy gól csattanós válasz a kritikákra. Pont akkor adták ki magukból a legtöbbet, amikor kellett. Katalán, andalúz, baszk? Biztos vagyok benne, hogy a legközelebbi El Clásicón is „ölni” fogják egymást a realosok és a barcások, de az azt követő vb-selejtezőn szent lesz a béke. Az olaszok védője, Andrea Barzagli a finálé előtt arról beszélt, hogy csapategységben náluk az előny. Lehet, hogy ez (is) repítette el az azúrkékeket a döntőig, de az én szememben még nagyobb tett, amit Del Bosque (és Casillas és Xavi) véghezvitt, ebből a megosztott társaságból világverő, korszakos csapatot hozott létre.
2. Fernando Torres: Fair play-ből ötös
Ezerszer hangoztatott és leírt tétel, hogy a “Kölyök” másfél éve, a Chelsea-be igazolása óta keresi régi önmagát. Azt a csatárt, aki 2008-ban a FIFA szavazásán az év harmadik legjobb játékosa volt. Elégtételt kapott-e azzal, hogy ismét Európa-bajnok, ráadásul gólkirály lett? Minden bizonnyal. Jobban megérdemelte-e az aranycipőt, mint Mario Balotelli vagy Mario Gomez. Ki tudja… de azért stílszerű, hogy a győztes csapat adja a gólkirályt. Egészen biztos, hogy a spanyolok negyedik gólját megelőző pillanatokban nem kezdett fejszámolásba, hogy ha most lepasszolja a labdát, akkor három góllal és egy assziszttal odaér az élre, és mivel ő volt a legkevesebbet a pályán…nem. Ahelyett, hogy maga berúgta volna, lerendezve ezzel a matekot, odagurította a labdát Juan Matának, akit csak – noha jó formában futballozott a Chelsea-ben – a döntő hajrájában köldött pályára Del Bosue. Egyszerűen nem fért be a csapatba, de a gól feledtette számára a keserűséget. Fernando Torres felejthetetlenné tette számára az Eb-t – nem felejtette el, hogy Mata mindig támogatta, bátorította őt Londonban. Megérdemli-e az gólkirályi címet? Nos, mérget vennék rá, hogy Balotelli, vagy adott esetben Cristiano Ronaldo nem passzolta volna le a labdát.
3. Atlétikában is van keresnivalónk
Síkfutás? Na ez az a terep, ami nem a mi asztalunk, egy-egy elődöntő, netalántán döntő egy világversenyen már a bravúr kategóriába esik. „Ehhez képest” pár éve feltűnt egy gödöllői tehetség, Deák Nagy Marcell, aki 2010-ben junior világbajnoki ezüsttel jelezte, egy rendkívüli adottságokkal megáldott futó. Deák Nagy tavaly megnyerte a junior Eb-t és az Universiadét is, pénteken pedig élete első felnőtt érmét szerezte, a második helyen ért célba a Helsinkiben rendezett Európa-bajnokságon. 20 évesen, a finálé legfiatalabb résztvevőjeként.
A finn fővárosban a magyar küldöttség minden éremből egyet-egyet gyűjtött, Pars Krisztián aranyérmes lett kalapácsvetésben, Kővágó Zoltán bronzérmes diszkoszvetésben. Papírforma, mondhatnánk, de érdemes hozzátenni, hogy Pars a 2010-es Eb-bronz és a tavalyi vb-ezüst után pályafutása első aranyérmét nyerte világversenyen, edzésből, az olimpiai felkészülés kellős közepéről „beesve” Helsinkibe. A lehető legjobb előjel az olimpiára. Kővágó 1997-ben, az ifjúsági Eb-n nyerte első érmét (bronz), azóta folyamatosan a legjobbak között jegyzik Athén olimpiai ezüstérmesét.
4. Babos és Czink helytállt Wimbledonban
Bár egy Grand Slam-második forduló elsőre nem tűnik bravúrnak, Babos Tímea és Czink Melinda emelt fővel búcsúzhatott Wimbledonból. Babos a nyitókörben azt Melanie Oudint múlta felül, aki pár nappal azelőtt megnyerte a birminghami tornát. A csupán 19 éves teniszező a következő fordulóban három szettben, a sötétedés miatt másnapra nyúlt maratoni mérkőzésen kapott ki a 20. helyen kiemelt orosz Nagyja Petrovától. Babos a döntő játszmában négy meccslabdát is hárított, az ötödikre már nem maradt ereje, de élete első felnőtt angol bajnokságán letette névjegyét.
Czink az első körben mindössze 39 perc alatt, 6:0, 6:2-re legyőzte a svéd Johanna Larssont, aki hat hellyel áll előtte a világranglistán. Ezután a négyszeres győztes Serena Williams következett, a magyar lány nem tudta megnehezíteni a dolgát, az amerikai 6:1, 6:4-re nyert, de Czink (és Babos is) értékes pontokkal gazdagodott Wimbledonban.
5. Metróval a dicsőségbe
A világranglistán 100. cseh Lukás Rosol fantasztikus játékkal, öt szettben legyőzte a kétszeres győztes, második kiemelt spanyol Rafael Nadalt az angol nyílt teniszbajnokság második fordulójában. Rosol a harmadik kört már nem élte túl, de így is bevonult a tenisztörténelembe. A Nadallal egyidős, 26 éves cseh korábban ötször indult Wimbledonban, és egyszer sem jutott túl az első fordulón. Hol? A selejtezőben… Beszédes statisztika, hogy Nadal 582 mérkőzést nyert meg profiként, Rosol csupán 18-at, de begyűjtötte minden idők egyik legjobbjának skalpját. Rosol végtelenül szerényen nyilatkozott a diadal után, de életvitele is a mindennapi emberét idézi: még ügynöke sincs, minden üzleti ügyét ő rendezi, és edzőjével fapados repülővel utaztak Angliába, majd vonattal és metróval jutott el Southfieldsbe, a Wimbledonnal szomszédos kerületbe, ahol a játékosok többsége is lakik a torna heteiben.
6. A Kemény-legények elkapták a fonalat
Remekül helytállt a magyar férfi vízilabda-válogatott az olaszországi nemzetközi tornán: a nyitónapon a kazahokat verte 11 góllal, majd egy hónappal az egymás elleni londoni csoportmérkőzés előtt 7-5-re nyert az Európa-bajnok szerb nemzeti együttes ellen. Ezután következett egy könnyed siker Kanada ellen (13-7), majd a világbajnok olaszok elleni didal (10-7). Kásásék végül a második helyen zártak, miután a vasárnap esti döntőben 10-8-ra kikaptak az Eb-ezüstérmes Montenegró legjobbjaitól. A Londonig hátralévő szűk négy hétben van idő kijavítani a hibákat, hiszen minden esély megvan arra, hogy a brit fővárosban is mi leszünk a császárok vízilabdában!
Heti hármas
1. „A legjobbamat nyújtottam, elégedett vagyok magammal” – na és mi van a csapattal?
A fenti mondta Cristiano Ronaldo szájából hangzott el. Övéi (?), a portugálok az elődöntőben búcsúztak az Európa-bajnokságtól, tizenegyespárbajban maradtak alul a későbbi győztes Spanyolországgal szemben. Ronaldo már sorra sem került, az ötödik büntetőt rúgta volna, de addigra már eldőlt a párharc. Úgy sakkoztak, ő dönthet… és persze akkor a mennybe mehetett volna. Meglepetés? Nem. Hiába lőtt két gólt CR7 a hollandoknak, majd döntötte el a csehek elleni negyeddöntőt, az elődöntőben (és az első két csoportmeccsen is) céltalanul lövöldözött, mint a westernfilmekben szokás, ziccereket rontott, és ismét nem tudott vezéregyéniséggé válni, Ha az lett volna, akkor odaáll az első vagy a második tizenegyeshez, és úgy bevágja, hogy elmenjen a kedve a védésektől Iker Casillasnak. A felelősséget nem vette magára, minek is, hiszen ő kihozta a legtöbbet magából…
2. Beckham kakaskodással vezette le feszültségét
Tényleg megérdemelte volna. Stuart Pearce kihagyta az olimpiai labdarúgó-válogatott keretéből David Beckhamet, helyette Micah Richardsot (Manchester City), Ryan Giggs-t (Manchester United) és Craig Bellamy-t (Liverpool) választotta a három túlkoros „kvótára”. Érthető a szakvezető szakmai indoklása, és érthető a brit főváros olimpiai rendezésért rengeteget lobbizó középpályás csalódottsága is, reakciója már kevésbé. Csapata, a Los Angeles Galaxy vasárnap esti találkozóján Becks kifordult magából: a 92. percben egy Galaxy szöglet után a hazaiak játékosa, Sam Cronin maradt lenn a földön, elsőre úgy tűnt, csúnyán összeütközött DeLaGarzával. Beckham azonban ezt másképp látta, szerinte csak az idő húzására ment ki az egész, és ezen véleményét nem is palástolta, amikor az oldalvonal mellől két ízben is megpróbálta eltalálni Cronint. Elsőre még nem sikerült, másodjára azonban már 'telibe lőtte" a célpontot. Az eset után azonnal elszabadultak az indulatok, a két csapat játékosai egymásnak estek, Beckham pedig a balhé egyik fő kolomposaként végül dühösen battyogott le a pályáról. Sportszerűtlen viselkedését nehezen tudja majd megmagyarázni…
Beckham kilövi a földön fekvő Cronint
3. Im Memoriam Miki Roqué
A halál, különösen ha fiatalon ragad el valakit, fájdalmas és érthetetlen. Miki Rouqé mindössze 23 esztendősen, rákban hunyt el. A Liverpoolban is megfordult középpályásnál tavaly márciusban diagnosztizáltak rákot, nem sokkal később bejelentette, hogy felhagy a labdarúgással. Spanyolország kérvényezte, hogy a játékosok és a szurkolók együtt emlékezhessenek a futballistára a Portugália elleni Eb-elődöntő előtt, az UEFA azonban nem járult hozzá ehhez…. A győztes együttes tagjai közül az ünnepléskor Cesc Fabregas a pólóján lévő felirattal emlékezett meg Rouéról.