A 10 millió szövetségi kapitány országában az egyik örökzöld slágertéma, hogy vajon mennyit keresnek a teljesítményük alapján gyakran lesajnált futballisták. A nyugat-európai szokásokkal ellentétben idehaza a klubok még mindig makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy a játékosok bérét elhallgassák és üzleti titokra hivatkozva nem is hozzák azokat nyilvánosságra.

Bár az elmúlt években néhány klubtulajdonos már jelét adta annak, hogy hajlandó lenne transzparensé tenni a fizetéseket, a gyakorlatban továbbra is marad a találgatás, így ezidáig nem nagyon lehetett tudni pontos számokat.

Az UEFA nemrég kiadott üzleti jelentése után azonban okosabbak lehetünk. Az UEFA Benchmarking Report nevű jelentéséből kiderül, hogy

A klubok anyagi lehetőségei persze nem egyformák, így nyilván akadnak komoly különbségek az első osztály csapatai között. Mindenesetre ha ezt a 71 százalékos összegarányt elosztjuk a keretek átlagos létszámával (~26), akkor arra a megállapításra juthatunk, hogy ma Magyarországon egy NB I-es játékos havonta 8400 euró körüli apanázst vihet haza. 

Persze ez csak egy átlagszám, nyílt titok ugyanakkor, hogy akadnak ennél jóval magasabb fizetések is, például a sajtóban megjelentek hírek és nyilatkozatok alapján a Videoton és a Ferencváros játékosai ennek akár a többszörösét is hazavihetik. Muszbek Mihály egykori MLSZ-elnök sportközgazdász szerint az NB I 100 meghatározó játékosa havi bruttó 3,5-4 millió forintot kereshet.

A legjobbak még ennél is többet visznek haza, a napokban Kínából hazatérő Huszti Szabolcs kapcsán például arról lehetett olvasni, hogy akár 15 millió forintos fizetése is lehet Székesfehérváron, ahol nem ritkák az 5 millió forint feletti kifizetések.

Mennyire számít ez soknak a régióban?

A jelentésből kiderül, hogy az NB I-es klubok a bevételeik 74 százalékát fordítják a játékosok fizetésére. Bár ez a szám nyilván magas, a régiós országok adataihoz képest mégsem annyira brutális, Ukrajnában, Szerbiában, Szlovéniában, Romániában és Horvátországban is magasabb ez az arány. 

Ami viszont igencsak figyelemreméltó, hogy Magyarországon ez a szám 2010-ben még csak 23 százalék volt, vagyis hat év alatt megháromszorozódott a klubok az összes bevételéből a fizetésre fordított aránya.

A TAO-támogatások bevezetése óta általános vélemény, hogy bőven van pénz a magyar futballban. Az itt munkát vállaló külföldiek - edzők és játékosok - a velük készült interjúkban gyakran kiemelik a magyarországi infrastruktúra és az anyagi lehetőségek kedvező helyzetét. Éppen ezért a környező országok játékosai szívesen jönnek az NB I-be játszani, hiszen olyan feltételek mellett futballozhatnak, amit mondjuk hazájuk bajnoksága nem tud megadni.

A játékosok fizetésére költött összegek terén a magyar NB I a 24. helyen áll az európai bajnokságok rangsorában.

A közép-kelet európai régióban Lengyelországban (4,7 millió euró)  és Horvátországban (4,3 millió)  is többet költenek a bérekre, mint Magyarországon, de a lengyeleknél (Legia Varsó, Lech Poznan) és a horvátoknál (Dinamo, Hajduk) is van olyan kirakatcsapat, amely magyar mércével nézve már inkább a nyugat-európai szint.

Csehországot viszont simán verjük (2,6 millió euró), nem beszélve Szerbiáról és Szlovákiáról, utóbbi két országban a magyarországi összegnek csak a harmadát tudják a focisták bérére költeni a klubok. És akkor ott vannak még a balkáni országok, mint Macedónia, Albánia vagy Bosznia, ahol az élvonalbeli klubok átlagosan fél millió eurót tudnak bérekre költeni évente.

Az öt nagy európai bajnoksághoz viszonyítva persze még mindig óriási a lemaradás, de szembetűnő a különbség a 1,5-szeres szorzójú ligákkal szemben is. A szomszédos Ausztriában 10,6 milliót, Belgiumban 14 milliót, Hollandiában pedig 16 millió eurót költenek a klubok csak futballistafizetésekre.

(via uefa.com, qubit.hu)