A Washington egyenletesen elosztotta góljait a New York Rangers ellen. Mindhárom harmadra jutott egy-egy találat Mike Green, Alexandr Ovecskin és Alexander Szjemin révén, míg a vendégek csak az utolsó percben tudtak szépíteni Wolskinak köszönhetően. Na, meg Michal Neuvirthnek, aki a Fővárosiak kapujában 27 lövésből 26-ot kifogott, ezzel csapata legjobbja volt. Győzelmével a Washington összesítésben 4-1-re megnyerte a párharcot, és készülhet a főcsoport-elődöntőre, elsőként a Keleti Konferenciában. Ilyesmire pedig azóta nem volt példa, hogy Bruce Boudreau 2008-ban az együttes vezetőedzője lett.
Két másik párosítás is véget érhetett volna, de mindkettőben szépíteni tudott a hátrányban lévő csapat. A Tampa Bay ráadásul nem is akárhogyan, 8-2-re győzött idegenben a Pittsburgh ellen. Pedig a Pingvinek voltak valamivel jobbak az első harmad nagy részében, mégis a Lighting szerzett két gólt. Ezt követően aztán beindult a henger, a harmadik játékrész elejéig összesen hétszer találtak be válasz nélkül, akkor pedig már késői volt a Penguins ébredése. Kérdés, hogy a Tampa nem kezdett-e késői hajrába az egész párharcot tekintve, hiszen még így is két győzelemre van szüksége, miközben a Pittsburghnek már csak egyre.
A másik javító együttes a Los Angeles volt, amely szintén idegenben tudott nyerni a San Jose ellen. A Kings a három gólt hozó első harmadnak, és Jonathan Quick kapusnak köszönheti a diadalt, akinek volt javítanivalója, miután az előző két találkozón összesen tizenkétszer kapitulált. Igaz, nem lehet könnyű úgy, hogy az ő jó avagy rossz szereplésének talán a szükségesnél nagyobb szerepe van a Los Angeles eredményeiben.
A legnagyobb presztízse a Boston-Montréal párharcnak van, hiszen mindkét együttes tagja volt az NHL-t megalapító Eredeti Hatosnak. Ennek megfelelően kiélezettek is a mérkőzéseik. Ezúttal annyira az volt, hogy csak a második hosszabbítás hozott döntést. A rendes játékidő a két hálóőrről szólt elsősorban, a bostoni Thomas és a montréali Price is csak egy-egy gólt kapott, azt is a harmadik harmadban. Jöhetett tehát a ráadás, ami a rájátszásban húszperces (azaz rendes harmadnyi hosszúságú) játékrészekre osztva valóban addig tart, amíg meg nem születik az első gól, büntetőpárbaj nincs. Az első hosszabbításban pedig egyik csapat sem tudott betalálni a Bruins-Canadiens mérkőzésen, így a második döntött, ahol Horton közelről piszkálta be a győzelmet jelentő találatot.
