Az első fordulóban hat, a második és harmadik körben tíz, míg az elődöntőben és döntőben tizenegy leget kell nyerni a győzelemhez.

Október elején a World Grand Prix-val beindult a darts nagyüzem, innentől pedig a játékosoknak nem sok pihenőjük lesz a decemberben kezdődő világbajnokságig. Sorra érik egymást a rangosabbnál rangosabb tornák. Október 30 és november 1 között kerül megrendezésre az Európa-bajnokság, ezúttal első alkalommal Belgiumban. Nincs nagy múltja ennek a versenynek, igény viszont van rá, hiszen kevés olyan nem szigetországi viadal van, ahol a világ legjobbjai gyűlnek össze. Márpedig az Eb ilyen, ugyanis a főtáblát a világranglista első 16 játékosa, plusz további 16 kvalifikált dartsos alkotja, így fordulhat elő az, hogy ezen a kontinens eseményen például ausztrál is indul. 

A WGP-n a dupla beszálló hatalmas csillaghullást hozott, igaz, mi elég jól megéreztük a meglepetéseket, elég csak a döntőben levadászott 4.25-ös oddsra gondolni. Vaskos meglepetésekben az Európa-bajnokságon sem szokott hiány lenne, az eddig megrendezett hét tornán csupán egyszer fordult elő, hogy a két legmagasabban rangsorolt játékos játszotta a döntőt. A trófeát viszont általában a top 3 favorit közül szokta valaki megkaparintani, 2012 a kivétel, akkor Simon Whitlock ötödik kiemeltként győzött.

A legnagyobb favoritok között a jól megszokott neveket találjuk. A legesélyesebbnek a világelső Michael van Gerwent tartják, aki nem mellesleg a torna címvédője. A holland zseni az egyedüli volt a nagyágyúk közül, aki hozta magát Dublinban, igaz, a döntőben nagyon nem találta a fonalat, így végül meg kellett elégednie az ezüstéremmel. Írországban elég keményen szurkoltak ellene, ami időnként nem kicsit zavarta meg. Belgiumban sokkal jobb dolga lesz, kivéve, ha az elődöntőben összetalálkozik az egyetlen hazai játékossal, Kim Huybrects-cel. Az azért egy parázs meccs lehet, a belga Hurrikán győzte már le MvG-t. A felső ágon találjuk Robert Thorntont is, aki nyerte az előző major tornát, viszont nem lennénk meglepődve, ha itt korán búcsúzna. A WGP-n nagyon feküdt neki a dupla beszálló, illetve a közönségtől is hatalmas támogatást kapott. A döntőig vezető úton Huybrechts mellett Dave Chisnall vagy Ian White, illetve Peter Wright lehet még komoly kihívója a világelsőnek. Mindhárman elég jó formát mutattak az ősszel, és egyikük sem az a típus, aki megijedne a lehetőségtől. 

Az alsó ág sokkal brutálisabban néz ki, hiszen itt kapott helyet a torna négyszeres győztese, a legenda, Phil Taylor, a regnáló világbajnok Gary Anderson, a világranglista-ötödik Adrian Lewis és hetedik James Wade, illetve a három évvel ezelőtti bajnok Simon Whitlock. Az előző hétvégén Coventryben rendezett Players Championship második napján Anderson és Wade játszották a döntőt, tehát ők elég gyorsan visszataláltak a helyes útra a dublini betli után. Taylor formája kérdéses, a nyáron kegyetlenül ment neki a játék, ha azt az arcát mutatja, akkor nem könnyű megállítani, a World Grand Prix-n viszont nagyon gyengén teljesített. 

A legnagyobb érték talán van Gerwen szorzójában van, egyáltalán nem rossz a sorsolása, a Benelux-államokban, illetve Németországban rendre motiváltan, jól szokott játszani. A lenti ágon megjósolhatatlan, hogy ki jut döntőbe, talán Andersont mondanánk, aki végül is Dublinban sem rossz játékkal esett ki.