A magyar olimpiai csapat második londoni aranyérmét szerző Gyurta Dániel csütörtökön kora délután a Magyar Televízió londoni stúdiójának volt a vendége, ahol az előző este elért káprázatos olimpiai győzelméről nyilatkozott. A stúdióban Szujó Zoltán műsorvezetővel londoni bajnokunk visszanézte az esti döntőt. "Akkor izzadt le a tenyerem, amikor azt hallottam a közvetítésben, hogy Gyurta Dániel olimpiai bajnok. Ez volt az a mondat, ami a legnagyobb hajtóerő volt pályafutásom során, ezért hajtottam és ezért küzdöttem végig."

A finálé végén nagyot hajrázott a brit ellenfél, de Gyurta végül megtartotta előnyét: "Teljesen más volt kívülről figyelni az úszást. Nagyon szoros volt a vége, belülről is éreztem, hogy nagyon jön mellett a brit úszó. Egyértelmű volt, hogy az én taktikámat úszta a döntőben. Örülök viszont, hogy felém dőlt el a mérleg még így is. Persze jól hangzik, hogy a Gyurta-taktikát úszta ő is, ami az erős hajrára alapoz, de az volt az igazán jó, hogy tudtam erre is készülni és nem akartam a véletlenre bízni a dolgokat. Eddig 1:06-nál nem kezdtem jobban százon, most 1:05,6-ra kezdtem, ez a kezdés pedig kellett ahhoz, hogy végül nyerhessek" - nyilatkozta a végül rendkívül szorosan eldőlő verseny kapcsán friss világrekorder bajnokunk.

"Akkor realizáltam igazán, hogy sikeres sportoló, olimpiai bajnok akarok lenni, amikor az atlantai olimpiát néztem, ahol Rózsa Norbert és Güttler Károly is ott volt a 200 méteres mellúszás döntőjében és később a dobogón is. Az olimpián a magyar himnuszt hallgatni fantasztikus érzés volt. Még most is borsódzik a hátam, egyszerűen jó érzés volt hallgatni a himnuszt" - nyilatkozott az érmet a zsebében a stúdióba hozó Gyurta a kezdetekről és a siker beteljesüléséről.

"A felkészülés fontos állomása volt nekem a mentális rész is, nem akartam ezt sem elhanyagolni. Van egyfajta adottságom is ezen a területen, de a sok-sok órás kitartó munkának az a gyümölcse, hogy az elmúlt négy évben nem tudtak megverni kétszáz mellen.Erre korábban Darnyi Tamáson és Egerszegi Krisztinán kívül nem volt senki sem képes a magyar úszók közül, amit én nagy dolognak tartok, hogy nekem is összejött. De nem akarok hanyatt dőlni, nincs még vége pályafutásomnak. Most fog csak igazán elindulni a karrierem és bízok a hasonlóan jó folytatásban" - tette hozzá Gyurta.

"Egyre jobban számolnak velem a többiek, a nagy európai szaklapok is engem fogadtak meg aranyesélyesnek, ez nagy elismerés volt számomra. Vannak, voltak nehéz időszakok, amikor nem megy az úszás, nem sikerülnek az edzések, de a hit mindig ott volt ilyen helyzetekben is, hogy átsegítsen ezekben a pontokon. Én mindig hittem a munkában, pedig volt olyan, amikor nem úgy ment minden, ahogy akartam. Ekkor is bíztam benne, hogy a befektetett munkának kamatostul meg fog majd jönni az eredménye." - nyilatkozta a fáradt, de érthetően nagyon boldog magyar úszó, aki gyengébbik távján, 100 méteren is negyedik lett a londoni olimpián.

És hogy miben különbözök a mostani Gyurta Dániel a nyolc évvel ezelőtti athéni olimpián ezüstérmes versenyzőtől? "Fizikálisan most gyorsabb vagyok az első 100 méteren ,mentálisan pedig sokkal érettebb vagyok most, mint voltam néhány évvel ezelőtt. Fizikálisan már 2004-ben Athénban is ott voltam, agyban viszont most vagyok ott igazán és ez jelenti az igazán nagy fejlődést. Ez rengeteg munka, 5-6 óra úszás mellett még 1-2 órás mentális edzések vannak, ez mind-mind benne van ebben. A három perc a dobogó tetején mindenért kárpótol engem" - adott választ az érintett.

Az interjú végén Gyurta Dániel egy igazán nemes szándékáról is nyilatkozott: "Szeretnék erről az aranyéremről egy másolatot készíteni, amelyet el akarok küldeni az idén tragikus körülmények között elhunyt Alexander Dale Oen szüleinek. A száz méteres számban ő lett volna az, aki biztosan aranyéremért úszhatott volna az olimpián." 

Dani, igazi bajnok vagy! És köszönjük !