Zwickl Dániel nyílt levelét, amely a legnagyobb közösségi portálon jelent meg, változtatás nélkül közöljük.
Kedves Asztalitenisz Társadalom, Tisztelt Küldöttek!
Zwickl Dániel vagyok. Elnézésüket kérem, hogy levelemmel zavarok, de fontosnak érzem, hogy megosszam Önökkel gondolataimat a jövő heti elnökválasztásról.
Bár az asztaliteniszezők képviselője vagyok, levelemmel most mégsem a játékosok nevében, de értékrendjüket vallva, az asztalitenisz világában sok évet eltöltött, Magyarországon és külföldön tapasztalatot szerzett, a hazai sportág jövőjéért aggódó sportoló és a sportág nemzetközi viszonylatában élenjáró sportmenedzsereként szeretnék megszólalni. Gyerekkorom óta vagyok válogatott, pontosan ismerem az utóbbi 8-10 év szakmai munkáját, a szövetség működését, a problémákat, részt vettem számos világversenyen, éltem három országban, dolgoztam világklasszis szakemberekkel és láttam jól működő egyesületeket, szövetségeket.
Mindnyájan tisztában vagyunk vele, hogy az április 4-én megtartandó tisztújító közgyűlés a sportág jövője szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír. Tudjuk, hogy nagy gondok, nehézségek vannak a sportág több területén, de az elmúlt időszak sikereit is ismerjük. Egyetértünk abban is, hogy a megújulásra most van a legnagyobb szükség és lehetőség (!) is.
Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy az elmúlt évek nehézségei ellenére számos szakmai sikert értünk el nemzetközi színtéren is, a nők és a férfiak tekintetében egyaránt, ami a jelenlegi nemzetközi erőviszonyokat figyelembe véve óriási teljesítmény. Kialakult egy bázis, amely e sikerek alapjául szolgált, és amely továbbfejlesztése (!) számos jövőbeli sikerek záloga lehet.
Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk az elkövetett hibákat sem, amelyek megszüntetése a változtatások szükségszerűségét hordozza magával.
De sajnos úgy érzékelem, hogy az elnökjelöltek és csapataik között vannak olyanok, akik szerint a változtatásoknak a múlt teljes eltörlésében és egyfajta teljes újraépítkezésben kell megvalósulniuk. Mondják ezt azok, akik a múltban az építő vélemények helyett a kritizálás súlyos és lebecsülő hangjait hallatták és teszik ezt most is. Nem titok az sem, hogy ők nem számítanak Téglás Péter vagy Karsai Ferenc munkájára sem, pedig velük nem számolni, a szakértelmükről, a nemzetközi téren is elismert tapasztalataikról lemondani pótolhatatlan vesztesége lenne a magyar asztalitenisz számára.
Változtatni kell, ez egyértelmű, de nem úgy, hogy a változtatás hevében kidobjuk a jót is. Megújításra van szükség, de a jelenlegi veszély az, hogy többen nem csak a rosszat, hanem mindent le akarnak rombolni.
Ezzel szemben úgy gondolom, hogy meg kell őrizni a jót, a meglévő értékeinkhez adni kell, nem pedig elvenni, és tanulni kell a hibáinkból. Mi, játékosok ezt az elvet valljuk. Az utóbbi másfél évben többször egyeztettünk a leköszönő elnökkel, kiálltunk és küzdöttünk magunkért, edzőinkért, értékeinkért, mindig a sportágunk érdekeit szem előtt tartva. Ezután sem lesz ez másképp!
Ismerve a szövetség személyi, tárgyi és anyagi erőforrásait, továbbá a sportágon belüli ellentéteket, viszonyokat és az emberek közti hosszú éveken át tartó, feloldhatatlanak tűnő sérelmeket, bizton állíthatom, hogy jelenleg az egyetlen út egy európai, modern gondolkodású, a sportág érdekeit szem előtt tartó vezető és vezetés megválasztása, akik képesek megújítani az asztaliteniszt.
Pontosan ezt képviseli Pósfai Gábor, ezért elnökként jelenleg kizárólag ő a megoldás. Ő az, aki bármiféle híresztelés ellenére teljesen független, egyik érdekcsoporthoz sem tartozik, pusztán a tenni vágyás és a magyar asztalitenisz fellendítése érdekli.
Pósfai Gábor egy felelősen gazdálkodó, szakmai alapokon nyugvó, hosszútávon fenntartható, európai módon fejlesztett, értékekkel teli magyar asztaliteniszt létrehozó programot hirdet, amelyet képes is véghezvinni. Csak olyat ígér, amit be is tud tartani. A Decathlon sportszergyártó és forgalmazó cég ügyvezető igazgatójaként 600 emberért felel. Szívügye a pingpong, mert maga is versenyszerűen játszott. Azokra építi programját - akármelyik oldalról is jönnek - akik képesek érdemben tenni a honi pingpongért! Rengeteg értékes ember dolgozik jelenleg is a sportágban, akikre Gábor bizton számíthat, de új emberek bevonására is nagy szükség van.
Nagyon nehéz feladat vár arra, aki átveszi a szövetség elnöki tisztét. Az elkövetkező években kőkemény munka vár az új elnökre és az új vezetőségre. Az állami támogatás maga nem garancia semmire, csak egy lehetőség, amivel élhet a sportág. Nagyon fontos a megfelelő szervezeti kultúra, szellemi irányzat, operatív működés, utánpótlás fejlesztés, vidéki klubok támogatása és erős válogatottak (felnőtt és utánpótlás) léte, ezt Gábor pontosan tudja és tenni is fog érte.
Végül engedjenek meg egy dolgot magamról. Az utóbbi időben a nevem is felmerült bizonyos pozíciókban. Ez nagyon jól esett, hiszen sokan támogattak abban, hogy szerepet vállaljak az itthoni pingpongban. Mivel a sérülésem két év óta nem mutat változást, így ez aktív sportpályafutásom végét jelentheti. Minden vágyam, tenni a magyar asztaliteniszért, a magyar sportért, amitől annyi szépet és jót kaptam, köztük egy fantasztikus Olimpiát. Azért tanulok és dolgozom most külföldön, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot majd otthon kamatoztathassam a magyar asztaliteniszben.
Napjainkban a hazai asztalitenisz nehéz helyzetben van. Változtatni már nem lehetőség, hanem szükségszerűség. A változtatás kulcsa most az Önök kezében van. Biztos vagyok benne, hogy ennek a változásnak a szükségességét és fontosságát tudják, valamint tisztában vannak a felelősségük súlyával is.
Arra kérem Önöket, hogy a sportág jövőjét meghatározó döntést hozzanak a megújulás, az utánpótlás, a saját és a sportág egészének jövője érdekében. Olyan döntést hozzanak, ami a sportág súlyosan megosztott résztvevőit végre együvé kovácsolja.
Tisztelt Küldöttek, kérem hallgassák meg a tanácsaimat és higgyék el, hogy egyetlen, mindenki számára elfogadható megoldás van, az pedig Pósfai Gábor személye. Ő az aki képes arra, hogy megvalósítsa és ne csak ígérje, amit Önök akarnak. A sportágunk óriási lehetőség előtt áll, hogy a kiemelt sportágak közé került. Most csodákat lehet tenni megfelelő emberekkel, programokkal, tervekkel és stratégiával!
Tudom, hogy sokaknak nagyon nehezek voltak az elmúlt évek, higgyék el nekünk is!
Kérem Önöket - a játékosok nevében (is) - hogy április 4-én felelősen adják le a szavazatukat a sportág jövőjét és ne a felelőtlen ígéreteket szem előtt tartva!
Köszönöm, hogy elolvasták soraimat.
Eredményes közgyűlési munkát kívánva, tisztelettel:
Zwickl Dániel
2013.03.31. Ochsenhausen