"Ez egy óriási siker a Portónak" - kezdte André Villas-Boas az értékelést. "Megmutattuk, hogy nagyszerű játékosokból áll a csapat. Ezt a kupát akartuk a leginkább megszerezni ebben a szezonban, szinte kötelességünknek éreztük, hogy hazavigyük. A sorozat alatt mérkőzésről mérkőzésre nőtt az önbizalmunk, és ez nagyon sokat segített a döntőben. A Porto egy nagyszerűen felépített klub, ahol rengeteg ember dolgozik azon, hogy sikeresek lehessünk. Ez nagyon fontos volt. Már előre azt mondta mindenki, hogy mi vagyunk az esélyesek, de a Braga is megmutatta az erejét. Gondoljanak csak azokra a csapatokra, akiket búcsúztattak (Liverpool, Dinamo Kijev, Benfica - a szerk.). Sajnálom, hogy maga a mérkőzés nem volt túl látványos, de ez nem olyan nagy újdonság egy nemzetközi kupa döntőjében. Mindkét csapatnak voltak lehetőségei, de mi voltunk a szerencsésebbek, még az első félidőben vezetést tudtunk szerezni. Ez azonban csak nyíltabbá tette a találkozót, mi nem tudtuk belőni a második gólt, ez pedig lehetőséget adott a Bragának, hogy küzdjön az egyenlítésért. Tényleg csak azt sajnálhatjuk, hogy nem tudtuk a portugál stílusnak megfelelő játékot nyújtani."
A 33 évesen és 213 naposan nyerő, ezzel a legfiatalabb győztesnek számító edző többek között egykori tanítómestereinek is kifejezte háláját.
"A trófeát a segítőimnek, a játékosoknak és a szurkolóknak ajánlom. És hálával tartozom José Mourinhónak, Josep Guardiolának és Sir Bobby Robsonnak is. Porto a szülővárosom, és mindig ennek a klubnak szurkoltam. Valami nagyot akartam felépíteni, amire büszke lehetek. Ehhez rengeteg nagy tehetség és a remek körülmények nyújtottak segítséget. A legfontosabb, hogy a Porto újra a vitrinjébe tehet egy nagy trófeát. Ez igazolja a tudásunkat, és az Európai Szuperkupa döntőjébe is eljuttat minket" - zárta a mondandóját a fiatal sikeredző.
Domingos Paciencia, a Braga szakvezetője a mérkőzés előtt azt mondta, álomszerű, hogy a döntőbe jutottak, és tovább szeretnék álmodni az álmot. Nos, ez nem sikerült, így nem volt meglepő a nyilatkozata.
"Természetesen szomorú vagyok, amiért nem értük el a célunkat. Apróságok döntötték el a mérkőzést, talán négy kulcspillanat volt, köztük például Falcao gólja a 44. percben, és Mossoró kihagyott ziccere közvetlenül a szünet után. Ez megváltoztatta volna a mérkőzés menetét. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű, de keményen dolgoztunk, és egy csapatot alkottunk. A második félidőben viszont nem tudtuk teljes mértékben megvalósítani, amit elterveztünk, így nem tudtuk megszerezni az egyenlítő gólt. Amiatt is szomorú vagyok, hogy el kell hagynom a klubot, amelynél két nagyszerű évet töltöttem el (a szakember már a mérkőzés előtt bejelentette, hogy távozik - a szerk.). Remélem, hogy a Braga fejlődése nem törik meg, és még nagyobb, erősebb csapattá válik. A játékosaim természetesen csalódottak, de büszkék lehetnek magukra. 19 mérkőzést játszottunk idén a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában, ami óriási teljesítmény volt. Nem könnyű elviselni a cél előtt elszenvedett vereséget, de még egyszer mondom, büszkének kell lennünk! Megmutattuk, hogy hittel és akarattal messzire lehet jutni. Megmutattuk, hogy lehetséges."
A pályán a legboldogabb talán a Porto rekorder csatára, Falcao volt, aki a döntőt is eldöntötte a fejesével.
"Nagyszerű érzés, hogy megnyertük a sorozatot, és személy szerint számomra is fantasztikus, hogy én szereztem a győztes gólt. De ez mind a csapat kemény munkájának volt köszönhető. Nagyon egységesek vagyunk, és már az elejétől jól dolgoztunk, hogy valóra váltsuk az álmunkat az Európa Liga megnyeréséről. A gólomat sosem fogom elfelejteni, óriási pillanat volt. Legszívesebben minden szurkolót megöleltem volna, még az otthoniakat is Kolumbiában. Meg persze a családomat, amelynek néhány tagja ott volt a lelátón. Nagyszerű csapatunk van, nagyszerű játékosaink, és a következő szezonban építeni akarunk erre a sikerre" - mondta a támadó, aki toronymagasan szerezte meg az idei sorozat gólkirályi címét, és Jürgen Klinsmann korábbi 15 gólos rekordját is megdöntötte. Ebben az idényben Dzsudzsák Balázs holtversenyben a negyedik helyen végzett a góllövőlistán.
Az Európa Liga 2010/11-es szezonjának góllövőlistája:
17 gólos: Radamel Falcao (kolumbiai, FC Porto)
11 gólos: Giuseppe Rossi (olasz, Villarreal)
6 gólos: Tomas Necid (cseh, CSZKA Moszkva)
5 gólos: DZSUDZSÁK BALÁZS (PSV Eindhoven), Frederic Kanoute (mali, Sevilla), Wilfried Bony (elefántcsontparti, Sparta Praha), Nilmar (brazil, Villarreal), Artjoms Rudnevs (lett, Lech Poznan), Edinson Cavani (uruguayi, Napoli), Fredy Guarín (kolumbiai, FC Porto), Artyom Milevszkij (ukrán, Dinamo Kijev)
Az EL és elődei, az UEFA Kupa, illetve a Vásárvárosok Kupája történetének legsikeresebb gólszerzői:
2011: Radamel Falcao (kolumbiai, FC Porto) 17 gól
1996: Jürgen Klinsmann (német, Bayern München) 15
1981: John Wark (skót, Ipswich Town) 14
2003: Derlei (brazil, FC Porto) 12
1973: Jupp Heynckes (német, Borussia Mönchengladbach) 11
1973: Jan Jeurink (holland, Twente Enschede) 11
1977: Stan Bowles (angol, Queens Park Rangers) 11
2005: Alan Shearer (angol, Newcastle United) 11
2007: Walter Pandiani (uruguayi, Espanyol) 11
2009: Vagner Love (brazil, CSZKA Moszkva) 11
A portugál lapok természetesen nagy terjedelemben foglalkoznak a döntővel. A Record összegzése szerint "Az első portugál házidöntőben Villas-Boas tanítványai jobbak voltak a Bragánál, amely nem tudott élni a lehetőségeivel." A lap azt írja, a Porto "Falcao szárnyain jutott a csúcsra", az O Jogo pedig "A Nemzet Hőse"-címet adományozta a csatárnak, akitől a következőket idézi: "Minden pillanatot el akarok magamban raktározni, mert gyermekkorom óta ez volt az álmom."
Mivel Írország fővárosában, Dublinban rendezték a döntőt, nem meglepő az sem, hogy az ír médiát is foglalkoztatták az események. A The Irish Independent André Villas-Boast dicséri. "Csak gyűjtögeti a címeket és a rekordokat, és nem tudhatjuk, hol áll meg. Az biztos, hogy jövőre a Bajnokok Ligájában és nem az Európa Ligában fogja megpróbálni. Vigyázzatok!" - figyelmezteti a lap a Porto leendő ellenfeleit.