A KSI dzsúdósa a harmadik helyért a hozzá hasonlóan 22 éves Luise Malzahnnal csapott össze, aki második Eb-bronzáért lépett tatamira. Kettejük mérlege 3-1 volt a kétszeres Európa-bajnok magyar javára, aki tavaly a cseljabinszki elődöntőben is jobbnak bizonyult ellenfelénél. Az ötödik meccs voltaképpen egy perc elteltével eldőlt, ekkor Joó egy földre vitelért előbb vazaarit, majd jukót kapott, és akár idő előtt be is fejezhette volna a találkozót, de a német rendre kifordult az eséseknél. Az előny végül így is elégnek bizonyult, így a magyar dzsúdós megkönnyebbülten mosolyogva vonult le a tatamiról.

"Vártam nagyon az itthoni Eb-t, de aztán elkezdtem izgulni, gyomorgörcsöm volt, és az első meccsem előtt még sírtam is egy picit - idézte fel Joó Abigél. - A szőnyegen aztán erőt adott a buzdítás, a bronzmeccsre a német eléggé elfáradt, nekem inkább az az előtti két mérkőzésen volt nehéz. Úgy tűnik, páros években nyerek Eb-t, szóval talán jövőre ismét..."

Edzője, Pánczél Gábor elégedetten beszélt tanítványa munkájáról: "Abigél stabilan ott van a világ élmezőnyében, de még fejlődnie kell, no meg adaptálnia az új szabályokat. Mostanában az iskolával is kellett foglalkoznia, amely ugyanolyan fontos, mint a sport. Augusztusban még többre lehet képes a riói világbajnokságon."

Joó Abigél a magyar küldöttség második érmét szerezte meg a Papp László Arénában, a hazai dzsúdósport történetében pedig ő a 36. Eb-bronzérmes.