Amikor elindult a Copa, azt írtam, a nyár legkafább válogatott tornája jön, és nem is kellett csalódnom. Az esélyek egyelőre igencsak homályosak, annyi bizonyos, hogy Chilének és Argentínának nagyon jó csapata van, viszont aki látott már karón varjút, annak az sem lenne meglepetés, ha a kolumbárok, vagy épp Uruguay bekkelné magát a döntőig. A brazilok Neymar kiválása után most valamivel esélytelenebbnek tűnnek, de ne feledjük, ha Dunga csapata - legalábbis papíron - valamit nagyon tud, az épp a védekezés. Ha odaadják a labdát az ellenfeleknek, akár még nekik is lehetnek vérmes reményeik.

A világ legjobb sportújságírója, Jonathan Wilson természetesen a helyszínről követi az eseményeket, és most össze is állította a torna csoportkörének álomcsapatát a foxsport.com kedvéért.

A kapuba az uruguay-i Muslera került, ő a válogatottban mindig összekapja magát. Most is eszelősen kiegyensúlyozott volt, a továbbjutásról döntő Paraguay elleni meccsen például az utolsó pillanatban védett hatalmasat, de egyébként is szinte mindig résen volt. 

A perui Luis Advincula és a venezuelai Tunez Európában gyakorlatilag ismeretlen játékosok, de most hatalmasat robbantottak. Főleg előbbi játéka fogta meg Wilsont, jobbhátvédként szórta a kulcspasszokat, miközben védekezésben meccsenként 5 szerelést lehetett bevésni a neve mellé.

José María Gimenez már kisebb meglepetés, az uruguay-i védő az Atlético Madrid nagy ígérete, és 20 éves kora ellenére szinte tökéletesen pótolja a válogatottban a kiöregedett Diego Luganót. Jövőre már Madridban is övé lehet a kezdő  poszt - a brazil Mirandát eladták az Internek -, ráadásul ott is a zseniális Godín lesz majd a párja a védelem szívében.

Balbekkben eddig egyértelműen a brazil Filipe Luis a non plus ultra. Szinte minden támadás végigfut rajta, rengeteg érintése van, a passzjátéka majdnem hibátlan, és a védekezésére sem lehet panasz. Az is benne van a pakliban, hogy ezzel a teljesítménnyel eladja magát, mert a Chelsea-ben egyelőre csak csereként számolnak vele, ami nyilván nem tetszik neki. Meglátjuk.

A kolumbiai Carlos Sanchez kőkemény középpályás, ezt ezen a Copán is bizonyítja, meg egyébként is, hétről-hétre a PL-en szocializálódik, szóval ez nem nagy meglepetés. Sok múlik rajta, mert a kolumbiai csapat csatársora névre kiválóan néz ki, ebből mégsem láttunk sokat az eddigi meccseken.

A chilei Charles Aranguiz nem csak védekezésben kiváló - meccsenként 2.3 szerelése van -, de a támadásokhoz sem sarlatán, osztogatja a klucspasszokat, és úgy egyáltalán, szinte minden akció keresztülmegy rajta. 

A chelsea-s Willian tulajdonságait elnézve egyáltalán nem meglepő, hogy a Dunga-csapat egyik alapvető pillére. Gyors, sokoldalú, védekezésben is használható, és pont annyira kreatív, hogy az még véletlenül se csapjon át öncélúságba.  Ha a brazilok a folytatásban tényleg mernek majd kontrákra játszani, még jobb meccsei jöhetnek.

Amikor ránézel Vidalra, elég egyértelmű, kivel van dolgod. Egy pitbullfejű kis emberevővel, akinek összeszorított fogai között minden pillanatban szúrásra kész a véres machete. Mindez azonban csak addig igaz, amíg Chile labdát nem szerez, mert ugyenebben a pillanatban Vidal ruganyos, gyors és technikás támadó középpályássá változik. Jól lő távolról, nagyszerűen hoz helyzetbe másokat, de ha arról van szó, akkor a tizenhatosra belopózva akár ő is szívesen a kapus szeme közé lövi a kontrát. Te meg állsz, és nem érted, hogy ez mitől van, mikor Makelele tán' álmában sem csinált hasonlót soha. Vidal az utóbbi évek legkiegyensúlyozottabb, legsokoldalúbb középpályása, és ezt az idei Copán is bizonyítja. Ja, igen, volt az az ügye az ittasan okozott balesettel - más lapra tartozik, most csak a pályán nyújtott teljesítmény számít.

Alexis Sanchez a klubszezonban általában szélsőt játszott az Arsenalban - bár Wenger becsülettel próbálgatta más posztokon is -, a chilei válogatottban viszont az ő helye középcsatárban van. Egyelőre zseniálisan oldja meg, Bolívia ellen bravúros gólt szerzett, és egyébként is, remek helyzkedésével és gyors kerezstbefutásaival a legjobb védelmekre is ráhozza az idegbajt. Csodálatos tornája van.

A tavalyi vb-n Agüero rettenetes formában játszott, és hiába kapta meg végig a bizalmat a kapitány Sabellától, egyszer sem tudott élni vele. Bár idén is sokan féltették őt vállproblémái miatt, eddig nagyon jól muzsikál: két csoportmeccsen két gólt lőtt, és összességében is a legjobban mozgó csatárnak tűnt a tornán. Ha így tudja folytatni, nem kérdés, hogy Argentína a torna legnagyobb esélyese.