Én nem értek egyet Paulo Sousával, nem hiszem, hogy aki a szép focit szereti, az fantasztikus mérkőzést kapna majd. Először is BL-döntő ritkán szokott szép lenni, amíg el nem dől, addig csak idegesen igyekeznek nem hibázni a csapatok. Persze hazudik, aki azt mondja, élete meccsén mást tenne; egyszerűen ez a dolgok rendje.
Másodsorban meg itt van ez a Diego Simeone. Az argentinnak már óvodás korában is pokróc lehetett a jele, mert játékosként sem volt az a hihetetlen technikás spíler. Máig a fejemben van, amikor egyszer Mallorcán egy beadásba a saját kapuja előtt olyan erővel rúgott bele, hogy a labda nemcsak a stadiont hagyta el, de talán még a Baleár-szigeteket is.
Stílusa edzőként is megmaradt: csapata, az Atlético ugyanolyan megingathatatlan, mint ő volt, mentálisan talán a legjobbak egész Európában. Emiatt nem félteném őket a szurkolóik helyében; attól még, hogy a múlt heti bajnoki döntőn lesérült Diego Costa és Arda Turan, bőven van a helyükre megfelelő pótlás - ha nem is ugyanarra a posztra, mint az említett két úriember.
Simeone ugyanis az eheti edzéseken inkább a 4-1-4-1-et próbálgatta, mint a bajnoki címet hozó 4-4-2-t; a török helyett Raúl García, a spanyol válogatott csatár helyett pedig a védekező középpályás Mário Suárez edzett a kezdőkkel. A vak is láthatja: ha már támadásban nem vehetik fel a versenyt a Reallal, akkor igyekeznek minél több izomembert betenni. A 4-1-4-1-nek pluszban annyi előnye lenne, hogy a középpályán Suárez személyében lenne egy emberük, aki közvetlen ellenfél nélkül szabadon söprögethetne a védelem előtt, így megtörhetné Ronaldo és Bale lendületét is, mielőtt a védelemre vezethetnék a labdát.
Persze nem egyedül fog védekezni a 2012-es Európai Szuperkupa megnyerésében Falcao mellett talán a legnagyobb részt vállaló Suárez, hanem inkább nyolc-tizedmagával. Simeone érkezése óta az Atlético sutba dobta azt az illúziót, hogy egy nagycsapat, és nem próbálják meg sokat birtokolni a labdát. Még a Primera Divisiónban sem érik el az 50%-os mutatót, ahol csak a kilencedikek ezzel. A Real Madrid ellen meg pláne nem fogják ezt tenni - mert úgy esélyt adnának a szélvészgyors Bale-Ronaldo párosnak, hogy lefussák őket -, hanem visszaállnak majd a saját tizenhatosuk elé, és egyenesen könyörögnek majd az ellenfélnek, hogy tartogassák a labdát, amíg ők el nem indítanak egy ellencsapást.
Carlo Ancelottit persze nem ejtették a feje lágyára. Az olasz szakember egy év alatt teljesen átalakította és megújította a Realt. A királyiak továbbra is elsősorban akkor a legveszélyesebbek, ha a labdaszerzés után gyorsan tudnak indulni, de Mourinho csapatával ellentétben akkor sincsenek elveszve, amikor nekik kell birtokolni a labdát - mint ahogyan ez Lisszabonban is lesz.
Nemcsak a félelmetes sebességű Bale, Benzema és Cristiano, azaz a BBC miatt van így, hanem azért is, mert megtalálta Modric pozícióját - vagyis visszarakta oda, ahol már a Tottenhamben is világklasszis szintet nyújtott. A horvát Xabi Alonso előtt különleges szerepet játszik a blancók középpályáján; nem mondanám igazi hátsó irányítónak - mert az a baszk, aki a védelem előtt ,,ülve" osztogatja a 40-50 méteres passzokat -, de mindenesetre ő az, aki a középpálya mélyéről felhozza a labdát, mielőtt cseleivel vagy passzaival átjátszaná az ellenfél középpályáját. Alonso eltiltása miatt pedig még nagyobb szerep hárul majd rá, hogy eljuttassa a labdát a támadóknak.
A meccs kulcspárharca - ha tényleg odaadja majd a labdát az Atlético a Realnak, és nem lepi meg mondjuk egész pályás letámadással - ezért Modric és őrzője közötti csata lehet; ha elég időt kap a horvát, akkor lesz tere helyzetbe hozni a csatárokat, viszont ha Ancelotti a bal oldalra teszi, akkor Gabitól aligha tud majd annyi ideig elszakadni, hogy pozitívan befolyásolja a meccs kimenetelét.