Premier League

Menekülés a győzelembe - mit mond a statisztika?

  • Kele János

Harmadán már túl, a felén még innen tart az angol bajnokság, de ha hiszünk a statisztika erejében, a három idény végi kieső csapat kiléte már ismert. Elemzés.

Cahill

Nehéz elhinni, de lassan feléhez közeledik a Premier League idei évada, ez pedig éppen az a pont, amikor egy klubnak már illik körülnéznie a tabellán: vajon milyen céljaink lehetnek idén?  Nos, jónéhány csapat akad a palettán, amelyik valószínűleg nem jókedvű bejgli-majszolgatással tölti majd a karácsonyt – sokkal inkább az foglalkoztatja majd őket, hogy végre elkezdjék nagyüzemben termelni azokat a pontokat, amelyekből eddig nem túl sok jutott nekik.

A Sunderland például már meg is találta a rossz fogaskereket a saját gépezetében, a nyáron egy szekérderéknyi pénzt eltapsoló Steve Bruce-tól ugyanis kevesellték a 13 mérkőzés alatt megszerzett 11 pontot. Nem csoda, az 1 pont/meccs mutató az a minimum, ami elengedhetetlen a bennmaradáshoz angol-földön, a Sunderlandnél pedig még ez sem volt meg, arról már nem is beszélve, hogy Észak-keleten egyáltalán nem heroikus küzdelemben kiharcolt tagság-megőrzésről álmodtak erre a szezonra, sokkal inkább az EL-helyeket célozta meg a vezetőség.

A helyzet ráadásul nem a Sunderlandnél a legégetőbb, a Bolton, a Blackburn, vagy éppen a Wigan még inkább szégyellheti magát, 15 forduló után ugyanis mindössze 9, 10 illetve 12 pontot gyűjtött, az ilyen pedig nem túlzottan jó ómen a szezon végére vonatkozólag: a Premier League 1992 óta íródó történetében mindössze egyetlen csapat volt, amelyik bent tudott maradni úgy, hogy a hagyományos december 26-i fordulót követően még az utolsó helyen szerénykedett, Gera Zoltán West Bromja a 2004/2005-ös évadban.

Az egészben persze az a legszebb, hogy a fentebb emlegetett klubok közül egyedül a Wigannek nem voltak nagyra törő terveik, a Bolton, a Sunderland és a Blackburn bizony Európába vágyott, utóbbi kettő ráadásul nem is volt rest ennek érdekében hatalmas költekezést csapni a nyáron. Bár azt mondani talán túlzás, hogy megoldhatatlan kalamajkába kerültek, annyi szent, a helyzetük nem túl rózsás, mi pedig már láttunk karón varjút, egészen pontosan élvonalból kipottyanó West Hamet, Leeds-et, Newcastle-t, és Middlesbrough-t, így amondóak vagyunk, jobb félni, mint megijedni.

De vajon mikor mondhatja azt egy csapat, hogy már nincsen veszélyben? A kérdés megválaszolásához átfutottuk az utóbbi 16 évad statisztikáit, és két kérdésre kerestük a választ: Mennyi pontot kellett minimum összegyűjteni egy csapatnak a különböző évadokban, hogy ne essen ki, illetve, mekkora volt az a pontmennyiség, ami már éppen kevésnek bizonyult az élvonalbeli tagság meghosszabbítására?

Statisztika

Látható, hogy a bennmaradáshoz szükséges minimum pontszámok igen nagy szórást mutattak az elmúlt másfél évtizedben, volt olyan évad (2002/2003), amikor 44 pont kellett a biztonsághoz, máskor viszont (2004/2005) már tízzel kevesebb, 34 is azt jelentette, hogy a csapat megőrízte első osztályú tagságát. Az átlag 38,6 pont, ha valaki tehát ennél többet összeszed, az az elmúlt 16 esztendő tapasztalatai alapján aligha eshet ki a Premier League-ből.

Statisztika

Ami a másik szempontot illeti, a legjobb kiesőkét, a grafikon alapján láthatjuk, legtöbbször alig néhány pontocskával maradtak le a már biztonságot jelentő 17. helyezésről. Három alkalommal is előfordult a másfél évtized alatt, hogy 40 pont feletti teljesítménnyel is kiesett egy gárda, 2009-ben viszont a bennmaradáshoz legközelebb lévő, de végül elbukó csapat is csak 30 pontot szedett össze, vagyis fényévekre elmaradt az előzőekben kimutatott, elvileg biztos sikert garantáló 38,6 pontos álomhatártól. A legjobb kiesők 16 esztendőre számított átlaga egyébként 36 pont, vagyis látszik, az esetek döntő többségében 1 vagy 2 pontos (tehát kevesebb, mint egy győzelemnyi) határ húzódik siker és bukás között.

De vajon mit vetít ez előre az idei évad sereghajtói számára? Indokolt volt-t Bruce kirúgása, valóban a kiesés réme fenyegette a font-milliókból megerősített Sunderlandet? Nos, ha a 13. forduló pontszámai alapján vizsgálódunk, bizony jogos volt az aggodalom az észak-keletiek vezetősége részéről, a csapat akkori eredményei mindössze 32,5 pontos év végi eredményt vetítettek előre, ez pedig az előző 16 évad mindegyikében biztos kiesést jelentett volna.

Hasonló a helyzet a jelenleg a Sunderland mögött álló Wigan-Bolton-Blackburn hármas esetében is: Bogdán Ádám csapata,  a mindössze 9 pontot szerző és sereghajtó Bolton például ha ebben a futamban folytatja megtakarításait, mindössze 23 pontot szerez a szezon végére – ha tehát pusztán statisztikai alapon vizsgálódunk, akár még a Sunderland által felállított 15 pontos negatív PL-rekord is „veszélybe” kerülhet. Ugyanez a kép a Blacburn esetében 25, a Wigannél 30 megszerzett pontot jósol május elejére – ilyen mutatókkal még sohasem lehetett bennmaradni a liga legfelsőbb osztályában.

Könnyen lehet tehát, hogy máris megvan a három kieső az angol bajnokságban – bár, amint azt tudjuk, a futballban mindig történhet valami, ami alapjaiban változtatja meg a helyzetet. Mint például a Sunderlandnél, ahol a frissiben kinevezett Martin O’Neill máris négy pontot könyvelhetett el, az első két meccsén.