Mégsem olyan jó idegenben kezdeni?

Azoknál a párharcoknál, amelyek két mérkőzésen dőlnek el, gyakran hallhatjuk, hogy az idegenben kezdő csapat előnyt élvez, a valóság azonban nem feltétlenül igazolja ezt. Ez a tézis akkor dőlt meg a leginkább, amikor tendenciává vált, hogy a hazai csapatok 0-0-ra játszanak a hazai környezet ellenére, hogy aztán a biztonsági eredmény után egy idegenbeli góllal óriási előnyhöz jussanak a visszavágón.

Persze a minta nem túl nagy, hiszen összesen 19 párharcról beszélünk, de arra elég, hogy ne értékeljük túl ezt a fajta "előnyt".

Ha megnézzük a mostani párosításokat, akkor azt láthatjuk, hogy a görögök szinte teljesen esélytelenek, hiába kezdenek idegenben, míg az írektől is bravúr lenne a továbbjutás, holott játékerősségben nem maradnak le sokkal a dánok mögött.

Előnyt jelenthet viszont Svájc és Olaszország számára is, hogy a második 90 percet hazai környezetben játsszák le, az ő kiesésükre aligha fogadnánk.

Mi a helyzet a legjobbakkal és a legrosszabbakkal?

Pótselejtezőt a legjobb második helyezettek vívhatnak, ám kérdés, hogy a legjobb illetve legrosszabb mérleggel playoffba kerülő együttesek milyen tendenciákat mutatnak?!

Az előző öt vb-pótselejtezőben a legrosszabb mérleggel bejutó együttes csupán egyetlen alkalommal örülhetett, a legutóbbi vb-n a horvátok Izlandot ütötték ki. A nem túl hízelgő statisztika idén pedig az írek kárára lehet.

Emellett azonban a másodikak legjobbjai sem dominálták a pótselejtezőket az elmúlt húsz évben, "csak" 3-2 a mérlegük, amelyre idén a 9-0-1-es mutatóval záró svájciak figyelhetnek majd oda.

Az igazi gólfesztivál fogalmát sajnos csak mi ismerjük

Mivel a pótselejtezőkben óriási a tét, ezért azt gondolnánk, hogy mindenhol szoros meccseket lehet várni. Nos, erre a statisztikák azért rácáfolnak, mivel átlagosan 19 gólt láthatunk, 2.44-es meccsenkénti és majdnem ötös párharconkénti átlaggal.

1998 óta viszont jócskán csökkent a gólok száma. Akkor a magyar-jugoszláv párharc 13 találata igencsak megdobta a statisztikát, és összesen 25 gólt láthattunk, ám 2010-ben a rendes játékidőben például már csak kilencet, de a 2014-es 19 találat is elmaradt a korábbiaktól.

Érdekesség, hogy a 38 világbajnoki pótselejtező összecsapáson mindössze egy gól nélküli döntetlent könyvelhettünk el, akkor Görögország Ukrajnával csapott össze. A gólszerzés viszont nem megy mindenkinek, mivel összesen 22, sorozatonként pedig 4.30 olyan meccset játszottak, ahol az egyik fél képtelen volt betalálni.

Hosszabbítás? Büntetők?

Azok a fogadók, akik ilyen speciális eseményekre tippelnének, jobb ha vigyáznak. Európai pótselejtező ugyanis még sosem ért véget büntetőkkel. Szintén érdemes kiemelni, hogy a 2010-es ír-francia párharc az egyedüli olyan, ahol hosszabbítás döntött, kétszer pedig az idegenben lőtt gól is elég volt a továbbjutáshoz.

A tapasztalaté a főszerep?

Észak-Írország és Dánia kivételével a jelenlegi nyolc pótselejtezős csapat mindegyike átélt már legalább egy ilyen sorsdöntő párharcot az elmúlt húsz év világbajnoki selejtezőiben, de a dánoknak is akad tapasztalatuk 2016-ból - ám ekkor Jörgensenék kiestek a svédekkel szemben.

A legprofibbak a horvátok és a görögök, ők már kétszer is leküzdötték az ilyen "túlóra" nehézségeit, míg a legrosszabb mérleggel az írek bírnak, őket 2010-ben a franciák, 1998-ban pedig a belgák ütöttek el a vb-től. Zárójelesen tegyük azonban hozzá, 2002-ben a legjobb csoportmásodik helyén végeztek, ekkor még az ázsiai térségből kaptak csapatot, és Iránt sikerült is kiütniük 2-1-es összesítéssel.

Érdemes tehát ezeket a tendenciákat is figyelembe venni, mielőtt a pótselejtezőkre fogadunk, csak ezekre alapozni azonban nem szabad, mivel nagyon kis mintáról beszélünk.