0 - Az Aranylabda átka

Mindeddig még nem nyert világbajnokságot az a játékos, aki az előző évben Aranylabdát ünnepelhetett. Ez nem túl jó ómen a portugálok számára, hiszen Ronaldo másodszor kapta meg ezt az elismerést a tavalyi teljesítménye alapján. Érdekesség, hogy Zinedine Zidane, Gerd Müller és Xavi egyaránt harmadik lett az Aranylabda-szavazáson a vb-győzelmet megelőző évben, így talán idén Franck Ribérynek és Franciaországnak áll a zászló?

1 - A házigazdának nem megy

Habár hazai pályán hat nemzet is tudott már vb-t nyerni - Uruguay (1930), Olaszország (1934), Anglia (1966), NSZK (1974), Argentína (1978) és Franciaország (1998) -, 1978 óta csak a franciáknak jött össze ez a siker. Így tehát hiába a hazai pálya előnye, a modern érában a házigazdák alaposan szenvednek.

2 - A címvédés nem egyszerű

A világbajnokságok történetében mindössze két címvédésre volt példa. Olaszország 1934-ben és 1938-ban, Brazília pedig 1958-ban és 1962-ben tudott egymást követő tornákon diadalmaskodni. 1986, azaz a modern éra kezdetétől még senki sem tudta megvédeni a címét, így érthetően nehéz feladat vár a spanyolokra.

2 - Büntetők ritkán döntenek

A világbajnokságok történetében csak két olyan finálé volt (1994 és 2006), ahol büntetőkre volt szükség a döntéshez. Olaszország mindkét mérkőzésen érdekelt volt, előbb a brazilok ellen veszítettek 3-2-re, majd a franciák ellen nyertek 4-3-ra.

2.1 - Az öngól sem gyakori

1986 óta mindössze 15 öngólt jegyezhettünk fel a vb-ken, vagyis egy-egy tornára átlagosan 2.1 öngól jut. 2006-ban az olaszok egyetlen akcióból kapott találatát Cristian Zaccardo öngólja jelentette.

2.46 - a gólátlag

A modern érában átlagosan 2.46 gól esik egy-egy vb-meccsen, ha viszont minden tornát figyelembe veszünk, akkor az átlag 3.12-re ugrik. Érdekesség, hogy a németek kétszer is elmondhatták magukról, hogy ők a torna leggólerősebb csapata, azonban 2006-ban 14, 2010-ben pedig 16 találat mindössze az elődöntőhöz volt elég.

3 - Mindig a hollandok kapják az ezüstöt

A hollandok háromszor (1974, 1978 és 2010) végeztek világbajnokságon a második helyen, ennél több ezüstérmet pedig még nem szerzett olyan csapat, amelyik ne nyert volna már legalább egy alkalommal.

5 - Brazília a legsikeresebb

A világbajnokságok történetében Brazília a legeredményesebb, hiszen öt tornát is megnyert (1958, 1962, 1970, 1994, 2002). Az azonban sokkal érdekesebb adat, hogy az összes világbajnoki mérkőzésének 67%-át nyerte meg a csapat, ami a legjobb mutató ebben a kategóriában.

5 - Szalenkót nehéz lesz felülmúlni

Az óriási hőségben 1994-ben Oleg Szalenko öt gólt lőtt Kamerun ellen. Szalenko öt találata a legtöbb a világbajnokságok történetében egy mérkőzésen, ami pedig ennél is sokkolóbb: pályafutása összes válogatott gólját (6) ezen a vb-n szerezte az orosz csatár, így a bolgár Hriszto Sztojcskovval holtversenyben a torna gólkirályi címét is kiérdemelte.

5.42 - Unalmas döntetlen

1986 óta összesen 38 alkalommal került be a jegyzőkönyvbe a 0-0-s végeredmény, ami azt jelenti, hogy egy-egy tornára 5.42 gól nélküli döntetlen esik. Mindemellett az sem elhanyagolható tényező, hogy az előző két tornán egyaránt 8-8 alkalommal született 0-0-s eredmény.

6 - Hány gól kell a gólkirálynak?

A világbajnokságok gólkirályai átlagosan hat gólt szereznek a tornán 1986 óta. A legtöbb találatot egy tornán 1958-ban a francia Just Fontaine szerezte, aki 13 találatig jutott.

10 - Nekünk is van egy rekordunk

A legnagyobb különbségű siker Magyarország nevéhez fűződik a vb-k történetében. 1982-ben El Salvadort 10-1-re vertük, ám a remek kezdés ellenére nem sikerült a továbbjutás. Az akkori ellenfelünket azonban jobb védekezésre sarkallta az az eredmény: Belgium és Argentína már csak 1-0-ra illetve 2-0-ra verte őket.

11 - Lesz ennél gyorsabb gól?

2002-ben Hakan Sükürnek mindössze 11 másodpercre volt szüksége ahhoz, hogy megszerezze a vezetést a törököknek Dél-Korea ellen. Sükür találata a leggyorsabb a vb-k történetében!

13 - Ennyiszer kell a büntetőpontra mutatni

1986 óta 13 büntetőt ítélnek átlagosan a bírók egy-egy torna alkalmával, vagyis minden 4.47 mérkőzésre jut egy tizenegyes. A fent említett időszakban a Dél-Afrikában rendezett vb-n volt a legkevesebb (9), Franciaországban pedig a legtöbb (17) büntető.

16 - A házigazda kontinens dominál

Az előző 19 világbajnokság alkalmával mindössze háromszor fordult elő az, hogy a győztes nem a rendező kontinensről került ki (Brazília 1958 és 2002, illetve Spanyolország 2010). A trend alapján tehát érdemes lehet a házigazdán kívül Argentínába és Uruguayba fektetni.

17 - Ennyien jutnak a kiállítás sorsára

1986 óta átlagosan 17 piros lapot mutatnak fel a játékvezetők egy-egy tornán, ha azonban minden viadalt számításba veszünk, akkor 8.2-re csökken ez a szám. A 2006-os, németországi torna során összesen 28 játékost állítottak ki, ez természetesen rekordnak számít a maga mérkőzésenkénti 0.43-as átlagával.

18 - A legalacsonyabban rangsorolt győztes

A FIFA-világranglista 1992-es bevezetése óta Franciaország volt az a válogatott (1998), amelyik a legalacsonyabban rangsorolt csapatként nyerni tudott, a tornát megelőzően ugyanis csak a 18. helyen állt.

19 - Az edző nemzetisége dönt?

Az egyik legérdekesebb trend a világbajnokságok történetében az edzők nemzetiségére vonatkozik. Az eddigi 19 tornán ugyanis mindig olyan csapat nyert, amelynek hazai edző volt a szövetségi kapitánya. Nos, ez a sorozat idén aligha szakad meg, mivel a legalacsonyabb oddsot Oroszországra kínálják az irodák azon együttesek közül, akiket külföldi tréner edz.

22 - Büntetőpárbajok

A világbajnokságok történetében 22 büntetőpárbajt láthattunk. Hihetetlen, de 1986 óta a németek az összes büntetőpárbajukat megnyerték, sőt egyetlen tizenegyest sem hagytak ki! A rangsor másik végén Anglia áll, amely mindhárom büntetőpárbaját elveszítette a vb-k során.

100% - Dél-Amerika dominál

Habár Spanyolország és Németország nagy esélyesnek számít a vb-n, a korábbi tornák azt diktálják, hogy egyikük sem ülhet fel a trónra, ugyanis az amerikai kontinensen csak a "hazai pályán" szereplő együttesek ünnepelhettek ezidáig. Hét vb-t rendeztek eddig Dél-, Közép- vagy Észak-Amerikában, Brazília 1962-ben, 1970-ben és 1994-ben, Uruguay 1930-ban és 1950-ben, Argentína pedig 1978-ban és 1986-ban diadalmaskodott.