Lezajlottak az Európa-bajnoki pótselejtezők első mérkőzései, már csak 90 játékpercre vagyunk attól, hogy megtudjuk, a már kvalifikált húsz csapat mellé melyik négy csatlakozik. A magyar válogatottnak csupán döntetlenre kellene lehoznia a visszavágót az oslói 1-0 után. Nagy kérdés azonban, hogy lesz-e olyan párharc, ahol hosszabbításba torkollik a mérkőzés. Az egyik ismert fogadóiroda cikkéből kiderül, mennyit is számít ilyen esetben a hazai pálya.
A második meccsen otthon játszani gyakran extra előnynek tartott faktor, mivel a két csapat közti tehetségbeli különbség mellett nagy előny lehet, hogy a hosszabbítás hazai közönség előtt történhet esetlegesen. Ez az előny azonban azzal van ellensúlyozva, hogy a vendégek növelhetik az idegenben lőtt gólok számát, és ezzel ők jutnak tovább egy esetleges egyenlő hosszabbítás végén is, ha mindkét csapat szerez (ugyanannyi) gólt. Sok kísérlet történt arra, hogy megállapítsák, a két tényező közül melyik a fontosabb, de nincs általános eredmény.
A 21st Club vezető futballkutatója, Omar Chaudhrui álláspontja szerint az idegenben lőtt gól szabály tisztességes, ezt azzal bizonyítja, hogy a második meccs hosszabbítása esetén egy ilyen két meccses párharcnál (nem ide értve a 11-es rúgásik menő párharcokat), a továbbjutás aránya a két csapatot illetően körülbelül megegyezik. A kérdés teoretikusan azt modellezi, hogy az extra 30 perc eredményeire az esély egyenlő-e a két csapat számára.
A 90 perc alatt 1.4 az 1.0-hoz az általános statisztika a hazai/vendég gólra. De az extra 30 perc alatt ezek a számok/arányok erősen eltérnek. 0.57 gól aránylana a 0.41 vendég gólhoz a hosszabbítás 30 perc alatt, ha azt feltételeznék, a 90 perces számok lesznek igazak a hosszabbításra is. A 11-eseknél az alapvetés szerint mindkét csapatnak egyenlő esélye van továbbjutni.
| Százalékos esélyek a második mérkőzés hosszabbításának továbbjutójára | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Csapat | Nyeri a hosszabbítást | 0-0 lesz a hosszabbítás | Döntetlennel jut tovább a hosszabbításban* | Büntetőkkel jut tovább | Összesített esély a továbbjutásra |
| Hazai | 32% | 38% | - | 50% | 51% |
| Idegenbeli | 21% | 38% | 9% | 50% | 49% |
| *: Legalább egy-egy gól esik, ebben az esetben idegenben lőtt több góllal továbbjut a vendég csapat | |||||
Az esélyeket a fenti statisztikák alapján könnyű lemodellezni - persze alapvetés, hogy két azonos erősségű csapatról beszéljünk. Akár véletlenül, akár szándékosan történt, azzal, hogy az UEFA beleszámolja a hosszabbításban lőtt gólt is idegenben lőtt gólnak, sikerült egyenlő esélyeket kialakítaniuk, amivel a hazai pálya előnyét kiegyenlítik - hiába játszik több időt hazai pályán a párharcban, hosszabbítás esetén a második meccset otthon játszó csapat. A szabályok a jelenlegi formájukban teljesen tisztességesen kezelik a plusz fél óra kérdését, kellőképpen drámai 30 perc így a hosszabbítás, de mindkét csapat részére fair, és az esélyek teljesen megegyeznek.
Eb-playoff - történelem
Egy visszatekintés a korábbi Eb-playoffokra még inkább alátámasztja ezt az álláspontot. Azok a csapatok, akik a második meccsen játszottak otthon, 2012-ben négyből három esetben jutottak tovább. A 2004-es playoff esetében azonban ötből csak egyszer, és sokkal fontosabb szempont volt ezt a két playoff-kört nézve, hogy melyik csapat képviselte a nagyobb minőséget. Az EURO 2000 óta összesen hét, a második meccsen hazai pályán játszó gárda lépett tovább, összehasonlítva a hat vendéggel, így ez is egyenlő esélyeket mutat.
UEFA-rangsor vs. FIFA-rangsor
Két csapat erősségének az összehasonlítására elég sok tabella és számítási módszer létezik, ami alapján megjósolhatjuk, ki juthat tovább nagyobb eséllyel - és ezek között is jelentős különbségek lehetnek. Az UEFA a válogatottak rangsorát használta a sorsolás kiemelésekor, amiben a svéd és szlovén válogatott 16. illetve 26. helyen áll. Ezzel összehasonlítva a FIFA-rangsorban ezek a csapatok 29. és 30. helyen állnak. Erre az a magyarázat, hogy a FIFA a barátságos meccsek eredményeit kevesebb nyomatékkal számolja, emiatt kerülhetett náluk egy hely csak a két válogatott közé, ellentétben az UEFA-val.
Tehát, bár Dánia és Ukrajna (Svédország és Szlovénia ellenfelei a playoff-körben) hasonló erősségű ellenfelekkel találják szemben magukat a FIFA álláspontja szerint, az UEFA-rangsor szerint (ami jobban megfelel a realitásnak vélhetően) a svéd csapat jelentősen nagyobb erőt képvisel, mint a szlovén.
Mind a négy párharc elég nehezen megjósolható, de reméljük a cikkünk alapján még több információ segítheti a párharcok megtippelését.