Torna

Sokan túldramatizálják az ezüstöt - Berki Krisztián

Berki Krisztián számára ősszel sűrűsödik be újra a program (világkupák, világbajnokság), ám a lólengés olimpiai bajnokának így sem lesz több pihenésre lesz ideje. A tornász nem áll le, hanem folyamatosan edz, vagy ahogyan ő fogalmaz: építkezik.

"Az a helyzet, hogy szerintem sokan túldramatizálják ezt az Eb-ezüstöt, vagy inkább úgy mondom: nem tudják, hogyan közeledjenek ehhez az eredményhez. Persze, én is győzni szeretek a legjobban, mi másért készülnék keményen nap, mint nap? De azt is megtanultam az elmúlt évek során, hogy nincs dráma, ha elrontok valamit a gyakorlatomban. Az a dráma, hogy éheznek Afrikában, vagy ha meghal valaki" - idézi a Felix Promotion sportmenedzser-iroda hírlevele Berkit.

"Én ezt már ott, rögtön letudtam magamban, amikor lejöttem a szerről. Tisztában voltam vele már a verseny előtt is, ha megcsinálom a gyakorlatomat, akkor van esélyem. Ha nem, akkor nincs. Így azután utólag felesleges dühöngeni, felesleges másban keresni a hibát, hiszen én rontottam el a gyakorlatot. Utólag visszanézve egyébként jobbnak tűnt, mint belülről éreztem. Az is kiderült az elmúlt hétvégén, hogy ha megcsinálom a gyakorlatomat, mint ahogy a selejtezőben megtettem, akkor három tized előnyöm van a mezőnyhöz képest. Erre lehet építkezni, és mi az edzőmmel tudjuk, hogyan kell" - folytatta London olimpiai bajnoka, aki hozzászokott a hibákhoz.

"Az edzéseken sem mindig nyújtok száz százalékot. Más kérdés, hogy versenyen nem szoktam hibázni, de most megtörtént. Bebizonyosodott, hogy én is csak ember vagyok. Amúgy érdekes, hogy a gyakorlat közben én nem hallottam, hogy elrúgtam a kápát, pedig elég hangos volt. Tudtam, hogy hozzáértem egy kicsit, de csak akkor jöttem rá, hogy talán nem is annyira kicsit, amikor a gyúró kérdezte, hogy nem kell-e jég. Erre visszakérdeztem: miért kéne? És akkor mondta, hogy mekkorát szólt, amikor elrúgtam a kápát."

"Ez benne van a sportban, ettől vagyunk emberek, nem gépek. Sokan eddig csak azt látták belőlem, hogy térülök, fordulok, és ott lóg egy aranyérem a nyakamban. Hát ez most ezüst lett, de nagyon örülök, hogy például a Facebook rajongói oldalamon sokan biztosítottak a szeretetükről, s írták, hogy ugyanúgy örülnek az ezüstnek, mint az aranynak. Jólesik. Kicsit megerősíti az elmúlt éveimet."

"Megbeszéltük az edzőmmel, Kovács Istvánnal, hogy nem állunk le. Nem akarok megint mindent a nulláról kezdeni. Mert ha leállok, teljesen mindegy, hogy két hetet, vagy két hónapot pihenek, tényleg mindent újra fel kell építeni. A jövő hét végén menedzseremmel, Rácz Félix-szel megyünk Tajvanra, az jelent majd egy kis kikapcsolódást. A magyar nagykövetségtől kaptuk a meghívást, ott lesz egy kis élménybeszámoló, prezentáció, megnézem, hogyan működik ott a tornasport, ami mindenképp jó, mert tágul egy kicsit a látóköröm, bepillantok az ottani kulisszák mögé. Nem is az a lényeg ilyenkor, hogy vetélytársakkal találkozzon az ember - ha azt szeretném, akkor Angliába mennék -, hanem az, hogy megnézhetem, milyen körülmények között készülnek Tajvanon a versenyzők."