Atlétikai vb

Bolt-Bolt-Bolt - ismét összejön a jamaicai tripla?

  • Vásárhelyi Tamás

Szombaton hajnalban elkezdődik az év egyik legfontosabb sporteseménye, a szabadtéri atlétikai világbajnokság. Az előzetes nevezések alapján 202 ország közel kétezer versenyzője áll rajthoz Teguban. Összeállításunk második részében az augusztus 27. és szeptember 4. között sorra kerülő viadal férfi mezőnyének néhány fontosabb szereplőjét tekintjük át, a teljesség igénye nélkül.

Míg a nőknél az ügyességi számoknál kell keresni a jelenlegi atlétikai elit legcsillogóbb gyémántjait, addig a férfiaknál egyértelműen a futószámokra lesz érdemes fókuszálni beharangozónkban. Ezen belül is vélhetően "főszerkesztői intőt" érne, ha nem Usain Bolttal kezdenénk az előzetest. A múlt vasárnap 25. születésnapját betöltő jamaicai futó az elmúlt három év szupersztárjának számít az atlétikában, hiszen Pekingben az olimpián és két éve Berlinben a világbajnokságon is brillírozott. Bolt mindkét világversenyen megnyerte a 100 és a 200 méteres síkfutást, sőt a 4x100-as váltó tagjaként is aranyérmes volt mindkét eseményen.

Saját magához képest Bolt idén közepes szezont teljesít, így ha győzelmei nem is jelentenének meglepetést, igazi szenzáció lenne, ha berlini világcsúcsai közül bármelyiket is megdöntené. Előzetesen a közelmúltban Budapesten is látott Asafa Powell tűnt a legfőbb ellenfelének 100-on, a világranglistát 9,78-as lausanne-i futásával vezető Powell ugyanakkor ágyéksérülése miatt közvetlenül a vb előtt visszalépett. Az idei második leggyorsabb futó, a Clermontban 9,79-et futó Tyson Gay sem lesz ott a mezőnyben, aki csípősérülése miatt lesz kénytelen kihagyni a világbajnokságot. Boltra így saját honfitársai (Nesta Carter és Yohan Blake) lehetnek veszélyesek, mivel az idén 9,80-at is futó Steve Mullings doppingvétsége miatt szintén nem indulhat Teguban. Az amerikai sprinterek közül Mike Rodgers lehet éremesélyes, de 100-on sohasem lehet tudni, így akár az amerikai bajnok Walter Dix vagy a korábbi olimpiai bajnok Justin Gatlin is okozhat meglepetést a mezőnynek. Kiváncsian várjuk az Európa-bajnok Christophe Lemaitre tegui formáját is, a francia idén ugyanis az első fehérbőrű futó lett, aki képes volt tíz másodpercen belülre kerülni 100-on, július végére pedig már 9,92-re szorította le egyéni legjobbját, ami döntőre feltétlenül, kis szerencsével pedig akár éremre is elég lehet.

Usain Bolt időben érkezett a vb-re, két hete Dél-Koreában edz

Bolt 200-on is címet védhet, hiszen a félkörös távon idén eddig háromszor versenyzett, és mindháromszor győzött is, ráadásul a legszorosabb versenyén is 18 századmásodperccel előzött meg mindenkit. Az Oslóban futott 19,86-os ideje ráadásul azt is jelenti, hogy ezen a távon idén ő volt a leggyorsabb. Rajta kívül honfitársa, a 2008-as junior vb-ezüstérmes Nickel Ashmeade jutott még - megengedett szélviszonyok mellett - 20 másodperc alá. Bolt legfőbb ellenfele talán saját maga lehet idén, a tavalyi szezonját is zavaró hátsérülése ugyanis ismét előjött stockholmi futása után, önbizalmának pedig nem tesz jót, hogy saját bevallása szerint sincs világcsúcs formában. Ettől függetlenül - a bombabiztos esélyesnek vélt 4x100-as váltóval - ismét benne van a pakliban, hogy három aranyéremmel zár, de a berlinihez hasonló díszelőadásra és csúcsesőre most kevesen - többek között ő maga sem - számítanak tőle.

A férfiak 400 méteres síkfutásában a sérült Jeremy Wariner távollétében nagyon nyílt versenyre van kilátás, ahol sokan várják kíváncsian a dopping miatti eltiltása után alig néhány napja visszatérő LeShawn Merritt futását. Igaz éremért vélhetően nem indul majd harcba, de a mindkét lábán amputált dél-afrikai Oscar Pistorius is vb-történelmet írhat Teguban az ép sportolók között ezen a távon. Két éve Berlinben David Rudisha az elődöntő utolsó méterein maradt le a fináléról 800 méteren, most viszont Dél-Koreában nagy meglepetés lenne, ha nem a tavaly két világcsúcsot is futó kenyai nyerné a kétkörös versenyt. A férfi hosszútávfutóknál az etióp Kenenisha Bekele és a brit Mo Farah párharcát várják a szakértők, míg hasonlóan érdekes csatát várhattunk volna férfi hármasugrásban a britek címvédője Phillips Idowu és a francia Teddy Tamgho között, utóbbi sérülése azonban keresztülhúzta az előzetes reményeket. Férfi gerelyhajításban minden a norvég Andreas Thorkildsen mellett szól, aki világbajnoki címvédőként idén egyedüliként jutott eddig 90 méter fölé, a kétszeres olimpiai bajnok pedig talán Usain Bolt mellett a világbajnokság legbiztosabb aranyesélyesének tekinthető a férfiaknál.

MagyarokAz eredetileg 14 fős magyar csapat a gátfutó Kiss Dániel és az akadályfutó Minczér Albert sérülése miatt 12 tagúra szűkült, de a hét főből álló férfi különítmény így is igazi nagyágyúkat vonultat fel. Az utolsó pillanatban vb-szintet futó 800-as Kazi Tamástól és a 110 gátas Baji Balázstól a középdöntős szereplés is szép eredmény lenne, mint ahogy a súlylökő Kürthy Lajos vagy a kalapácsvető Németh Kristóf döntőbe jutásának is nagyon örülnénk. A rutinos diszkoszvető, Fazekas Róbert most is jó lehet a fináléra, de az utóbbi hónapokban nem ment neki igazán, így a fináléban bravúrra lenne szüksége a legjobb nyolc közé kerüléshez is.

Egyértelműen éremesélyes lehet viszont két további dobóatlétánk. Az idén már 80 méter fölé jutó, olimpiai „A”-szinttel is rendelkező Pars Krisztián két éve Berlinben veretlenül érkezve, toronymagas esélyesként lett negyedik, ami akkor csalódást okozott számára, most a világranglistát vezető Alekszandr Zagornij távollétében talán kisebb teherrel a vállán érmes lehet. Szintén éremre vágyik a diszkoszvető Kővágó Zoltán, aki a Budapesten elért 69,50-es eredményével világranglista éllovasként készülhet. Magyar atléta még sohasem nyert szabadtéri vb-n aranyérmet, és bár Pars és Kővágó sem egyértelmű esélyese saját számának, én magam nem lennék nagyon meglepve, ha mindez a tegui verseny után megváltozna. Persze akkor is elégedettek lehetünk, ha a hivatalos szakmai elvárás teljesül, ami egy érmet vár a magyar atlétika mini küldöttségétől a dél-koreai városban.