Akinek nem inge...
Divatdrukker: Fogalom. Jelentése: Olyan személy, aki mindig a legsikeresebb csapatot vallja kedvencének. Ez évente, de akár havonta is cserélődhet. A...
Divatdrukker: Fogalom. Jelentése: Olyan személy, aki mindig a legsikeresebb csapatot vallja kedvencének. Ez évente, de akár havonta is cserélődhet. A divatdrukkerek nem kötődnek érzelmileg egyik gárdához sem. Előfordulási helyük: Bárhol. Számuk: Ismeretlen (Valószínűleg sok!). Kedvelt tevékenységük: Kárörvendés; ész nélküli kommunikáció, fröcsögés; játékosok ill. csapatok ismeretében való jártasság hiánya.
Igen, az EB alatt kénytelen vagyok a divatdrukkerek széles táborával foglalkozni. Fiatal koromból adódóan nem tudom, hogy eme "nemes" tevékenység mikor ütötte fel a fejét, valószínűleg azóta, amióta a sport nem csupán szórakozás, hanem üzlet. Előre leszögezném, hogy nem célom vitákat és internethuszárokat magamhoz édesgetni, csupán azt szeretném, hogy aki magára ismer, kérem, hogy gondolkozzon el az itt leírtakról. Szót ejtek kis hazánk táborairól, és a külföldi csapatokkal való szimpatizálást sem felejtem el. Azonban kezdjük az Európa-bajnoksággal, hisz ez az aktuális esemény.
Hogy őszinte legyek, minden egy felém célzott mondattal kezdődött: "Jaj, ne már... Te is spanyol drukker vagy? Vicc..." Meglepődtem, amiért pont engem szúrt ki magának, a baráti társaságom régóta tudja, hogy melyek azok a csapatok, akiket kedvelek, szeretek... Viszont annyira felhúztam magam, hogy szétnéztem az ismerőseim között. Kemény dolgokat láttam, olvastam, hallottam. A kiesett csapatok "szurkolói" egyre-másra váltottak. Az elődöntőben még Portugáliát éltették, a kiesésük után jött a "Forza Azzurri" kiírás. Csak szerintem idegtépő, hogy úgy váltogatják a kedvenceiket, mint más a fehérneműt? Ha kiesett a kedvencem, akkor számomra véget ért az adott verseny, és kész. Ne essék félreértés: Szimpatizálni lehet! Nem a szimpátiáról van szó, hanem a magukat szembeköpő barmokról, akik hirtelen ilyen meg olyan drukkerek lesznek, és váltig állítják, hogy ők CSAK az épp győztes csapatnak szorítottak. Csak egy példa: Tegnap estig Balotelli a világ futballkedvelő közösség nagy százalékának egy antipatikus, nagyképű görény volt. Azóta egy nagy mamlasz, ráadásul baromi jó focista, egy igazi izmos Adonisz. Ne vicceljünk már! Remélem mindenki érti, hogy mire gondolok... Ahogy azt is, hogy igen, egyre több spanyol drukkerrel találkozik az ember, és ilyenkor nehéz megmutatni, hogy te bizony nem olyan vagy. Mert én emlékszem, hogy 2000-ben épphogy továbbmentek a spanyolok a Jugók ellen. 4-3 lett, akkor ismerkedtem a játékosokkal, de azt az eufóriát nem fogom elfelejteni, amit Alfonso góljánál éreztem! Emlékszem Djorkaeff góljára, amivel megpecsételte a spanyol kiesést, emlékszem 2004-re, amikor a csoportmeccsek után kiestek, emlékszem a spanyol - francia meccsre 2006-ból, amikor egy kamu fault után rúgták a franciák a második góljukat. Nekem elég ennyi, hogy megbizonyosodjak róla, hogy kit, mit, miért szeretek. Aki meg nem hiszi...
Folytassuk a kis útmutatót Magyarországon. Természetesen a Fradit helyezem előtérbe, mert itthon a legtöbb divat őket sújtja. Az, hogy nekem (mindenkinek) van egy kedvence külföldről egy dolog. De amikor azt hallom, hogy szombathelyi ember (a lényeg: nem pesti!) arról beszél, hogy a Fradi a kedvence, elkap az ideg. Ahogy azt tudjátok, én szombathelyi vagyok. Számomra soha nem volt kérdés, hogy melyik legyen a kedvenc csapatom, aminek a DRUKKERE LESZEK! Épp ezért morgok magamban, amikor egy barátom elvakult Fradi "drukker". Hogy miért? Mert ők a leghíresebbek... Mert akkor ők voltak a sztárok. Igen, ez egy magyarázat, amit kaptam. Életében nem járt az Üllői úton, át sem tudja érezni, milyen az, amikor torkod szakadtából üvöltesz, énekelsz több ezer emberrel. Amikor Hali - Fradi van, kimegy a tribünre, csendben megnézi a meccset, szolidan örül, ha a Fradi gólt rúg, hazamegy, és az interneten ódákat zeng kedvenceiről, és lehordja a saját városa csapatát. Erre egy nagyon egyszerű, mégis helytálló példát tudnék hozni, ami ugyan nem futball... Falco - Körmend ellentét. Falco meccsen állva meglepetten láttam, hogy két ismerősöm a Körmend táborban üvölti, hogy "B*zi Szombathely!". Meccs után pedig csatlakozott egy SZOMBATHELYI kocsmába, majd hazament a SZOMBATHELYI házába. Nem szégyellni való? Egy szó, mint száz: Szégyen és gyalázat, hogy olyan emberekkel vagyunk körülvéve, akik saját városukat, lakóhelyüket ócsárolják, közben pedig vajmi kevés közük van az ő "kedvenceikhez".
A harmadik változat az, hogy itthonról kedvelünk egy külföldi csapatot. Én a Real Madridért szorítok. Nem Real Madrid drukker vagyok, csupán szimpatizáns... A fenti okok miatt. Egy darabig itt is kellemetlen volt, hogy el kellett viselnem a divatokat... Manapság a Barcelona fanjai élik át ezt, bár idén bajnokságot a Real nyert, BL-t meg a Chelsea... Melyik ujjamba harapjak - kérdezhetik... Ez talán bosszantóbb, mint az előző eset, mert többen szeretnek külföldi csapatot, őket nevezik kedvenceiknek. És mivel többetn vannak, több idiótába futunk bele. És amíg világ a világ, ez nem fog változni.
Még egy példát felhozok. A kollégiumban épp indultunk sörözni a tetőre, és én egy ütött-kopott Espana feliratú felsőt vettem fel, ami már ki volt szakadva, a színek kifakultak, de én szeretem, a 2008-as EB előtt kaptam. Felmentünk a tetőre, és megláttam egy ismerősöm, akin ugyanolyan felsőt láttam, de az vadonatúj volt, szép vörös, sehol egy folt... Megkérdezte tőlem: Hogy néz ki ez a felső?! Milyen ócska... Csak annyit válaszoltam: Én nem most kezdtem el hordani...
Ez a 2010-es VB után történt...