Bahreini Nagydíj

Szegény embert az ág is – időmérő edzés

  • Kele János
megosztom

Vettel feltámadása váratlan, de magyarázható, csakúgy, mint Schumacher karmája. A Force Indiát utolérte Bernie bosszúja.

Michael Schumachernek kamatostul megfizet a sors. Talán a hét vb-cím, talán a kilencvenegy futamgyőzelem, talán a hatvannyolc pole pozíció az oka, nem tudni, mindenesetre most már nyilvánvaló: valahol, valakik nagyon nem akarják, hogy még egyszer kijöjjön neki a lépés. Az a pechszéria ugyanis, amit idestova négy verseny óta következetesen mér rá a pilóták nagy Istene (nézőpont kérdése, a legutóbbi két bakiért egyesek magát a Mercedes csapatot veszik elő), lassan egészen elképesztővé válik – az embernek valósággal az az érzése, az élet nyújtja be neki a számlát a sok ellenfél nélkül behúzott győzelemért, világbajnoki címért. Kérdés, meddig tart még a hétszeres bajnok kontója…

Az igazság persze az, hogy az erőviszonyokat elnézve ma itt a csapat orkántos bakija nélkül sem lett volna sok esélye bejutni az interjúszobába; az őt egész hétvégén magabiztosan verő Rosberg is csak ötödik lett, semmi okunk azt feltételezni, hogy a nagy öreg hétszeres bajnok ennél előrébb tudott volna evickélni. A Mercedesnél persze nem esnek kétségbe a várakozásokat finoman szólva is csak alulról súroló kvali-eredményen, Rosberg például azt nyilatkozta, hogy a stuttgarti márka a versenyre tartalékolt, és mivel a pletykákkal ellentétben semmi probléma nincsen a W03-as gumifogyasztásával, ennek bőven van is létjogosultsága. Kérdés persze, hogy ebben mennyi az igazság és mennyi a mosakodás, mi a TV-képernyőkön keresztül annyit láthattunk, hogy Rosberg egy egész tisztességeset belehibáz az utolsó gyors körébe, és így nem tudja megverni sem a McLareneket, sem a Red Bullokat. Ez mondjuk még nem zárja ki a tartalékolás lehetőségét, de összességében eléggé mosdatós-színezetet ad a magyarázkodásnak. Vasárnap okosabbak leszünk, addig is viszont érdemes kicsit megvizsgálni a Red Bull hirtelen feltámadásának okait.

Eddig ugyanis az egész szezonban semmilyen jel nem utalt arra, hogy Sebastian Vettel pole pozíciót szerezhet, annál inkább nem, mivel eddig többnyire a saját csapatán belül sem tudott Mark Webber fölébe keveredni. A szombati kvalifikáció ezzel szemben 2011-et idézte, Vettel a Q3 utolsó pillanataiban egy olyan időt húzott elő a cilinderéből, amire senki (talán még ő maga sem) számított – különösen nem az idénykezdet fényében. Most viszont hibátlanul vezetett, ráadásul jól is érezte magát az autójában, ami számára különösen fontos a jó eredmény eléréséhez. Vettel ugyanis (Rosberghez hasonlóan) az a fajta versenyző, aki ki nem állja, ha valami nem klappol, az első két versenyhétvégén például csak szenvedett a kiforratlan Red Bullban, nem tudott eléggé koncentrálni a saját stílusára, a saját erősségeire, hiszen minduntalan az autó alapvető képességeinek eltüntetésén kellett fáradoznia. Ebből fakadt egyébként Webberhez képest szembeötlően nagy lemaradása is, az ausztrál ugyanis általában valósággal lubickol a megmentő szerepében, ő kifejezetten szereti, ha egy autó nem tökéletes, hiszen ilyenkor rutinjának és alkalmazkodóképességének köszönhetően többet ki tud hozni versenygépéből, mint mindenkori csapattársa. Ezt láttuk korábbi karrierje során a Williamsben (Rosberget is verte) és a Jaguarban is, de a 2010-es Red Bull sem volt éppen az a tenyérből etethető jószág, az ausztrál pedig kis híján meg is nyerte vele a VB-t.

A McLaren nem tűnt különösebben csalódottnak az időmérés után, holott megint jó esélyük kínálkozott a pole pozícióra, és Kína után megint nem sikerült ezzel élni. Lewis Hamilton második helye ellenére is amondó volt, hogy karrierje egyik legjobban összerakott időmérős-körén van túl (az első három versenyen ezt a kifejezést egyébként már vagy négyszer elsütötte), ez pedig kiválóan mutatja, mekkora bravúrt is vitt véghez Vettel és a Red Bull. És akkor itt térjünk vissza egy pillanatra a hirtelen formajavulás okaira: a Red Bull egyrészt megint trükközött egy kicsit a kipufogó kivezetésével (idén körülbelül a negyedik megoldást látjuk tőlük erre a problémára), másrészt pedig melegebb aszfalt mellett eddigi is egészen jól muzsikált, gondoljunk csak a 27-28 fokos hőmérsékletben induló melbourne-i futamra. Érdekes lesz majd látni a versenyen, hogy a hosszabb etapokon eddigi is kifejezetten erős osztrák gárda mennyire lesz versenyképes, a tapasztalatok alapján megérheti rájuk tolni kocsit, házat, de aki látta a Kínai Nagydíjat, annak valószínűleg eszébe sem jut egy ilyen eszement ötlet.

Az első tíz helyezett megtippelése megint gyakorlatilag lehetetlennek látszik, eljutottunk arra a szintre, amikor már egyszerűen nem bátorság, hanem hazardírozás F1-es futamra fogadni – az élmezőny ugyanis olyan sűrű, hogy a pillanatnyi körülmények, a pillanatnyi állapotok alapján öt-tízhelyes liftezések sem elképzelhetetlenek. Räikkönen például az időmérőn kimaradt a legjobb tízből, de eszünkbe sem jutna leírni, a versenyen simán bejöhet még akár dobogó közelbe is, egyrészt ugyanis megőrzött két szett friss gumit a futamra, másrészt pedig csapata a Q2-ben mutatott erőviszonyok alapján nem sokkal szorul az éllovasok mögé. De például Alonso Ferrarijánál biztosan gyorsabb, a spanyol mégis bement a Q3-ba, hogy aztán ott már inkább taktikázzon, és a kilencedik helyről, de friss közepes keverékű abroncsokkal vághasson neki a futamnak.

Michael Schumacher 17. helye (Maldonado büntetése miatt sorolták eggyel előrébb a veterán németet) szintén hasonló matéria, egy jó taktikával ebből még gyakorlatilag bármi lehet, ne felejtsük el, egy hete Vettel tizennegyedik és második egyaránt volt a futamon, végül pedig ötödikként ért célba. Sok múlik persze a Mercedes versenytempóján és a rajton, Schumacher utóbbiban elvileg nagyon jó, tavaly sokszor volt alkalma gyakorolni a középmezőnyből való rajtolást, és a statisztikákat elnézve nagyon úgy tűnik, sikerült tökélyre is fejleszteni ezt a képességét.

A kiscsapatok közül a Ricciardót a hatodik helyre navigáló Toro Rosso érdemli a legnagyobb pacsit (Vergne eközben 19., ez ám az égés), de külön szimpatizálunk a Force Indiával is, amelyik úgy menekítette magát a tizedik helyre Di Resta révén, hogy egy percig nem volt képernyőn, lévén Bernie Ecclestone kissé neheztel rájuk a kihagyott pénteki második szabadedzés miatt. A Williams és a Sauber most egy jottányival gyengébbnek tűnik, de a pálya állapota még nagyot változhat a vasárnapi startig, egyelőre a hőmérsékleti adatokkal kapcsolatban is csak találgatnak az időjósok.

Egy biztos, programot senki ne csináljon magának holnap délután kettőtől, mert ez várhatóan nem a szokásos bealvós Bahreini Nagydíj lesz…

 

Hatharom.hu tipp a futamra
Bahreini Nagydíj, Szahír
1. Lewis Hamilton
2. Sebastian Vettel
3. Jenson Button
4. Mark Webber
5. Nico Rosberg
6. Michael Schumacher

 

megosztom