Néhány nappal a verseny után most már jól vagyok, kezd elmúlni a szerről történő leesés miatti csalódottságom. De úgy persze könnyű feldolgozni a történteket, hogy mindenki nagyon kedves és segítőkész. A csarnokban köszönhetően a meglepően sok magyarnak nagyon jó volt a hangulat verseny alatt. Miután a gyakorlat után leültem meg is köszönték a szurkolók nekem is a szereplést és az nagyon jólesett. Az egyik legrégebbi edzőtársam és barátom, akivel régóta együtt készültünk pedig meg is nyerte az olimpiát, így nem lehetek elégedetlen. Azt hiszem könnyű dolgom van újra lábra állni és a jövőbe nézni. Én tavaly kerültem be az első vb-döntőmbe és két éve az első EB-finálémba, úgy gondolom, hogy az olimpiai döntő egy hatalmas ráadás volt és meglepően rövid idő alatt sikerült elérni ezeket az eredményeket.

A következő négy év nagyon izgalmas lesz és alig várom már, hogy lólengésben felérjek én is a dobogóra, vagy legalábbis megcsináljam a gyakorlatomat a döntőkben. A bírók most már biztosan megjegyezték a magyarokat lovon, ha az elmúlt évtizedek alatt nem is tették volna... :)

Köszönöm mindenkinek a szurkolást és támogatást, jó látni, hogy a versenyek így össze tudtak hozni az embereket! Csütörtökön este érkezünk haza, ha van kedvetek, gyertek ki a fogadásunkra, igaz elég későn (23.55) száll le a gépünk Ferihegyen...