Messi és Ronaldo Magyaraországra látogat? Megmutatják a magyar közönségnek, hogy miért érdemes meccsre járni? Esetleg itt is maradnak hosszabb időre? Ugye nem bánná egyikőnk sem? Azt meg végkép nem, ha nekünk is lenne Messink és Ronaldónk? Mit kellene ezért tennünk? MIt kellene változtatnunk? Csányi Sándor, Muszbek Mihály és Mészőly Géza gondolatait olvasva jutott eszembe néhány gondolat.
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke szerint az utánpótlás egyik problémája, hogy a fiatal játékosok nem igazán jutnak lehetőséghez az első osztályú klubok felnőtt csapatainál.
"Arról van szó, hogy nálunk vagy nem megfelelő utánpótlásmunka folyik a kluboknál, és a mi játékosaink nem érnek be 18-19 éves korban, vagy a klubok edzői nem kellő bátorsággal nyúlnak a fiatalokhoz" - nyilatkozott Csányi Sándor. Az MLSZ elnöke úgy véli, hogy ezen mindenképpen változtatni kell, álláspontja szerint azoknál az akadémiáknál, illetve kiemelt NB I-es, NB II-es utánpótlásképző központoknál, ahonnan nem kerül ki felnőtt korú játékos, nem érdemes tovább finanszírozni az ott folyó munkát.
Én azt gondolom, elképzelhető, hogy mind a két lehetőség egyszerre van jelen. Egyrészt, ha megfelelő munka folyna az utánpótlásban, akkor azért nehéz elképzelni, hogy lenne az az edző, aki ne tenné be a felnyomuló kész játékosokat. Ugyanakkor azt is nehéz elképzelni, hogy ebbe a lagymatag magyar bajnokságba nem bírnak az akadémiák kitermelni labdarúgókat.(Tisztelet a kivételnek) Szóval valószínüleg vannak olyan edzőink az NB1-ben, akik nem szívesen nyulnak a tehetségeinkhez. Ez viszont a klubok elnökeinek és vezérkarának a segítségével johet létre. Mert az adott klub irányelveit ők állítják fel, választanak hozzá edzőt és ők kérhetik számon azt.
“Se korosztályos eredmények, se eladható futballisták, miközben az eredményességhez szükséges pénz megvan a magyar akadémiai rendszerben, amely a világ legdrágább szisztémája” – így jellemezte a fociutánpótlás helyzetét Muszbek Mihály sportközgazdász, aki szerint sokszínűbb képzési rendszer és több NB I-es játéklehetőség kellene. Muszbek a Digi Sport Reggeli Start című műsorában jelezte: a magyar akadémiákon a győztes típusú játékosok megtalálása hiányzik, ami pedagógiai feladat.
„Nem a fizikai felkészítésben látom a bajokat, nem is a gyerekek technikai képzésében: a győztes alkat megtalálása hiányzik. Ma már a futballban dekázni, futni, erősnek lenni majdnem mindenki tud a világon. Összerakni 11 együtt mozgó, rendszert alkotó játékost, akik közül kiemelkedik 3-4, aki nem edzésmenő, hanem mérkőzésmenő, aki többet tud a meccsen, mint az edzéseken előtte. Ez pedagógiai, edzői feladat, ami ma nem megy” – jelentette ki Muszbek Mihály.
Én meg azt mondanám, hogy ez elsősorban a kiválasztásról szól. Mert, ha valakit alapvetően motiválni kell, az már régen rossz. Olyanokat kell kiválasztani, akiknek mindene a foci, akiknek az a szenvedélye, aki él-hal a fociért. Az a gyerek, akinek a szenvedélye a foci, az sokkal tovább fog érni, mégha kezdetben esetleg nem tűnik a legtehetségesebbenk, mint az, aki gyerekkorában tehetségnek van kikiáltva, de nem alázatos és a munkamorálja nem megfelelő. Ideális esetben olyanokat kell kiválasztani, akiknek van tehetsége, szenvedélye a foci, alázatos, képes keményen edzeni és az emberi tulajdonságai is rászolgálnak a beleé fektetett munkára és pénzre. Természetesen ezeket mind képezni kell az évek folyamán, mert nem arról van szó, hogy bárki is kész focistaként születne.
„Amellett lennék, hogy kényszerítsék ki a kluboknál a saját fiatal nevelésű labdarúgók állandó játéklehetőségét a kezdőcsapatban, ez nem ártana sem a színvonalnak, sem a nézői érdeklődésnek, sem a tévés nézettségnek, sőt. Elő lehetne írni, hogy csapatonként, a mérkőzés teljes időtartama alatt legalább két 21 éven aluli játékosnak a pályán kell lennie. Nem lenne káros, ki kellene próbálni, különösen, hogy nálunk ifjú tehetségnek nevezik még a 24 éves focistát is, külföldön viszont már nem” – mondta el a sportmenedzser-elemző.
Nem hinném, hogy diktatórikus módszerekkel kellene belenyúlni. Ha egy klubelnöknek van esze, akkor olyan edzőket fog az utánpótlásban és felnőttszinten alkalmazni, akik képesek hatékonyan műkögdtetni az akadémiájukat, onnan kitermelni kész labdarúgókat, akik sikeresebbé teszik a klubot. Ha ez nem így van, akkor az elnök vagy a klub vezérkara keresse először is magában a hibát.
„A tendenciát kell vizsgálni: egyrészt, hogy csapatszinten jönnek-e a korosztályos válogatottak eredményei, s ha kiugróak a sikerek, akkor 2-3 szupersztárjelöltnek is lennie kell azokban a csapatokban. A másik fontos szempont, ha az előbbi nem is jön össze: eladhatóak legyenek a játékosok, kiváló karriert befutva, vagyis gazdasági megtérülést hozva. A fő gond nálunk most az, hogy mindkettő hiányzik, egyik cél sem jön össze: se korosztályos eredmény, s ami még szomorúbb, hogy az akadémiákról nem kerül ki eladható futballista” – magyarázta a közgazdász.
Hozzátette: „A magyar futball akadémiai szisztémája a legdrágább képzési forma: zárt, izolált kollégiumi világ 4-6 éven keresztül. Ez a modell a németekre és a franciákra jellemző, de van másik is, mégpedig az angol: ott nem szakítják el a családtól a gyerekeket, vagy ha igen, nevelőcsaládokhoz helyezik ki. Mindkettő lehet eredményes, nem biztos, hogy a legdrágább módszer választása az oka az itthoni bajoknak, de tény: tíz év alatt 200 sem eredményt, sem nemzetközi karriert nem hozó gyerek került ki a 8-10-re szaporodó akadémiákról. Mindez körülbelül 500 millió forintba került, ami nem térült meg.”
„Van példa arra is, hogy a tehetségeket elveszik a kluboktól és a szövetség központi bázisain nevelik fel. Nem tudom, hatékonyabb lenne-e a központi sportiskolai modell, egy viszont biztos: 300-500 gyerekre lenne szükség a futballozni kezdő 5 ezerből. A kiválasztáson is változtatni kellene” – véli Muszbek Mihály.
“Rá kell venni az első osztályú futballklubok tulajdonosait, hogy játszassák az utánpótláskorú tehetségeket is az első csapatban. Sőt: kötelező szabállyá kellene tenni a versenykiírásban a magyar fiatalok szerepeltetését, mert a környező országok e téren elmennek mellettünk” – figyelmeztet az U19-es válogatottal Eb-selejtezőt bukó Mészöly Géza szövetségi edző, aki a Digi Sport Reggeli Start című műsorában jelezte: a minket megelőző bolgár csapatból heten fociznak kezdőjátékosként hazájuk bajnokságában.
„Hogy miért nem sikerült továbbjutnunk az Eb-selejtezőn az U19-es válogatottal? Ausztria tizenhárom éve kezdte el azt az utánpótlás-képzési rendszert, amit mi még csak két és fél esztendeje követünk Both József vezetésével. A bolgárok pedig fizikailag mindenképpen előttünk tartanak: tőlük heten játszanak kezdőként első osztályú csapatokban. Nem technikai képességekben jobbak, abban talán mi vagyunk azok, de a meccsrutin hatalmas előny számukra: agresszívebbek, bátrabbak ettől" – mondta Mészöly Géza.
„A saját bőrömön érzem annak a felvetésnek a jogosságát, hogy elő kellene írni a magyar NB I-ben is az utánpótláskorú játékosok kötelező játéklehetőségét. Telkiben az utánpótlás-igazgatók és szövetségi edzők legutóbbi tanfolyamán is beszéltünk erről, az MLSZ szakmai bizottságának is van ilyen javaslata a szövetség elnöksége számára: a versenykiírásban kellene rögzíteni a 21 éven aluliak folyamatos szerepeltetését. Korábban az NB II-ben már volt erre kísérlet, és most már az élvonalban is szükséges lenne. Negyven százalék az idegenlégiós az NB I-ben, s az utánpótlás-válogatott játékosok nagyon nehezen jutnak lehetőséghez, pedig azzal előrébb tartanánk" – jelezte a szövetségi edző.
„Sajnos ez nem csak a bolgároknál van így, bátrabban nyúlnak a fiatalokhoz a szerbeknél, szlovákoknál, osztrákoknál is. Érzem a szándékot az MLSZ vezetésében is, hogy leüljenek az első osztályú klubok tulajdonosaival és meggyőzzék őket a fiatalok játéklehetőségéről. Ha szükséges, kötelező előírássá is kell tenni. Ráadásul nem érdemtelenül, mert ezek az utánpótláskorú futballisták tehetségesek. Főleg azoknál a csapatoknál, ahol megy a szekér, könnyebb lenne beépíteni a fiatal magyar focistákat" – fűzte hozzá Mészöly.
Szerintem alapvetően egyszerű a helyzet. Ha jó játékosokat nevel egy klub ki, akkor az a játékos játszani fog felnőtt szinten is. Ha az utánpótlásban olyan edzők vennének részt, akik nem a gyerekcsapat győzelmét tenné a legfontosabb kategóriába, hanem a játékos fejlődését, akkor mire felnőtt korba lép, addigra kész játékossá válik, aki bizonyítani képes a felnőtt csapatban is. Mert ugye azért egyik edző sem lenne hülye valakit nem betenni a csapatába, azért mert fiatalabb, mint a már ott levők.
Egyszerű a helyzet. A magyar utánpótlásképzés nincs olyan szinvonalon, hogy ki tudjon termelni kész, érett játékosokat. Mert nézzük meg például Spanyolországot. Ott jó az utánpótlásképzés ás ott minden évben megjelennek új, fiatal arcok, akik hamarosan le is teszik a névjegyüket és bizonyítják, hogy nem véletlenül kerülnek be az adott csapatba. Ne jöjjünk azzal, hogy gen, de ők most a világon a legjobbak. Igen a legjobbak, de nem mindíg volt ez így. Ők nyitottak voltak, elmentek akár külföldre képezni tanulni, tanulmányozni az ottani képzést. Ők belátták, hogy a jobbtól tanulni nem szégyen. Ezt maga Del Bosque mondta el egy interjúban. Nálunk meg még mindíg az van, hogy elhiszik magukról az edzők, hogy vannak olyan jók, mint külföldi kollégáik. Ha így lenne, akkor ugyanolyan sikeresek is lennének. Tudjuk, hogy ez nem így van, szóval jó lenne befejezni az önáltatást, az emberek hülyének nézését!
Egyszerű a helyzet, ahol van normális koncepció az utánpótlás nevelésre, ahol ehhez mérten képzik az edzőket, ahol az edzők ennek a koncepciónak megfelelően tudatosan, keményen és türelmesen dolgoznak, ott nem maradnak el az eredmények sem felnőttkorban. Ahol a kiválasztást komolyan veszik és nem az ismerettsegtől teszik azt függővé, nem attól attól, hogy melyik apuka fizet fia beválasztásáért, nem is attól, hogy az apuka fizeti a sört vagy a bort két edzés között, ott valószínűsíthető az eredmények jövetele.
Nem értem, hogy miért kell csak beszélnünk évtizedek óta arról, hogy mi a probléma és mit is kellene tenni. Ha azok, akik ott vannak már 20, 30 esetleg ennél is több éve és nem tudtak normális koncepciót létrehozni, azt pedig megvalósítani, akkor ideális esetben le kellene lépni a színpadról. Ha ezt maguktól nem teszik meg, akkor pedig a vezérkarnak kellene egy teljes vérátömlesztést végrehajtani.
Egyszerű lenne a megoldás. Csupán olyan embert kellene kinevezni az utánpótlás fejének, aki létre bír hozni egy olyan koncepciót, amely garantálja a sikeres edzőképzést és ezáltal az utánpótlás korú gyermekek mind szakmailag és emberileg magas szintet képviselő edzők segítségével fejlődhetnének folyamatosan. Így mire felnőtt korba érnének, addigra kész focistákká válnának.
Hogy ezt miért nem képesek észrevenni az illetékesek és miért nem bírnak ennek megfelelően meghozni döntéseket, az sajnos elég szomorú a magyar fociszerető közönség számára. Mert mi csak várunk, várunk és várunk már évtizedek óta és nem úgy látszik, mintha az illetékesek a megoldás kulcsát megtalálták volna.
A kulcs a kiválasztásban rejlik. Kiválasztani a megfelelő szakembert, aki felelős lenne az utánpótlás koncepcióját lerakni és felügyelni azt. Ő felelős lenne az egész utánpótlás szisztéma kiépítéséért, az edzők képzéséért és az egész rendszer felügyeletéért. Ha megvan erre a legalkalmasabb személy, akkor lesznek jó edzőink. Ha vannak jó edzőink, akkor lesznek jó játékosaink. Ha vannak jó játékosaink, akkor lesznek eredmények. Ha lesznek eredmények, akkor több fiatal akar majd csatlakozni. Ha több fiatal akar csatlakozni, akkor nagyobb lesz a választási lehetőség. Ha nagyobb a választási lehetőség, akkor megcélozhatjuk a világ elitjét. Nem utolsósorban, ha minden jól működik, akkor újra lesznek nézők a mérkőzéseken.
Mindehhez csupán annyi szükségeltetik, hogy tegyünk mindenkit oda ahová való, aki meg nem odavaló annak köszönjük meg szépen az utóbbi évtizedekben nyújtott sikertelen próbálkozásait és tanácsoljunk más szakmát neki.
Szóval a kérdés megválaszolását az MLSZ teheti meg. Utána pedig a klubvezetők. Ha mernek az újra nyitni, akkor lesz siker, ha nem akkor pedig minden marad a régiben.
Ha akarunk magyar Messit és Ronaldot látni a csapatainkban, akkor a szemlélet és személyek váltása elengedhetetlen!
Ui. Nem mellesleg megjegyezném, hogy Ronaldo felfedezésében nem kis része volt egy magyar embernek, akit úgy hívnak, hogy Bölöni László.