Megkerülhetetlen piszkosul anyagias történetek játszódnak le mostanság a futballpályák közvetlen közelében. Rooney akkora pénzt tesz zsebre hetente, aminek kamataiból egy átlagos magyar család luxusban élhetne éveken keresztül, a 21 (huszonegy) éves Paul Pogbaért nem sajnálna a kontinens euró 10 milliókat áldozni, köztük a Real Madrid sem, amely nincs egy éve, hogy emberi ésszel felfoghatatlan összeget adott ki a Tottenhamnek Gareth Bale játékjogáért. A riválisnál meg ki tudja, mennyit adtak Neymarért, Rosell bele is bukott a hacacáréba, Messi meg elfelejtett adót fizetni.
Utóbbira többen felkapták a fejüket az idő tájt, de Uli Hoeness ügye még nagyobb visszhangot váltott ki, mind a médiában, mind a szurkolói körökben. Mint köztudott, a Bayern München elnöke, aki egyébiránt évtizedek óta a bajor klub kötelékébe tartozik, tavaly áprilisban tett önfeljelentést, miután az adóhatóság szimatolni kezdett utána. Uli vallott, 3,5 millió eurónyi sumákolás állt bejelentésében, a hatóságokat pedig biztosította az együttműködéséről. Valószínűleg a nagyobb bajt szerette volna elkerülni, ugyanis ha valaki önfeljelent, nem minden esetben kap börtönbüntetést. Az már más kérdés, hogy ettől eltekintett az ügyészség, mivel Uli csak a vizsgálódás alkalmával cselekedett és nem is volt teljesen őszinte, tartozása az állam kassza irányába majd 30 millió euróra rúgott. A vizsgálat hamar lefolyt, az ítélet alapján 42 hónapot kell a rács mögött töltenie a müncheniek exelnökének, Hoeness ugyanis minden tisztségéről azonnal lemondott az ítéletet követően, még csak fellebbezni sem fog az ítélet ellen.
Pedig nem akárkiről van szó. Hoeness 1970-79 között volt imádott klubjának játékosa, nagyon fiatalon robbant be az elitbe, bajnokságokat, kupát, BEK-et nyert a csapattal, az NSZK válogatottjával 1972-ben Európa, 1974-ben a világ tetejére is felért. Aztán szépen lassan kikerült a figyelem középpontjából, '79-ben kölcsönadták a Nürnbergnek, majd az év végén egy térdsérülés miatt mindössze 27 évesen befejezte aktív labdarúgó pályafutását.
Egykori klubjánál kezdte építeni civil karrierjét, és olyan brandet hozott létre, ami a mai napig kiemeli a bajorokat a Bundesliga csapatai közül, és megalapozta azt a szuper produkciót, amit manapság láthatunk Guardiola (Heynckes) csapatának előadásában. Zsíros reklámszerződéseket kötött, veszekedett, kötekedett, adományozott, minden fronton kiállt csapata mellett. Ha úgy tetszik, személyében a Bayern kitermelte fő művét, Hoeness főműve pedig maga a mai Bayern München. 2009 óta töltötte be az elnöki pozíciót, Beckenbauerrel, Rumeniggével, és újabban Sammerrel a bölcs, erélyes és megközelíthetetlen modernkori szenátus prototípusa. Míg nem utolérte a végzet... Van, aki úgy gondolja, ez az önfeljelentés és a fellebbezés lehetőségének elutasítása csak a manír és ezzel saját szobrának teljes összeomlását szeretné megakadályozni, míg más nem gondol bele semmiféle fortélyt a dologba, szorult a hurok, próbálta menteni a menthetőt, valamelyest összejött, nem olyan sok az a három és fél év, Persze amekkora tekintélye volt/van, biztosan lesz egy két Bayern szurkoló a börtön igazgatóságában, akik elviselhetőbbé teszik számára ezt az időt. De megúszni egészen biztosan nem fogja.
Ezzel egy időben pár száz kilométerrel keletre a magyar fővárosban áll a bál, a hajdanán Szuszát, Benét, Göröcsöt, Törőcsiket a nagyközönségnek adó Újpest FC a kihalás szélén áll. Teszi ezt pár pénzéhes lelketlen senkiházi miatt, akik tesznek a történelemre, a tradícióra, a magyar futball jövőjére- derbi hiányában még kevesebb néző, kisebb szurkolói aktivitás, kevesebb figyelem, reklám- nekik az a mérvadó, hogy a nyáron mehessenek magángéppel a Maldív-szigetekre nyaralni. És míg Németországban alig egy év alatt lefolyt a teljes nyomozás, nálunk évek óta lappang a dolog és továbbra sem tudni, ki mond igazat. Roderick Duchatelet emocionális, mindenre kiterjedő sajtótájékoztatója, valamint az az alaposság, mely az egyszeri befektető pénzének útját mutatja egyenesen a megélhetésiek zsebébe azért elgondolkodtató. Tolnai és Csehi urak már megkezdték a sárdobálást, az ember újra elbizonytalanodik, megint előjön belőlünk az idegen gyűlölet, a TV stúdiókban meg mindenki lapít. Hogy eredménye mikorra lesz az ügynek lehetetlen megjósolni, de az Újpest jövője napokon belül eldőlni látszik, ha példát akar statuálni az MLSZ, kizárja a lilákat- nem fogja. Nem fogja, mert biztos hogy több klubnál folyik pénzmosás, a csontváz kibukna a szekrényből és sorra lehullna a lepel a hasonló elkövetőkről, persze csak elméletben. A csókosok országában pedig ez nem valósulhat meg, arról nem is beszélve, milyen össznépi felháborodás övezné, ha az egyik legnagyobb múltú magyar együttesnek a következő idényt a BLASZ IV-ben kellene kezdenie. Részemről a belga úriembernek hiszek, és nem kívánom, hogy megszűnjön az Újpest.
S, hogy miért hiszek Duchatelet-nek? Hányszor, de hányszor előfordult már, hogy a gyanútlan külföldi befektető Magyarországra érkezik, belefeccöl egy csomópénzt a projektjébe, az eredmények nem jönnek, az elégedetlenkedő hangok viszont folyamatosan az elmaradt fizetésekről. Aztán ő a hibás, mert hát miért nem tájékozódik előre, mikor szerencsétlen fejében meg sem fordul, hogy ilyen megtörténhet egyáltalán. Elég csak a nem is olyan régi váci sztorira gondolni, John Marshallt kegyetlenül megszivatták a magyar megélhetési bűnözők. Több millió lenyúlt euró, a tulajnál elszakad a cérna és a történet végén a Vác máris a megye I-ben találja magát, meg kell mondani kísérteties a hasonlóság..... Felteszem a kérdést:
Hány, vajon hány Uli Hoeness van Magyarországon?
Kicsit sarkított a dolog, mert itt aztán senki nem fogja feljelenteni magát, és persze nem is a saját maguk által összetőzsdézett pénzt vágják zsebre- Bizonyára a magyar futball agyoniskolázott fejesei összetudnának tőzsdézni ekkora összegeket. Minden eurócenttel a magyar futballt és a magyar gazdaságot rövidítik meg, és azokat az embereket, akik sokszor saját vagyonukat nem sajnálva áldoznak a totálisan reménytelen magyar fociba, és akik nélkül már rég csődbe ment volna itt minden. Mi történt volna, ha az ismeretlen és valamivel kisebb vagyonú Roman Abramovics a kétezres évek elején történetesen nem London, hanem mondjuk Budapest felé veszi az irányt futball biznisz ügyében? Valószínűleg rövid idő alatt a meccsnézés puszta gondolatától is elmegy a kedve, úgy kisemmizik. Ez rettentő szomorú dolog
De mint már említettem ez a csókosok és komák országa, ahol ha nem vagy csak egy kicsit is tetű, még le is köpködnek. Ugyanúgy, ahogy az edzőképzésben dominál az irigység és a pozíció-orientáltság, úgy a gazdasági területen is mindenki jól el van a mocskos módon megszerzett millióival. Ha csak nem történik valami erőteljes külföldi behatás, senki sem fogja borítani a bilit. Ennek a belterjességnek köszönhető, hogy a futballistának egyébként nagy középszer Hrutka János több millió forintra perel egy csapatot a semmire, hogy egy Bognár György, akinek bizonyítottan börtönben lenne a helye, nem két fillérért szakért a sport csatornán, de ők legalább nem villognak a médiában, mint bizonyos Berki Krisztián. Bizonyos értelemben nem semmi amit véghez vitt a pali, egy évtized alatt egy csapatot teljesen, egy másikat majdnem teljesen sikerült tönkre tenni e mindenféle lelkiismeret furdalás nélkül, hogy aztán a celeb világba belépve kétes eredetű vagyonáról kérkedjen.
Mivel Újpesten nem tudni még pontosan ki a hunyó, ezért használom Berkit példának: Vajon Németországban, ha nem is a Bayern Münchennél, de akármelyik másik, profi csapatnál, meg tudta volna ezt csinálni Berki Krisztián büntetlenül? Nem valószínű. De Magyarország a bűnözők melegágya, hát még a futballvilág. Sajnos nem látok rá esélyt, hogy Uli Hoenessek lépjenek elő a posványból és akár saját kárukon keresztül végre elkezdjék felemelni a focinkat, kezdve a megtisztulással.
Ferenczi Atilla, labdarúgó tradíció kutató, egyébként felettébb nagy szaktudású úriember általános véleménye: a Magyar Futball csak úgy emelkedhet fel, ha tradíciót építünk. Bár osztom Ferenczi úr nézeteit, de ebben nem tudok teljes mértékben egyetérteni. Amíg folyik a gyomorforgató bűnözés a piramis tetején esélyünk sincs semmire. Várom a magyar Uli Hoenesst, tiszta szívemből.