Sportfogadás-suli

Mennyire dangerous az az attack? - így működnek az élő fogadások

megosztom

Végignéztünk egy NB I-es meccset úgy, hogy közben megnéztük, mi történik a fogadóirodánál.

Néhány évvel ezelőtt érdekes, azóta is népszerű új funkcióval bővült a     élő fogadási felülete. Mára már persze hozzászokhattunk, hogy szinte minden meccs esetében egy kis képernyőn követhetjük szemmel a történéseket, akkor is, ha éppen stream nincs hozzá.

Szabadrúgások, lövések, támadások és minden egyéb követhető, amelyhez statisztikák is készülnek, jelezvén ezáltal, hogy mondjuk melyik fél támad többet vagy kinek volt több lövése. Ezek az adatok látatlanban is segítenek nekünk, hogy egy mérkőzés képét lefesthessünk magunk előtt, támpontot adva esetleg az élő fogadásokhoz. Alábbi írásunkban most ezt a témát járjuk körül kicsit bővebben, kielemezve, mennyire is pontosak ezek a statisztikák.

Fotó: bettingworx.com

Hogy készülnek ezek a statisztikák, ki végzi az élő közvetítést?

A futball esetében meglepően 20. századi módon történik az adatok beszolgáltatása. Adott focimeccsen kint ül egy független adatszolgáltató (tehát nem a Bet365 vagy más bukméker) embere (vagy több embere a biztonság kedvéért) egy tablettel és pillanatról pillanatra leköveti azt, hogy mi is történik a pályán. Ha az egyik csapat bedobáshoz jut, akkor megnyom egy gombot, ha kapura lövés van, megnyom egy másikat. Ha gól van, akkor pedig lekerülnek az oddsok. Ez tulajdonképpen rögtön meg is válaszol egy igen fontos kérdést, vagyis azt, hogy meg lehet-e előzni valamilyen módon a bukmékereket és olyan kimenetelre fogadni, ami már eldőlt.

A válasz igen egyszerű: nem, hacsak nem csal valamelyik szereplő. Ha valaki otthon néz egy meccset, akkor kapásból a késése több másodperces, így nem ritkán már mire ő meglátja a gólt a televízióban, addigra a bukiknál már az új szorzók elérhetőek a gólt követően. Kicsit más a helyzet, ha valaki a helyszínen követi a meccset, hiszen ő gyakorlatilag egálban van az adatszolgáltató emberrel, így papíron akár lehetősége lenne előbb eszmélni, viszont a valóságban erre igen kicsi az esély.

Egyrészt az adatszolgáltató egyetlen gombnyomással tudja inaktiválni az összes elérhető oddsot, jelezve, hogy valami fontos történik, másrészt az online bukmékerek esetében szándékosan van néhány másodpercnyi átfutási idő, amely idő alatt érvényteleníthetik fogadásunkat.

A legtöbb sportág esetében az adatszolgáltatás és ezáltal az oddsok módosulása kézi erejű, vagyis emberi hibák elképzelhetőek, de semmiképpen sem jellemzőek. Más a helyzet viszont például az olyan sportágaknál, ahol a pontozást egy bíró végzi, mint mondjuk a tenisznél. Itt az adatszolgáltatás össze van kötve a játékvezető számítógépével, így amennyiben ő beírja a pontot az egyik játékosnak, úgy az a fogadóirodánál is megjelenik és így módosulnak a szorzók.

Az elmúlt évek egyik legdurvább teniszes bundabotránya is éppen ezzel volt összefüggésben, hiszen nemrég több játékvezető is lebukott, hogy szándékosan jóval később jelezték a pontot számítógépükön, így a meccsen kint lévő társuk úgy tudott élőben fogadni, hogy helyzeti előnye volt a bukikkal szemben.

Persze a fogadóirodák egyre komolyabb eszközökkel igyekeznek a csalásokat megelőzni, illetve még jobban kiszolgálni az élő fogadások iránt érdeklődő felhasználókat. Azonban önmagában egy kis képernyő ide-oda mozgó nyilai alapján nehéz megállapítani, milyen is egy mérkőzés képe. Különösen azért, mert a gólokon kívül a labdabirtoklást, a támadást, a veszélyes támadást, a bedobást, a szabadrúgást, a szögletet, a büntetőt, a lapokat, a sérüléseket, a leseket, valamint a cseréket láthatjuk, azt viszont nem, hogy mondjuk milyen taktikával játszanak a csapatok, esetleg mennyire támadó valójában a felfogásuk.

Egy reddites fórumon az egyik adatszolgáltató embere próbált minket kicsit képbe helyezni, hogy mi mit is jelent pontosan, a nyilvánvaló dolgokat leszámítva.

"Ha a labda a védekező csapatnál van a saját 35 méterén belül, akkor birtokolják a labdát a statisztikák szerint. Ha már a kezdőkör környékén vannak, akkor már támadásról beszélünk, míg ha az ellenfél 35 méteresén belül vannak, akkor beszélünk veszélyes támadásról" - szól a fáma.

Ez persze szépen hangzik, de valljuk be, különösen a támadások és a veszélyes támadások megítélése kicsit szubjektív, miként az is, vajon mit írnak be a statisztikusok kapura lövésnek, illetve az sem elhanyagolható szempont, hogy mennyit késik a kép a televízióban a fogadóirodához képest.

Én most az NB I-nél, pontosabban egy Kisvárda-Fehérvár meccsen tettem próbára a rendszert és végignéztem úgy egy focimeccset, hogy közben folyamatosan a     élő fogadási oldalát tartottam nyitva. Megnéztem, náluk mi micsoda és próbáltam kideríteni, mennyire lehet hinni egy meccs összképét illetően az ott megtalálható statisztikáknak.

A fentebb írt késleltetés természetesen nem is kérdéses, ha folyamatosan nézzük a televíziós közvetítést és a Bet365 óráját, körülbelül 7-8 másodperces csúszást tapasztalhatunk az M4 Sporton és ennél valószínűleg egy külföldről érkező jel esetében még nagyobb a rés. Próbára akartam tenni, amit persze pontosan tudtam, vagyis hogy meg lehet-e bárhogyan előzni a tévés közvetítés alapján a Bet365-öt, de erre természetesen semmilyen esélyem sem volt az említett késleltetés miatt. A 42. percben egy öngóllal vezetést szerzett a Fehérvár, de én mire kettőt pislogtam az oddsok előtt, már a 0-1-es álláshoz tartozó számokat láttam, pedig a labda még alig jutott a hálóba. Ne felejtsük el, az oddsokat és az élő fogadást akkor sem tudjuk megelőzni, ha semmilyen késésben nem vagyunk az adatszolgáltatóhoz képest, nemhogy a tévé előtt ülve, tetemes késéssel.

Érdekesség, hogy a HD és a nem HD adás között körülbelül 10 másodperces különbség volt nálam, így ha nem jó minőségben követtem volna a meccset, még nagyobb hátrányban lettem volna a bukival szemben.

A második félidőben igyekeztem saját statisztikákat végezni. A szünetbeli 35-32-es veszélyes támadási arány után striguláztam, hány olyan támadás ment végbe, amelynél tényleg úgy gondoltam, veszélyes lehet, amely tényleg gólt vagy legalábbis nagy helyzetet ígér. Ez persze szubjektív mérés, nem alkalmaztam a 30 méteres "szabályt", tényleg akkor jegyzeteltem csak, amikor esetleges helyzetet vártam.

Fotó: Betenemy

Nos, az már a meccs közben feltűnt, hogy nem fogom teljesíteni az elvárt mennyiséget, lényegesen szigorúbban pontoztam, mint a fogadóiroda, viszont arányaiban nagyon jól sikerült lekövetnem a statisztikát. Amíg ugyanis a Bet365-nél 38-30 veszélyes támadás volt a második félidőben, addig nálam ennek pontosan a fele, vagyis 19-15.

Valószínűleg a statisztikában gyakran több támadásnak számolták azokat az eseteket, amikor a lehetőséget mondjuk egy bedobás szabadrúgás vagy szöglet szakította félbe, így arra gondolok, hogy egy ilyen esetben a buki több rovátkát húzott be, míg én csak egyet. 

Természetesen egy ilyen apró mintából messzemenő következtetéseket kár levonni, abban is biztos vagyok, hogy ahány statisztikus, annyi szám jött volna ki a mai meccsre, így ha kizárólag a Bet365 számait nézzük, hatalmas különbségek is lehetnek attól függően, hogy mondjuk ki végzi az adatszolgáltatást. Mindemellett veszélyes támadás és veszélyes támadás között is óriási a különbség, tehát ha egy meccs képét akarjuk magunk előtt látatlanul lefesteni, csak a számok alapján nehéz dolgunk van. 

Mindazonáltal egy elfogadható kiindulási alapnak tűnik a Bet365 statisztikája, segíthet bennünket, hogy valamennyire el tudjuk helyezni, mi is történik a pályán. Viszont kizárólag arra alapozni egy fogadást, hogy hány támadást vagy veszélyes támadást látunk, valószínűleg nagyon nagy könnyelműség. 

bet365
megosztom