Koszovó felvételét 28-an támogatták, 24-en ellenezték két érvénytelen szavazat mellett, így az UEFA tagországainak száma 55-re nőtt. A felvétel kapcsán több jogi kérdés is felvetődött, elsősorban annak a paragrafusnak az értelmezésével kapcsolatban, amely szerint az UEFA-tagsághoz az ENSZ által elismert államnak kell lenni. Koszovó vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten. A koszovói albán többség 2008 februárjában kiáltotta ki az ország függetlenségét, amelyet Szerbia és az ENSZ nem ismert el.

Az eredmény bejelentésekor a sajtószobában gólörömhöz hasonlítható ünneplés kezdődött, többen Koszovó zászlaját is kifeszítették.

Koszovó válogatottjának 2014-től csak barátságos mérkőzések lejátszását engedélyezték. Az UEFA-tagfelvétel után a csapat elvileg indulhat a 2018-as vb-selejtezőben. A nemzeti tizenegy legközelebb Feröer-szigetek ellen lép pályára június 3-án.

Koszovó tagfelvétele kapcsán elhangzott, az UEFA szerint elképzelhető, hogy lesz olyan, aki esetleg a CAS-hoz fordul az ügyben, de "demokratikus döntés született". Teodor Teodoridisz főtitkár kiemelte, az esetleges fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, azaz Koszovó teljes jogú tagja a szervezetnek, így részt vehet a versenysorozatokban, de hogy pontosan hány csapata és milyen sorozatokban, arról később, a szakértői vélemények függvényében születik döntés. Kérdésre válaszolva elmondta, ha az UEFA szükségesnek látja, előfordulhat, hogy koszovói és szerb csapat nem találkozhat egymással, ez nem lenne példa nélküli, hiszen hasonló a helyzet az azeri és az örmény együttesekkel.

A kongresszus, amelyen mind az 54 tagország képviselője megjelent, arról is döntött, hogy ki legyen a végrehajtó bizottság első női tagja. A francia Florence Hardouin 33 voksot kapott, míg ellenfele, a norvég Karen Espelund a 21-et. A francia sportvezető megbízatása három évre szól.