Gyakorlatilag minden normális esetben Szalai Ádámról kellene szólnia eheti összefoglalónk, ezúttal azonban kénytelenek vagyunk mégis szemet hunyni válogatott csatárunk villámgólja előtt. Mentségünkre legyen szolgálva, az érintett maga sem büszkélkedik annyira - főleg a Bréma ellen elvesztett két pont miatt, Aaron Hunt ugyanis megmentette Thomas Schaaféknak a döntetlent -, de ennél fogósabb okunk is van germanofiloskodni egy kicsit.
Ugyancsak szombaton, a késő délutáni meccsen ugyanis a Bayern 9-2-re ütötte ki a Hamburgot, amely egyszerűen tehetetlen volt a folyamatos bajor rohamok ellen. Ez a már önmagában is félelmetes hír annál is ijesztőbb a kontinens csapatai számára, hogy az FC Hollywood a Juventus elleni Bajnokok Ligája negyeddöntőre hangolva csak cseréivel támadta René Adler kapuját, de Claudio Pizarro mesternégyesével és Xherdan Shaqiri vezérletével így is már fél óra alatt eldöntötte a lelkiekben inkább az északi kikötővárosban maradó van der Vaarték elleni bajnokit.
A topbajnokságokban minden emberi számítás szerint értelmezhetetlen, 78-13-as gólkülönbséggel bíró Bayernt pontosan emiatt is lehetetlen megállítani: még cseréi is messze az emberi ész felfogókészségét meghaladó összjátékra képesek, s ha csak egy kis területet is engednek nekik, még úgy is emberfeletti pontossággal használják ki az ellenfelek hibáját.
Ebből a szempontból (na és persze eredményességben) az 1971-es év csodacsapatára hasonlít a mostani Bayern. Nem véletlenül Udo Lattek gárdáját húztuk elő a bűvészcilinderből; az akkori és a mostani csapat is elképesztő különbségekkel tudott nyerni akár a legnagyobb riválisok ellen is. Az előző évben ötödik Dortmundot például mindmáig tartó rekordot felállítva, 11-1-el küldték haza Beckenbauerék, de a második Schalkét is 5-1-re, az Oberhausent pedig 7-0-ra győzték le az Olimpiai Stadionban.
Bár az 1971-72-es kiadás megállíthatatlan volt a hazai színtéren, erejével Európában fel lehetett venni a versenyt. A bajorok a Kupagyőztesek Európa Kupájában már a negyeddöntőben elkezdtek bukdácsolni, amikor is a Steaua Bukarest ellen csak idegenben lőtt gólokkal jutottak tovább Gerd Müllerék; a végállomást az elődöntőben a nagyszerűen védekező Glasgow Rangers jelentette, amely Sandy Jardine távoli- és Derek Parlane szögletből esett góljaival kiütötte Paul Breitneréket.
Hasonlóan a múlthoz, a jelen hősei, Bastian Schweinsteiger, Phillip Lahm, Manuel Neuer és a többiek is emberfölötti teljesítményre képesek az ismerősök, de sebezhetőek a külföldi ellenfelek ellen. Hogy mást ne mondjunk, az ősszel az év meglepetését okozták, amikor lélektelen játékkal otthagyták a fogukat Boriszovban; de az Arsenaltól kapott kétujjas zakó is azt bizonyítja: ha valaki, akkor ismét egy olyan ellenfél fogja őket két vállra fektetni a BL-ben, akitől a legkevésbé sem várnánk azt...
