Vélemény

Hajnal ragyogása ejtheti ki a Wolfsburgot - patinás csapatok kiesési rangadója a Bundesligában

  • Kele János
megosztom

A bajnokság megkezdése előtt sokan úgy gondolták, a márciusban esedékes VfB Stuttgart-Wolfsburg bajnoki kulcsfontosságú lesz a nemzetközi kupahelyekért vívott küzdelemben - helyette kaptak egy kiesési rangadót…

Hajnal Tamás és Michael Ballack a Leverkusen-Stuttgart meccsen.
Egy kiesési rangadót, megspékelve a mostanság bombaformában játszó Hajnal Tamással. A szezont még a bajnoki címre hajtó Dortmundnál kezdő magyar irányító ugyanis úgy döntött, elhagyja a számára már nem sok lehetőséggel kecsegtető Borussiát, és a szinte kilátástalan helyzetben lévő Stuttgarthoz távozott (egyelőre kölcsönbe) - mint azóta kiderült, remek döntést hozva. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a mai meccs előtt egy gondolat tartotta izgalomban a stuttgarti szurkolókat: vajon pályára tud-e lépni a magyar légiós….

Természetesen pályára tud, sőt, várhatóan ő lesz a mérleg nyelve a két, szebb napokat is látott együttes élet-halál harcában. Hajnal eddig hat mérkőzésen lépett pályára a Stuttgart mezében, de máris egy gólnál és két asszisztnál jár - mégpedig úgy, hogy előtte fél évig gyakorlatilag egyetlen tétmérkőzést sem játszott. Furcsa játékot űzött vele a sors. Sztárként igazolt Dortmundba, Klopp amolyan meghosszabbított kezének, aki zseniális irányítókészségével a kispad és a pálya közötti összekötő szerepet hivatott betölteni. Nem is mondhatni, hogy rosszul ment neki a játék, bár tény, Karlsruhéban töltött egyetlen szezonjának mutatóit (32 meccs, 8 gól, 9 gólpassz) csak megközelíteni tudta a Westfalenban (51 meccs, 5 gól, 12 gólpassz), felülmúlni nem. Hogy ez lett volna a gond? Nem hiszem.

Egyszerűen úgy alakult, hogy Hajnal sérülése alatt kialakult egy olyan fiatal, lendületes csapat, melynek egyszerűen minden bejött. Duzzadtak az önbizalomtól, elhitték, hogy nekik minden sikerülhet - egy ilyen futásban lévő csapatot megbontani pedig hatalmas butaság lett volna Klopp részéről. Persze az is tény, hogy akkor sem Hajnal kapott lehetőséget, amikor a kölyökcsapat esze, a villámléptű Kagawa hosszabb időre kidőlt a sorból: talán Tamás is ekkor látta be, hogy neki a Ruhr-vidéken már nincsen jövője.

Persze ettől még maradhatott volna, hiszen nem sok hazánkfia mondhatja el magáról, hogy német bajnokságot nyert az első osztályban - Hajnal azonban nem a csendespihenőt választotta. Elment gürizni, küzdeni, újra felépíteni magát egy kiesőjelölt Stuttgarthoz, ahol szinte Messiásként vártak rá. Tamás pedig nem az a fajta, aki ne hálálná meg a bizalmat, emlékezhetünk például milyen remek játékot nyújtott Matthäus válogatottjában, amikor megkapta a karmesteri pálcát. Persze ott az érme másik oldala is, Koeman válogatottjában Hajnalnak gyakorlatilag értékelhető megmozdulása sem sok akadt - ami nem is csoda, tekintve, hogy szinte egyetlen alkalommal sem játszhatott saját, jól megszokott helyén.

Hollandia ellen Hajnal Tamásnak lehetőséget kell kapnia - egyszerűen azért, mert megérdemli. Egyszerűen azért, mert többet és jobban játszik klubcsapatában annál a Gera Zoltánnál, aki az utóbbi mérkőzéseken a karmesteri pálcát birtokolta a válogatottunkban. Egyszerűen azért, mert jár neki egy utolsó lehetőség a csapatban - pláne úgy, hogy akkor is magára ölthette a címeres mezt, amikor finoman szólva is hagyott kívánnivalót maga után a teljesítménye.

Persze előbb még drukkoljunk neki, hogy újra felragyogó tehetsége a Wolfsburg ellen is megmutatkozzon.

megosztom