Mármár szomorúan vettem tudomásul, hogy olyan ellenfelet sikerült találnunk, amelyik még nekünk sem képes gólt lőni, amikor a magyar Neuer, azaz Dibusz mellé ütött Arzani nem túl erős bombájának, pedig őt nem bökte halántékon Sergio Ramos.

Annyira megzavarodtunk kenguruék váratlan góljától, hogy görcsös győzelmi igyekezetünk ausztrál öngólba torkollott, esetleg annyira megsajnáltak minket, de tény, segítségükkel kiegyenlítettünk.

Mivel aztán sem vált életveszélyessé győzelmi szándékunk, majdnem dögunalomba fulladva, döntetlen lett és azt szégyeltük volna, hogy még a mi gólunkat is az ellenfél lőtte, akkor jött a későkádári fordulat... Ugye, mik vannak itt, idestova húsz évvel a szocializmus után?!

Tamás, aki Anglia, "Polska" és Ukrajna tapasztalataival vértezte fel fényesre tudását, elfelejthette, hogy a meccs előtt melyik térfelet választotta csapatgóréként, vagy bízott rendületlenül az első gól által kisebbségi érzésben vergődő fradi kapusban, de a kötény, amit nem konyhailag kiosztott, az bizony akkora lett, amekkorát ez a Groupama Aréna eddig nem látott!

Fentiek után úgy kezdte nyilatkozatát szövetségi kapitányunk: jól teljesítettünk... 

Miben?!