Kezdjük a távozókkal (ide venném a kölcsönbe adottakat is). Név szerint: Granero, Canales, Sahin, Lassana Diarra, Altintop, Gago és Drenthe.

Esteban Granero madridista nevelés, posztja középső illetve jobboldali középpályás, azonban az utóbbi szerepkörben nem sűrűn lépett pályára. 1996-tól 2008-ig állt a Real Madrid ifi csapatainak, illetve a Real Madrid C-nek és a Real Madrid Castilla-nak az alkalmazásában. A 08/09-es szezonban a Getaféhoz került kölcsönbe, ahol annyira beleillett a csapatba, hogy a következő szezonban a madridi rivális megvásárolta a játékost, visszavásárlási opciót tartalmazó szerződés kötésével, mellyel a Real Madrid a következő átigazolási szezonban élt is. 2012-ig kiegészítő szerepet töltött be a csapatban, a taktikai repertoárt valamelyest bővítette, mivel a riválisaival ellentétes stílust játszott a posztján, azonban teljesen új játékrendszert nem okozott a pályán léte. Összességében egy szerethető játékos volt és ízig-vérig madridista, sajnos a sors úgy hozta, hogy Mourinho nem tartott igényt a szolgálatára, így az átigazolási szezon végén a QPR megvette, 7 millió font fejében.



Sergio Canales a Racing Santander neveltje, a 2010-11-es szezonban került blancókhoz, ahol mindössze 3 meccsen lépett pályára, melyeken nem tudott meghatározót alkotni, így a következő szezonban a Valenciához került egy kölcsönszerződés keretében. A Valenciában térdsérüléssel bajlódott, ennek ellenére a valenciai csapat megvásárolta 6.5 millió fontért. Sergio szerintem jó játékos, a Valenciában sem hozott rossz teljesítményt, igaz az előbb sérülése miatt csak 11 meccsen tudott pályára lépni.



Nuri Sahinhoz, a legvitatottabb játékoshoz értünk, a tavalyi igazolások közül. Nurit a 2010-11-es szezonban a Bundesliga legjobbjának választották, igazi mozgatórugója volt a bajnok Dortmundnak. 2011 nyarán 10 millió euró körüli összegért került a királyi gárdához, sajnálatos módon sérülten, azonban Xabi Alonso helyettese és a későbbiekben pótlása lett volna, így mindenki türelmesen várta a gyógyulását. Október-november körül felépült sérüléséből, azonban nem igazán kapott lehetőséget, maximum 1-1 meccsen állt be csereként az utolsó 10-15 percre. A tél és a tavasz folyamán valamivel több lehetőséget kapott, illetve a nyári felkészülési meccseken is játéklehetőséghez jutott, azonban nem annyit, amennyit az ember egy Bundesliga legjobbjához társít. Madridista körökben hatalmas vitát váltott ki, többen melegebb éghajlatra küldték Mourinhot, azonban azt szerintem kijelenthetem, hogy a többség egyetért abban, hogy az edző látja minden nap a játékosokat, így ő tudta, hogy mennyire volt felkészült fizikailag és szellemileg, valószínűleg ezek alapján döntött. Több szurkoló szerint ,,Az egyetlen”-nek egyszerűen nem volt szimpatikus, azonban én ezt nem igazán tartom elképzelhetőnek. Az átigazolási szezon utolsó hetében közel állt a Liverpoolhoz és az Arsenalhoz is, végül Nuri az előbbit választotta. A Liverpool 1 évre vette kölcsön, állják a játékos fizetését, plusz 5 millió fontot fizettek. Ha a vörösöknél sem tudja hozni a Németországban mutatott formáját, akkor valószínűleg jövő nyáron távozik a klubtól.



Lassana Diarra következik a sorban. A francia játékos a 08/09-es téli átgazolási szezonban érkezett a klubhoz, a Portsmouthtól 20 millió euróért, az akkori középpályás-válság miatt. Első félévében parádés teljesítményt nyújtott, többen az új Makélélé-nek kiáltották ki, sőt, a nagy presztízzsel járó 10-es mezszámot is megkapta a 2009 – 10-es szezonra, amelyben közepes teljesítményt hozott. 2010 nyarán Khedira érkezésével riválist kapott a posztjára, illetve olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy a Real eladná a franciát. A következő szezonban a német körülbelül ugyanannyit játszott, mint Lass, így 2011 nyarán kérdéses volt a távozása, azonban végül maradt. A 2011/12-es szezonban jöttek ki igazán a jellemzői: a képességei nagyon jók, azonban fejben általában nincs a helyzet magaslatán, ami a sok eladott labdában és az eszetlen cselezgetésekben nyilvánul meg. Mourinho ebben a szezonban 25 meccsen adott neki lehetőséget, amit Diarra kevésnek talált. Ilyen előzményekkel jött meg az idei átigazolási szezon, ahol végig kérdés volt, hogy marad-e. Több olyan hír is megjelent, mely szerint csak azért maradna, hogy a következő szezonban szerződése lejártával ingyen távozhasson, és így magasabb fizetést harcolhasson ki magának a leendő klubjánál. Ezeket cáfolva elmondta, hogy hajtani fog a kezdőbe kerülésért és a sajtó hírei csak kitalációk. Végül még szerepet is kapott a szezonban, azonban az utolsó napon az Anzsi Mahacskala kölcsönvette és bejelentette, hogy a továbbiakban is náluk fogja folytatni pályafutását Lass, mivel jövő nyáron lejár a szerződése a Real Madriddal. Én személy szerint sajnálom, hogy távozott, mivel ha szellemi hiányosságait pótolta volna, akkor akár kezdőbe is kerülhetett volna.



Altintop a tavalyi nyáron érkezett ingyen. Már előzetesen is sejthető volt, hogy Mourinho nem szán neki jelentős szerepet, de töltelék embernek kiváló (volt), mert szinte minden poszton bevethető. Sok meccsen nem játszott ugyan, de az előbb említett tulajdonsága azon a pár meccsen is előjött: volt, hogy a támadószekcióba állt be, de a Barca ellen jobbhátvéd volt.

Több török csapattal is szóbahozták, végül a Galatasarayba igazolt, 3 millió fontért.



Drenthe is végleg távozott a nyáron. A holland 14 millió euróért érkezett a klubhoz, a Feyenoordtól, még 2007 nyarán. Első félévében sűrűn játszott a bal oldalon, azonban ahogy telt az idő egyre kevesebb lehetőséghez jutott. 2010 nyarán a Herculeshez került kölcsönbe, következő évben pedig az Evertonhoz. 2012. július elsején lejárt a szerződése a madridiakkal, így ingyen távozhatott.



Végül Gagóval zárnám a távozók listáját. Az argentin játékos a 2006/07-es szezonban érkezett a klubhoz. A madridi pályafutás kiválóan kezdődött, oszlopos tagja volt a kezdőnek, többen az új Redondonak kiáltották ki. Ez részben igaz is volt, ugyanis a játékot jól átlátta, azonban a becsúszásain és a mozgáskoordinációján bőven volt mit csiszolni, sőt a mai napig van is. A Mourinho-éráig viszonylag sok játéklehetőséghez jutott, azonban a ,,Special one” érkezésével kikerült a kezdőből. 2011 nyarán kölcsönbe került a Rómához, ahol elégedettek voltak vele, így az idei nyár elején végleg megvásárolták volna, azonban nem voltak hajlandóak kifizetni a blancók által kért összeget. Végül a Valencia szerződtette le, 3 millió font ellenében.



A távozókról térjünk át az érkezőkre. Mindössze 2 játékos érkezett a nyáron, Luka Modric és kölcsönbe Michael Essien. Talán ide vehetünk még 3 ifistát, akik szerintem néha lehetőséget fognak kapni a felnőtt keretben, név szerint Nachora (védő), Moratara (csatár) és Jesús Fernándezre (kapus) gondolok, bár utóbbi játéka erősen kétséges, mivel a mindig makk egészséges Casillason kívül Adán is előtte van a kapusok rangsorában.



Michael Essien teljesen váratlanul érkezett az átigazolási szezon utolsó napján, mivel Granero és Lass is távozott, tehát a védekező-középpályás posztra kellett még ember. Essien úgy nyilatkozott, hogy Mourinhot ,,apjának tekinti”, emiatt úgy gondolom, hogy a vezetőségnek nem kellett nagy erőket mozgósítani a Chelseanél a kölcsönvétele ügyében, ugyanis ott csak a cserepadon kapott szerepet. Ennek egyik oka a sérülékenysége, amit mindenképp meg kell említeni. Én személy szerint nagyon jó képességű játékosnak tartom a ghánait, azonban a térde a gyenge pontja. Úgy gondolom, hogy ha idén elkerülik a sérülések és stabilan jó játékot tud hozni, akkor sincs nagy esély a maradására, ugyanis inkább SOS megoldásként érkezett. /Dehogynem -kodoo-/



Luka Modric már-már megváltóként érkezett, hosszú huzavona után. Már június elején röppentek fel olyan hírek, hogy Mourinho egyik kiszemeltje. Ekkor (talán az Eb miatt?) rövid sajtószünet következett a horváttal kapcsolatban, azonban a kontinenstorna végével ismét elkezdett cikkezni róla a sajtó. Elsőként olyan hírek láttak napvilágot, hogy a Tottenham 50 millió euró alatt nem adja a ,,motorját”, azonban a számok folyamatosan csökkentek és augusztus közepén már opciókkal együtt 40 millióról írtak a spanyol és az angol lapok. Az átigazolási saga végül augusztus 27-én zárult le, amikor is a Real Madrid hivatalos közleményben tudatta, hogy Dinamo Zágráb korábbi játékosa a következő idénytől habfehérben rúghatja a bőrt. A sajtó 27-30 millió fontos vételi árról írt. Az elején említettem, hogy megváltóként érkezett, ennek két fő oka van: az első az, hogy a tavalyi évben Mourinho nem építette be a Xabi utódjának tartott Sahint a csapatba, így a spanyol az év második felében láthatóan fáradtan és fásultan látszott, így egyértelmű volt, hogy kell valaki a rotálás érdekében. A második ok Özil gyenge teljesítménye, plusz még az is idevehető, hogy az edző nem számol Kakával. A német első szezonjában parádés teljesítményt nyújtott, így meg is kapta a 10-es mezszámot, azonban azóta nem az igazi. Az idei szezon augusztusi kezdete óta kimondottan rossz teljesítményt hozott, így kötelező volt hozni valakit. Modriccal egyébként kis túlzással végeláthatatlanra nőtt a felállásbeli variációk száma. Őzil és Xabi helyén is tud játszani, illetve a kettő közötti poszton is. Sokat várok a horváttól és ezzel szerintem nem vagyok egyedül, remélem, hogy beváltja a hozzáfűzött reményeket.

Összegezve kijelenthető, hogy kevésbé mozgalmas átigazolási szezont zárt a királyi gárda, és 1 poszt így ki is maradt, ahol szerintem ,,vékony” lehet a csapat az év során, ez pedig a jobbhátvéd. Arbeloa és Nacho van erre a posztra, illetve Sergio Ramos és Coentrao is tud azon az oldalon játszani, de Ramossal középen, míg Coentraoval bal oldalon számol Mourinho. Nacho kétségkívül tehetséges, de túl fiatal ahhoz, hogy akár 30 meccsen szerepet kapjon, Arbeloa pedig semmilyen. Védekezésben lehozza az elvárt szintet, bár néha vannak hibái, támadásban azonban abszolút haszontalan, sokszor a beadásaiból pedig bedobás vagy kirúgás lesz. Remélem, hogy feljavul, és nem lesznek nagyobb bajok a hiányosságaiból, de ha igen, télen is lesz lehetőség a ,,foltozásra”.
 

HALA MADRID, ELŐRE A TIZEDIKÉRT!