Lezajlott az utolsó frame is a Világbajnokság második fordulójában, három egykori bajnok maradt versenyben. Meglepetések, drámák voltak, remek párosok készülnek fel, ma folytatódik a küzdelem a Crucible-ben.
Tizennégy év után újra Ronnie gratulált Hawknak
A torna felső ágáról elindulva elsőként a veterán Alan McManus továbbjutásáról kell megemlékeznünk, aki egészen érthetetlen módon húz elő nagyszerű VB-szerepléseket és egészen lélegzetelállító skót kockás öltözékeket (ha a kiltet engedélyezné a dress code, valószínűleg abban is játszana). Maguire után Cartert is elkapta a tizenhat között, mégpedig sokáig hátrányban játszva, a végén 10-9-nél vezetett először és innen már nem is engedte ki a kezéből a meccset. Esélyeit latolgatva még az eddigieknél is meglepőbb lenne John Higgins legyőzése az elődöntőbe jutásért, ám a világbajnok skót nem feltétlenül lóg ki a Maguire-Carter nevekkel kezdett sormintából.
Higgins simán nyert Ryan Day, majd Ricky Walden ellen is, az angol szinte végig hátrányban játszott, az utolsó felvillanása arra volt elég, hogy 11-8-ig kapaszkodjon, de Higgins nem tört meg és behúzta a következő kettőt. Skót rangadó tehát a negyeddöntőben, két veteránnal, figyeljünk rájuk oda!
Higgins nem élete játékával jutott tovább, Walden viszont a legrosszabb arcát mutatta
Eggyel alattunk Mark Williams képviseli az "öregeket", ellenfele Ding Junhui lesz majd. A wales-i klasszis Graeme Dott és Michael Holt legyőzésével jutott idáig, a kínai lesz az első igazán komoly erőpróba számára, jóllehet Ding sem kiemeltként jutott főtáblára. MJW 2010, DJ pedig 2011 óta vár egy elődöntőre a Crucible-ben. A fiatal kínai Martin Gould és Judd Trump ellen is nagy küzdelemben nyert, de hogy ez inkább önbizalommal, vagy fáradtsággal jár-e majd számára, a negyeddöntőben dől csak el.
Az alsó ág ugyancsak két izgalmas meccset tartogat számunkra:
Fu - Hawkins
Barry Hawkins hihetetlen csatát vívott Ronnie O'Sullivannel, aki kihagyta sajnálhatja, érdemes keresni az ismétléseket, mert még a tévén keresztül is tapintható volt a feszültség a Masters döntőjének visszavágóján, amely nem is különbözhetett volna jobban a januári találkozótól. Hawkins hihetetlen koncentrációt mutatott, alig-alig hibázott, a hosszú golyókat fantasztikusan lökte (az utolsó szakaszban 80% fölött) és biztonsági játékban is felnőtt O'Sullivan legjobbjához. A Rakéta pedig küzdőszelleméről tett tanúbizonyságot, 12-9-ről hozta vissza magát a meccsbe, hogy aztán egy drámai, tipikus, biztonsági játékról szóló döntő frame-ben végül alulmaradjon.
A statisztika Ronnie fölényét hozta, Hawkins azonban felnőtt a bajnokhoz és továbbjutott
Marco Fu eddigi útja Ebdon és McGill legyőzésén át vezetett a negyeddöntőbe, valószínűleg most kevesen gondolják, hogy a hongkongi legyőzheti Hawkot, de nekik álljon itt egy kis visszaemlékezés:
2015: negyeddöntő: Hawkins - Robertson 13-12; elődöntő: Murphy - Hawkins 17-9
2014: negyeddöntő: Hawkins - Dale 13-12; elődöntő: O'Sullivan - Murphy 17-7
2013-ban döntőig ment, de döntő frame-et egyszer sem játszott
2011: 1. f.: Hawkins - Maguire 10-9; 2.f.: Allen - Hawkins 13-12
Ez négy olyan alkalom, amikor Hawk döntő frame-et nyert, majd rögtön a következő körben kiesett, ami véleményem szerint több puszta babonánál és biztató jel lehet a kiegyensúlyozott és türelmes taktikus Fu számára.
Wilson - Selby
Egy feltörekvő Kyren Wilson, aki Joe Perry és Mark Allen legyőzése után kerül a legjobb nyolc közé egy extrákat nem mutató Selby ellen szintén a roppant érdekes párharc kategóriája. A leicester-i klasszis mellett pont az szól, ami ellene is - hogy nem parádézik. Valamiért a világelsőre most nem fogadnék, egy lendületben lévő Kyren Wilson elkaphat egy középszerűen játszó Selby-t. Wilson idén megmutatta, hogy képes pontszerzőt nyerni, nem roppan meg nyomás alatt és nem ijed meg a nagy nevektől. Egy VB negyeddöntője kihozhat belőle még ehhez képest is egy kis pluszt, ami akár egy Mark Selby ellen is elég lehet.
Mellesleg: bár imádom a régi idők snookerét, de az elődöntő mezőnyében az átlagéletkornak jót is tenne Wilson jelenléte...