FourThreeThree

Három tanulság I.

Ezentúl minden hét elején igyekszem közzétenni egy cikket az adott hétvége megkerülhetetlen történéseiről. Egy futballhétvégén annyi minden történik, hogy hármat ezekből kiválasztani több, mint nehézkes. Előfordulhat az is, hogy valami(ke)t figyelmen kívül hagyok más, számomra érdekesebb, az olvasóközönség számára érdektelenebb téma miatt. Ennek orvoslására ott az emberiség egyik legjobb feszültségoldó találmánya, a kommentmező, szóval csak adjunk hangot bátran a véleményünknek!

Igyekszem magyar vonatkozást is belecsempészni okfejtőimbe, ami nem tűnik túl egyszerűnek, látva a honi mezőny színvonalát és "izgalomindexét". Ezúttal sikerrel jártam, egyik témám a Loki és a közeledő kupanyár, mellette boncolgatom a remeklő Liverpoolt, és feszegetem a Juventus határait.

A három tanulság tehát:

 

Hasonló lesz a 2014-es kupanyár, mint a tavalyi

A labdarúgó NB I. 22. fordulójának rangadóján a Debrecen idegenben győzött a nagy kihívó, Videoton ellen, ezzel nyolc körrel a vége előtt nyolc pontos előnyre tett szert a dobogó második fokára fellépő Győri ETO előtt, mostani riválisát pedig már 10-zel veri. Ez elég jelentős különbség ahhoz, hogy borítékoljuk, a Loki visszaveszi a koronát Győrből, és besöpri története hetedik bajnoki elsőségét. 

A végső sorrend feszegetésébe nem mennék bele, annyi biztosnak látszik, hogy e három csapat végez az első három helyen, tehát ők indulhatnak el a nemzetközi kupákban. - A kupában még nyolc csapat versenyben van, így erről nem nyilatkozom.

Ez a mostani, az utóbbi évek leggyengébb Lokija, ami elég ellentmondásos ahhoz a mantrához képest, hogy szerény bajnokságunk folyamatosan fejlődik. Ehhez képest ez a színtelen-szagtalan, nézhetetlen Debrecen toronymagasan vezet és valószínűleg nyer, ami mégegyszer mondom, nem az ő játékerejüket tükrözi, inkább az egész mezőny kritikája. S, hogy ez mire lesz elég a nyáron? Nem sokra. Mert az európai klubfutball tényleg folyamatosan fejlődik Portótól Moszkváig, Palermótól Tromsöig, csak éppen mi szeretünk ebből kimaradni. Ez-mármint a fejlesztés sokadlagossága- nem feltétlenül a Loki hibája, hiszen látják, hogy ezzel a teljesítménnyel is simán vernek itthon mindenkit, több marad a zsebben, nem kell fejleszteni, csinosítgatni a csapatot. Ettől függetlenül megmondom őszintén, annyira nem látok semmit ebben a Debrecenben, hogy nálam a BL-ben alapból sansztalanok (ne így legyen!), a lehetséges EL átsorolást már lehet, hogy meg sem érik.

Győrben érdekesen alakulnak a dolgok. Adott egy sebzett oroszlánként vergődő, címvédő alakulat, hazai szinten ütős játékoskerettel, akitől távozott a sikeredző, s jött helyette nos hát, Horváth Feri. Őszintén szólva nem tudom, miért pont őt választotta a vezetőség, ha már Pinyőről le kellett mondani. Elenyésző tapasztalattal, néhány bravúr eredménnyel, magas még ez Horváth Ferinek.  EL versenyzők lesznek, minden bizonnyal, így talán nem lesz első körös kizúgás, de itt is szembe jöhet egy Maccabi Tel-Aviv kaliberű csapat, háromszor akkora költségvetéssel. De ne hegyezzük ki a pénzre a dolgot, nem feltétlenül azon múlik, láttuk mit művelt másfél éve Paulo Sousa Vidije olyan csapatokkal, mint a Sporting, vagy a Basel. Nevezett portugál úriember épp tavaly mutatott fityiszt elüldözőinek, a legjobb magyar edzőt úgy hazavágta, hogy Bognárék nem jöttek ki a szobából egy hétig. Zárójel bezárva. A Győr alapvetően jobb előjelekkel indulhat harcba, mert a kerete erősebb, és elvileg gyengébb csapatok a potenciális ellenfelek. Az persze nem jó jel, hogy tavalyhoz képest nem sokat erősödtek, aki meg erősítést jelent, az meg nem játszik (Mevongou). Véleményem szerint mehetnek két kört, aztán lehet koncentrálni a hazai bajnokságra.

A Videotonnál most az lenne a legfontosabb, hogy mindenki megnyugodjon. Ez a szezon már elment, le kell játszani a meccseket, és nyáron keresni valakit José Gomez helyett. Szegény Kovács Feri bácsiéknak nem jöhetett jól, hogy Sousa besokallt és itt hagyta ezt a posványt, úgy látszik ezen stílus mentén Gomes volt az elérhető megoldás. Nem kezdett rosszul, látványosabb lett a Vidi támadójátéka, beépítette Kovácsot, Kleinheislert és most Harasztit, de aztán beleszürkült a közegbe és minden mérkőzés után büntetőért kiált. Jelen Videoton legalább olyan fogatlan oroszlán, mint a Debrecen, egy edzőváltás még jól is elsülhet, de náluk is két kör a maximum.

 

A Liverpool felemelkedése

Immár a Vörösök nevével kezdődik a PL tabellája. Bár a Manchester City vesztett pontok tekintetében jobban áll, a Liverpoolnak saját kezében a sorsa, hiszen fogadja még riválisát és a sorsolása sem tűnik annyira vészesnek. Egységesebb csapat benyomását keltik Suárezék, telistele potenciállal és sikeréhséggel. Az sem lenne probléma a Poolnál, ha nem az ő nyakukban landolna a legfényesebb medál, de nehezen kerüli el a figyelmünket a szárnyalásuk. Brendan Rodgerst úgy egy éve a szurkolók fele elküldte volna, most meg benítezi magasságokban repked, ami a teljesen tudatos építkezés jutalma. A kapuskérdés jó pár évre megoldottnak tűnik, a védelem közepe kellően szilárd és mély, Gerrard személyében egy legenda a középpályán, a SAS pedig Coutinhoval és Sterlinggel kiegészülve félelmetes gólátlagot produkál. 

Bár a bajnoki cím még azért várathat magára, a BL már biztosnak tűnik, egyúttal nagyon izgalmasnak, mit tudnak produkálni a Vörösök Európába visszatérve. Számomra ez az ősz egyik legérdekesebb kérdése. A keretet nem árt toldozni-foltozni, ha nem akarnak lemaradni az egész biztosan ismét nagyot költekező City, Chelsea (és United) mögött. Ha okosan és jól igazolnak, nem ész nélkül, legalább egy klasszissal (lennének tippjeim), és persze sikerül az értékeket megtartani, legfőképp Luis Suárezt, biztosan nem fognak szégyent vallani.

 

Juventus és a motiváció

Conte csapata toronymagasan vezeti a bajnokságot, a Lyon elleni EL párharc toronymagas esélyese, és Pirlo irtózatosan be tudja verni a szabikat. Mégsem tűnik olyan meggyőzőnek ez a gépezet,és ez legalább annyira Conte kritikája, mint a gyengébb kereté. Mert Pirlo, Pogba, Vidal, Tévez ide, vagy oda, a Juventusnak nincs európai mércével erős csapata, a kispadja pedig veszélyesen rövid. Conte meg jól kifingatta az alapcsapatot ősszel, elérve ezzel azt, hogy leigázzák csizmaországot, és elérve azt, hogy Vidalra meg Licthsteinerre rá sem lehet ismerni. Emellett, Conténak fontosabb 100 ponttal végezni a tabella első helyén év végén, mint hazai pályán elhódítani egy európai kupát, még akkor is, ha az EL-ről van csak szó. Ez nálam nagyon furcsán hatott, de mint utánanéztem, több hazai juventino is a falnak megy ettől. Az itt fent citált pár sor tökéletes leképződése volt a tegnapi Napoli elleni derbi (amit egyébként Egri Viktor botrányosan közvetített, le sem tagadhatná elfogultságát a torinóiakkal szemben). A Juve  ott volt, de csak a zebracsíkos mezek emlékeztettek a jelenlétükre, és egy nem kiugróan jó, de nem is ügyetlen Napoli feltörölhette volna velük a padlót, ha hatékonyabbak a kapu előtt. Kérdés, Contét ez hogyan érinti, fel tudja-e pörgetni a játékosait a további mérkőzésekre, komolyan akarja-e venni az EL-t, s, hogy a játékosok mennyire akarnak megszakadni 100 pontért a bajnokságba. Kíváncsian várjuk a folytatást.

Magyar Uli Hoenessek

Megkerülhetetlen piszkosul anyagias történetek játszódnak le mostanság a futballpályák közvetlen közelében. Rooney akkora pénzt tesz zsebre hetente, aminek kamataiból egy átlagos magyar család luxusban élhetne éveken keresztül, a 21 (huszonegy) éves Paul Pogbaért nem sajnálna a kontinens euró 10 milliókat áldozni, köztük a Real Madrid sem, amely nincs egy éve, hogy emberi ésszel felfoghatatlan összeget adott ki a Tottenhamnek Gareth Bale játékjogáért. A riválisnál meg ki tudja, mennyit adtak Neymarért, Rosell bele is bukott a hacacáréba, Messi meg elfelejtett adót fizetni. 

Utóbbira többen felkapták a fejüket az idő tájt, de Uli Hoeness ügye még nagyobb visszhangot váltott ki, mind a médiában, mind a szurkolói körökben. Mint köztudott, a Bayern München elnöke, aki egyébiránt évtizedek óta a bajor klub kötelékébe tartozik, tavaly áprilisban tett önfeljelentést, miután az adóhatóság szimatolni kezdett utána. Uli vallott, 3,5 millió eurónyi sumákolás állt bejelentésében, a hatóságokat pedig biztosította az együttműködéséről. Valószínűleg a nagyobb bajt szerette volna elkerülni, ugyanis ha valaki önfeljelent, nem minden esetben kap börtönbüntetést. Az már más kérdés, hogy ettől eltekintett az ügyészség, mivel Uli csak a vizsgálódás alkalmával cselekedett és nem is volt teljesen őszinte, tartozása az állam kassza irányába majd 30 millió euróra rúgott.  A vizsgálat hamar lefolyt, az ítélet alapján 42 hónapot kell a rács mögött töltenie a müncheniek exelnökének, Hoeness ugyanis minden tisztségéről azonnal lemondott az ítéletet követően, még csak fellebbezni sem fog az ítélet ellen.

Pedig nem akárkiről van szó. Hoeness 1970-79 között volt imádott klubjának játékosa, nagyon fiatalon robbant be az elitbe, bajnokságokat, kupát, BEK-et nyert a csapattal, az NSZK válogatottjával 1972-ben Európa, 1974-ben a világ tetejére is felért. Aztán szépen lassan kikerült a figyelem középpontjából, '79-ben kölcsönadták a Nürnbergnek, majd az év végén egy térdsérülés miatt mindössze 27 évesen befejezte aktív labdarúgó pályafutását.

Egykori klubjánál kezdte építeni civil karrierjét, és olyan brandet hozott létre, ami a mai napig kiemeli a bajorokat a Bundesliga csapatai közül, és megalapozta azt a szuper produkciót, amit manapság láthatunk Guardiola (Heynckes) csapatának előadásában. Zsíros reklámszerződéseket kötött, veszekedett, kötekedett, adományozott, minden fronton kiállt csapata mellett. Ha úgy tetszik, személyében a Bayern kitermelte fő művét, Hoeness főműve pedig maga a mai Bayern München. 2009 óta töltötte be az elnöki pozíciót, Beckenbauerrel, Rumeniggével, és újabban Sammerrel a bölcs, erélyes és megközelíthetetlen modernkori szenátus prototípusa. Míg nem utolérte a végzet... Van, aki úgy gondolja, ez az önfeljelentés és a fellebbezés lehetőségének elutasítása csak a manír és ezzel saját szobrának teljes összeomlását szeretné megakadályozni, míg más nem gondol bele semmiféle fortélyt a dologba, szorult a hurok, próbálta menteni a menthetőt, valamelyest összejött, nem olyan sok az a három és fél év, Persze amekkora tekintélye volt/van, biztosan lesz egy két Bayern szurkoló a börtön igazgatóságában, akik elviselhetőbbé teszik számára ezt az időt.  De megúszni egészen biztosan nem fogja.

Ezzel egy időben pár száz kilométerrel keletre a magyar fővárosban áll a bál, a hajdanán Szuszát, Benét, Göröcsöt, Törőcsiket a nagyközönségnek adó Újpest FC a kihalás szélén áll. Teszi ezt pár pénzéhes lelketlen senkiházi miatt, akik tesznek a történelemre, a tradícióra, a magyar futball jövőjére- derbi hiányában még kevesebb néző, kisebb szurkolói aktivitás, kevesebb figyelem, reklám- nekik az a mérvadó, hogy a nyáron mehessenek magángéppel a Maldív-szigetekre nyaralni. És míg Németországban alig egy év alatt lefolyt a teljes nyomozás, nálunk évek óta lappang a dolog és továbbra sem tudni, ki mond igazat. Roderick Duchatelet emocionális, mindenre kiterjedő sajtótájékoztatója, valamint az az alaposság, mely az egyszeri befektető pénzének útját mutatja egyenesen a megélhetésiek zsebébe azért elgondolkodtató. Tolnai és Csehi urak már megkezdték a sárdobálást, az ember újra elbizonytalanodik, megint előjön belőlünk az idegen gyűlölet, a TV stúdiókban meg mindenki lapít. Hogy eredménye mikorra lesz az ügynek lehetetlen megjósolni, de az Újpest jövője napokon belül eldőlni látszik, ha példát akar statuálni az MLSZ, kizárja a lilákat- nem fogja. Nem fogja, mert biztos hogy több klubnál folyik pénzmosás, a csontváz kibukna a szekrényből és sorra lehullna a lepel a hasonló elkövetőkről, persze csak elméletben. A csókosok országában pedig ez nem valósulhat meg, arról nem is beszélve, milyen össznépi felháborodás övezné, ha az egyik legnagyobb múltú magyar együttesnek a következő idényt a BLASZ IV-ben kellene kezdenie. Részemről a belga úriembernek hiszek, és nem kívánom, hogy megszűnjön az Újpest.

S, hogy miért hiszek Duchatelet-nek? Hányszor, de hányszor előfordult már, hogy a gyanútlan külföldi befektető Magyarországra érkezik, belefeccöl egy csomópénzt a projektjébe, az eredmények nem jönnek, az elégedetlenkedő hangok viszont folyamatosan az elmaradt fizetésekről. Aztán ő a hibás, mert hát miért nem tájékozódik előre, mikor szerencsétlen fejében meg sem fordul, hogy ilyen megtörténhet egyáltalán. Elég csak a nem is olyan régi váci sztorira gondolni, John Marshallt kegyetlenül megszivatták a magyar megélhetési bűnözők. Több millió lenyúlt euró, a tulajnál elszakad a cérna és a történet végén a Vác máris a megye I-ben találja magát, meg kell mondani kísérteties a hasonlóság..... Felteszem a kérdést: 

 

Hány, vajon hány Uli Hoeness van Magyarországon?

 

Kicsit sarkított a dolog, mert itt aztán senki nem fogja feljelenteni magát, és persze nem is a saját maguk által összetőzsdézett pénzt vágják zsebre- Bizonyára a magyar futball agyoniskolázott fejesei összetudnának tőzsdézni ekkora összegeket. Minden eurócenttel a magyar futballt és a magyar gazdaságot rövidítik meg, és azokat az embereket, akik sokszor saját vagyonukat nem sajnálva áldoznak a totálisan reménytelen magyar fociba, és akik nélkül már rég csődbe ment volna itt minden. Mi történt volna, ha az ismeretlen és valamivel kisebb vagyonú Roman Abramovics a kétezres évek elején történetesen nem London, hanem mondjuk Budapest felé veszi az irányt futball biznisz ügyében? Valószínűleg rövid idő alatt a meccsnézés puszta gondolatától is elmegy a kedve, úgy kisemmizik. Ez rettentő szomorú dolog

De mint már említettem ez a csókosok és komák országa, ahol ha nem vagy csak egy kicsit is tetű, még le is köpködnek. Ugyanúgy, ahogy az edzőképzésben dominál az irigység és a pozíció-orientáltság, úgy a gazdasági területen is mindenki jól el van a mocskos módon megszerzett millióival. Ha csak nem történik valami erőteljes külföldi behatás, senki sem fogja borítani a bilit. Ennek a belterjességnek köszönhető, hogy a futballistának egyébként nagy középszer Hrutka János több millió forintra perel egy csapatot a semmire, hogy egy Bognár György, akinek bizonyítottan börtönben lenne a helye, nem két fillérért szakért a sport csatornán, de ők legalább nem villognak a médiában, mint bizonyos Berki Krisztián. Bizonyos értelemben nem semmi amit véghez vitt a pali, egy évtized alatt egy csapatot teljesen, egy másikat majdnem teljesen sikerült tönkre tenni e mindenféle lelkiismeret furdalás nélkül, hogy aztán a celeb világba belépve kétes eredetű vagyonáról kérkedjen.

Mivel Újpesten nem tudni még pontosan ki a hunyó, ezért használom Berkit példának: Vajon Németországban, ha nem is a Bayern Münchennél, de akármelyik másik, profi csapatnál, meg tudta volna ezt csinálni Berki Krisztián büntetlenül? Nem valószínű. De Magyarország a bűnözők melegágya, hát még a futballvilág. Sajnos nem látok rá esélyt, hogy Uli Hoenessek lépjenek elő a posványból és akár saját kárukon keresztül végre elkezdjék felemelni a focinkat, kezdve a megtisztulással.

 

Ferenczi Atilla, labdarúgó tradíció kutató, egyébként felettébb nagy szaktudású úriember általános véleménye: a Magyar Futball csak úgy emelkedhet fel, ha tradíciót építünk. Bár osztom Ferenczi úr nézeteit, de ebben nem tudok teljes mértékben egyetérteni. Amíg folyik a gyomorforgató bűnözés a piramis tetején esélyünk sincs semmire. Várom a magyar Uli Hoenesst, tiszta szívemből.

Moyes nem Ferguson

Fene nagy fába vágta a fejszéjét Sir Alex Ferguson mikor tavaly szezon végén bejelentette, hogy visszavonul. Esetében olyan megoldást kellett találnia, ami lehetővé teszi az ő mindenkori, szünet nélküli ragyogását, ugyanakkor  szeretett csapata, a Manchester United is hasonló színvonalat tud produkálni, mint amit megszoktunk az ő 26 éves regnálása alatt.  Mert ugye az egyértelmű, hogy a skót mindig is legenda lesz az Old Traffordon, de bizonyára rosszul esett volna neki, ha valaki átveszi a helyét, produkálja a hasonló eredményeket, egy pár szakíró meg rögtön megkérdőjelezi az ő- mármint Fergie- szerepét a Manchester United elmúlt évekbeli sikereiben. Véleményem szerint azért esett a választása annak idején David Moyesra, mert bár egy tisztességes edző, akivel annyira nagyot bukni nem lehet, mégsem egy karakán személyiség, össze sem lehet hasonlítani a bíró terrorizáló lovaggal, így a közvélemény arra a következtetésre jut, hogy jó,jó ez a Moyes gyerek, de azér' a Ferguson sokkal jobb volt...

Nos, ha tényleg ezek a gondolatok szerepeltek Sir Alex jegyzetfüzetében, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy most csak félmegoldást végzett. Nem azért mert Moyes rossz edző lenne(!), csak éppen saját zsenialitását elég rendesen alulbecsülte.

David Moyes alapjában véve jó kis edző, nem véletlenül irányíthatta +10 évig az Evertont, és miután sosem tudta megtartani kulcsjátékosait, folyamatosan újjáépítette a csapatot, és még így is egy pofás kis szerethető Evertont láthattunk éveken át. Tehát alapjában nem vele van a probléma, hanem magával az Uniteddel. Mármint a kerettel, mert az úgy katasztrófa, ahogy van. Nem véletlen, hogy a jó Davidnek fogalma sincs mit kezdjen vele, felküldi a sablon 4-2-3-1-et és bamm. Nincs tartalom az egészben. De ez már tavaly is így volt, csakhogy akkor ott volt egy bombaformában játszó Robin van Persie, aki a hátán vitte a csapatot a szezon jelentős részében. És persze ott volt Sir Alex és a már citált zsenialitása, magyarán megmondva a szarból való várépítés művészete-  erős szavak, de ez így van. Emlékezzünk csak vissza a tavalyi, Real Madrid elleni BL visszavágóra. Ferguson olyan kéjes kegyetlenséggel gyilkolta le Mourinhot a mágnestáblánál, hogy öröm volt nézni aztán a bíró belenyúlt és eldöntötte az egészet. Ráadásul azon a mérkőzésen van Persie sem villogott, mégis partiban volt a csapat a Madriddal. Idén ez elképzelhetetlennek tetszik, pedig nem történtek akkora változások.

Ez az United teljes rekonstrukcióra szorul, amihez Fergienek valószínűleg már nem volt kedve. Moyesnak meg eddig nagy falat.

De nézzük, miből is főzünk:

Adott ugye a kapuban De Gea, aki sosem lesz Casillas, de egy jó Cañizares simán lehet belőle, és ha ilyen ütemben fejlődik, a kapusgondok meg vannak oldva jó időre, Lindegaard meg úgyis elmegy.

A védelemben már akadnak problémák. Rafael beszorult az ígéretes tehetség skatulyájába, alapjában nem rossz amit csinál, de lehetne jobb is. Smalling dettó. Jonesban van potenciál, de ez a harmadik éve a csapatnál és  még mindig nem sikerült megtalálni az igazi posztját. Vidics már az Interé, Ferdinand nagyon öreg ahhoz, hogy ráépítsék a következő nagy Unitedet, Evans egy szorgos iparos, semmi több. Evra a végletek embere, egyszer nagyon jó, máskor vállalhatatlan, ő sem a jövő embere,Büttner meg egy vicc. Kölcsönben van még ugye Fabio, az ő pályájának csúcsa minden bizonnyal a 2011-es BL döntő volt.

Középpálya. A legnagyobb gondok itt vannak, és tekintve, hogy manapság itt dől el a legtöbb mérkőzés, nem csoda, hogy a legtöbb szurkoló aggódik. Cleverley elég rendesen megoszt mindenkit -engem is -,helye van-e egyáltalán az Unitedben. Carrick ugye alapember, de már ő sem lesz fiatalabb, ahogy Fletcher sem, ráadásul nála még a betegség is ott lappang. Fellaini lehetne vezér, de ahogy Jonesnak, neki sincs meg a posztja, ami jól árulkodik Moyes elképzeléseiről, hiszen előző csapatában a belga volt az egyik legfontosabb láncszem, most meg be sem tudja illeszteni. Giggs úgysem vonul még vissza, de ugyanaz a helyzet nála is mint Ferdinandnál, nem is kommentálnám. Januzaj potenciális világklasszis, bőven alapember lehet, de nem lehet elvárni egy tinédzsertől, hogy megváltsa a világot. Kagawa hát..... őszintén nem tudom. Ashley Youngban én sosem láttam a különlegest, és nem is igyekszik annyira meggyőzni. Valencia képességei behatároltak. Naniról ugyanez mondható el, csak szellemi értelemben. Juan Mata viszont vezér lehet, ez nem kérdés.

Támadó részlegen ketté szakad a paletta. Van egy lesipuskásnak klasszis, amúgy használhatatlan Hérnandez, és egy csupa szív, nem ügyetlen, de hebrencs Welbeck. Aztán két klasszis:  egy üveglábú, idősödő van Persie, és egy  hisztikirálynő, Wayne Rooney.

Kölcsönjátékosként szerepel Anderson, aki biztosan távozni fog, Bebe (????), Zaha, akit vissza kellene már most hozni, továbbá Powell, Macheda, Johnstone és Henriquez.

Az már tény, hogy ez a szezon elúszott, Moyesnak pedig ezzel a kerettel kéne kiharcolnia a nemzetközi szereplés lehetőségét, hogy aztán nyáron egy alapos ráncfelvarrásba kezdhessen, és megalkothassa a saját képére formált Manchester Unitedet. Hogy milyen lesz, az még képlékeny, de azért vannak kapaszkodók. Alapvetően két járható út van:

-A hagyományos United stílus tovább vitele, melynek alapvetője a szélsőjáték (ez a valószínűbb).

-A mostani trendekhez és a 4-2-3-1-hez passzoló középpályát domináló stílus (már csak azért sem valószínű, mert túl sok pénzt kellene elkölteni).

 

United iskola

Ez a stílus ősidők óta a Vörös Ördögök sajátja, amit bár Ferguson tökéletesített a már-már végletekig, de ennek a játékrendszernek köszönhetően vált élő legendává az Unitedben Best, Becham, Giggs, vagy éppen Cristiano Ronaldo (ő a végén már azt csinált amit akart, de alapvetően szélsőként kezdte). Adott volt számukra a lehetőség, hogy kibontakoztassák talentumukat, hiszen rájuk volt kihegyezve a játék. Az sem a véletlen műve, hogy minden más klubnál nagyobb kultusza van itt a 7-es meznek, ami a klasszikus számozás alapján a jobbszélsőt illetett. Ma a Manchester Unitednél senki sem viseli a 7-est, a szélső kínálat pedig elszomorító méreteket ölt. Persze nem csak a szélsők számítanak, ebben a szisztémában legalább olyan fontos a szilárd védekezés, magas, erős védőkkel, fontosak a nagy munkabírású és jó rugótechnikájú középpályások, illetve alapkövetelmény egy tankszerű középcsatár. Ez minden egyidejűleg ritkán valósul meg, de elég csak ránézni a 99-es triplázó csapatra: Stam fémjelezte beton védelem, a középpályán Kean és Scholes, mind ketten rengeteget futottak, az ír ütközött, az angol támadott, elöl pedig Andy Cole maga a tankszerű középcsatár, a szélen pedig Giggs, és az az évben "Ezüstlabdás" David Becham.

Mi a helyzet 2014-ben?

A védelemben Vidics nem lesz, Ferdinand ha lesz is, inkább a padon, egyes vélemények szerint Evra szekere is kifelé áll, de erre én nem vennék mérget, Büttnertől meg szabadulni kell. Én személy szerint Jonest a középpályán vetném be, így marad egy Rafael, Smalling, Evans, Evra sor, ami tényleg nem túl veretes.

A középpályán Jones vagy Fellaini lehet az ütköző, Carrick meg lehetne a creator, ha nem lenne ennyire defenzív a játéka. Fletcher se nem ütköző, se nem creator, Januzaj fizikálisan kevés ide, Cleverley a kis csapatok ellen megoldaná. Rooney képességei alapján tökéletes választás lenne a posztra- mármint a támadóközéppályáséra, de egy hónap után elfogyna a türelme és megint el akarnak igazolni. Mata ebben a formában inkább amolyan secunda puntában a középcsatár mögött tudna hasznos lenni, viszont szegény Kagawa ide sehogy sem férne be. A szélen ugye ott van Valencia és/vagy Young jobbra, Nani meg talán még Welbeck balra.

Előre mehet Persie, Hérnandez, és persze mehet Rooney és Wellbeck is. így állunk most. Ha ezekre a főbb területekre koncentrál Moyes az uborkaszezonban sokkal jobb éve lehet mint a mostani.

Uborkaszezon 1.0

A védelembe szükség van Vidics távozása miatt középső védőre, a stílus miatt pedig szélső védőre is. A realitások talaján maradva el lehet hozni Dortmundból Suboticot vagy Hummelst. Mind a ketten kihagyták majdnem az egész szezont, ezáltal ár alatt el lehetne hozni bármelyiküket, mindegyikük nagy erősítés lenne. Opció lehet még Chiellini Juventusból, vele Sir Alex is kacérkodott pár éve. Az  ő hátránya annyi lenne, hogy évek óta három védős rendszerben futballozik, de fizikuma, fejjátéka és a világklasszis emberfogó skillje engem mindenképpen elgondolkoztatna. A jobb oldalon eljátszik Rafael, Smalling, Jones, de még Valencia is. Ezzel szemben Evra egyedül marad a baloldalon, ami egyrészt fizikálisan is kikészítené és a motivációja sem verdesné az eget, ha úgyis tudja, hogy kezd minden meccsen. Bainest egész biztosan nem szerzik meg, most hosszabbított, a Sotonos Shawban viszont van fantázia. Fiatal, angol, hiányposzton játszik. Persze körbeugrálja a fél szigetország, de talán ő is tudja, hogy reális esélye a csapatba kerülésre Manchester vörös felében lenne.

A középpályán rombolónk akad bőven, mint az fentebb látszik, így egy creator kell. Vagy kettő. Nem is annyira creator, inkább egy futballozni is tudó box-to-box. Mint a szomszédban Yaya Touré, akit biztosan nen lesz United játékos. Ha az elmúlt nyáron Kevin Strootman nem a Romát választotta volna, biztosan nem állnának ilyen rosszul a dolgok. Ebben a játékrendszerben egy ilyen játékosra van szükség! Elnézve a mostani piacot Vidal, Schweinsteiger, Gündogan vezetik a vonatkozó listát, mondani sem kell, mindegyikük borzasztó drága. Ha egy bizonyos Paul Pogba véletlenül Manchesterben maradt volna.... De nem maradt, így első blikkre Guarín tűnik jó megoldásnak, úgyis elvágyódik az Intertől, bár ő meg olyan agyas, mint Nani és Rooney együtt. Joao Moutinho sem lenne rossz megoldás, kérdés, a Monaco elengedné-e egyik legjobbját. Szélen Zaha szerepeltetését nem halogathatja sokáig Moyes, illetve nem lenne ördögtől való gondolat tenni egy ajánlatot Di Maríáért, bár most valami fedezet félét játszik Madridban, a Benficában és Mourinhonál is a csíkot taposta. Rajta kívül az egyik legígéretesebb angol fiatal, Thomas Ince lehet prioritás, ő még ráadásul támadóként is bevethető.

Csatárposzton van Persie ha egészséges, kihagyhatatlan, Mata visszavonva szintén jó, Wellbeck még mindig mehet a szélre, ahogy Rooney is egy sorral hátrébb, bár ő a centert is megjátssza elég tisztességesen. Hérnandez ha 20 centivel magasabb lenne és 30 kg-val nehezebb, sokkal előrébb lehetne a hierarchiában, de az is igaz, hogy a targetman szerepe fekszik neki. Nem tűnik annyira égetőnek, de akár ide is lehetne igazolni. Mandzukic nem tudni, akar-e harcolni a helyéért Lewandovskival, főleg úgy, hogy valószínűleg veszítene. Az Unitednél viszont biztosan túltengene benne a bizonyítási vágy, nagyon nagy húzás lenne az ő megszerzése.

Tegyük fel, hogy a jóslatok fele beválik, így az augusztusi rajtra Moyes felküldheti a De Gea- Rafael, Subotic, Evans, Evra- Zaha, Fellaini, Rooney, Ince- Mata, van Persie sort. Nem annyira rossz, főleg a két lendületes szélső középpályással. A szisztéma két áldozata Januzaj és Kagawa.

Labdabirtokló stílus

Csapatonként kisebb-nagyobb eltérésekkel, de ez az irányzat határozza meg korunk labdarúgását. Ennek a rendszernek alapkövetelményei az apró termetű, szélen és középen is bevethető támadó középpályások a'la Juan Manuel Mata. Nem véletlen, hogy a Chelsea kispadján José Mourinho beszákolt kis túlzással egy kezdőcsapatnyi játékost erre a posztra. Sok szót nem akarok fecsérelni a 4-2-3-1 jellemzésére, nagyon sokan megtették már ezt előttem, szorítkozzunk a Manchester Unitedre. Annyi bizonyos, hogy ahogy az United iskola sem csak szélsőkre, úgy ez a rendszer sem kizárólag a támadó középpályásokra épül. Alapvető, hogy a kapustól a csatárig mindenki jól passzoljon, legalább az egyik szélső védő rendszeresen belépjen a támadásokba, a doble pivot tagjai pedig megteremtsék az egyensúlyt védekezés és támadás között, ők felelnek azért, hogy a pálya se horizontálisan, se vertikálisan ne boruljon fel. A kulcsszó a kreativitás, aminek nagyon csak híján van Moyes csapata, elég csak a legutóbbi Olympiakos elleni meccsre visszagondolni. De nézzük sorjában:

A védelem ugye adott, mármint a potenciális távozók. A szóba jöhető középső védők közül sem Smalling, sem Evans nem egy passzmester. Rafael elég jól jár fel a szélen, Evra meg nem elég jól, hanem egyenesen jól, bár sokszor elfutja magát.

A két védekező középpályás lehet akár Fellaini-Carrick, Carrick-Jones, Fletcher-Cleverley...... ez sem a legjobb. Támadó pozícióban a Mata, Rooney, Januzaj trió tűnik a legerősebbnek, alternatívát viszont nem kínál a cseresor, esetleg Kagawa ugorhat be Rooney helyén, aki ha végre megkapná a bizalmat és nem csak két meccs erejéig, akkor végre megmutathatná, mire is képes igazából, mert ő sem lett rosszabb futballista a dortmundi időszak óta. Az egy szem ék szerepét meg jó eséllyel eljátssza Robin.

Uborkaszezon 2.0

Kell a passzoló, mélységből irányítani tudó középhátvéd! A legjobb megoldás Thiago Silva lenne, akit azonban vagy a Barcelona igazol le, vagy marad Párizsban, viszont Torinóban játszik egy bizonyos Leonardo Bonucci. A passz statjai az eget verdesik, jól lő, jól fejel, jól helyezkedik, de párharcokban gyengébb. Szélre el lehet hozni a már említett Luke Shaw-t, a jobb oldalon pedig megpróbálni Valenciát. Játszott ő már jobb hátvédet, középpályás "múltja" miatt pedig alapból offenzív felfogásban játszana, széthúzva ezzel a pályát.

Védekezőbe kell egy jó rugótechnikával rendelkező, jól passzoló, nagy játék intelligenciájú, esetleg egy sorral feljebb is bevethető középpályás: Miralem Pjanic. Ő megférne Fellainivel és Carrickkel is, és tényleg játszhat a csatár mögött. Pogba szintén tökéletes lenne muhhaha, vagy Alex Song, akinek még a fizikuma is PL színvonal, minden esetre az én választásom egész biztosan a bosnyákra esne.

És akkor elérkeztünk a támadó középpályásokhoz. Van Januzajunk Rooneynk, Matank és Kagawank. Ki kell akkor még? Hát mondjuk Reusnak mindenki örülne, és a megszerzése sem lehetetlen. Ő inkább szélső, de képes arra, hogy onnan szervezze a játékot. Mellette a nagyon nagy dobás Antoine Griezmann megszerzése lenne. San Sebastianban észrevétlenül bontakozik ki egy elképesztően nagy tehetség, a VB-n pedig véglegesen berobbanhat. Ha viszont berobban, az ára is felmegy, szinte biztos, hogy nem lesz United játékos, nem tudok róla, hogy egyáltalán felvetődött-e a neve Moyeséknál, ha viszont nem robbant a VB-n, kikerül a figyelem középpontjából. Sokan emlegetik Toni Kroost is. Napjaink egyik legalulértékeltebb játékosa. Nem tudni Guardiola mit tervez vele kapcsolatban, az biztos, hogy nagyon nagy a konkurenciája Münchenben. Manchesterben valószínűleg övé lenne a karmesteri pálca és végre normális számot kaphatna az ifista 39-es helyett. Ilyen felhozatal mellett Rooneynak sem kellene ott játszania, így megharcolhatna Van Persievel, Welbeck ezen okokból egy sorral hátrébb ügyeskedhetne, Hérnandeznek pedig reszeltek.

Tehát, az előző bekezdés feltételei mellett az utolsó felkészülési mérkőzésének a De Gea- Valencia, Bonucci, Evans, Evra- Fellaini, Song- Mata, Kroos, Januzaj- Rooney kezdőcsapattal vághatna neki David Moyes, az áldozat szerepében Javier Hérnandez. Nekem személy szerint ez jobban tetszik, de majd kiderül.

 

Bármelyik úton is indul el a skót, nem lesz egyszerű neki, ez egészen biztos. De a lehetőség adott- kirúgni ugyanis biztos nem fogják, már csak Ferguson miatt sem. Ha Moyes megtalálja a középutat a választandó stílus, a játékos keret és saját személyisége között, akár kellemes meglepetéseket is szerezhet, ha nem, kétlem, hogy még egy ilyen idényt elnéznének neki. Valószínűbb, hogy nem kezd el új kultúrát teremteni és a szélsőjátékra helyezi  hangsúlyt. Nagyon két esélyes a dolog. Egyrészt, mert nem nagyon találni ehhez a játékrendszerhez alapanyagot, hiszen szinte kivétel nélkül mindenki labdabirtoklásra képzi a játékosait. Viszont akár a divat, a futball is ciklikus. Ahogy felvesszük most a 30 éve menő, 10 éve megmosolygott csőnadrágot, úgy lehet, hogy jó 5 éven belül megint a 4-4-2 lesz a mainstream és Moyes prófétává válik- és a skót bizonyára ebben reménykedik.

Summa summarum nem kizárólag a menedzser hibája, hogy itt tart a címvédő. Persze meg van az ő felelőssége, de ez a keret egyszerűen túl gyenge a nagyobb célok eléréséhez. És nyilvánvalóan nincsenek olyan edzői kvalitásai mint elődjének, vagy Guardiolának, Mourinhonak, Heynckesnek, esetleg Lousi Van Gaalnak. Nevezett úriemberek képesek lennének bajnoki címet nyerni ezzel a csapattal, Moyes nemképes rá. De jövőre képes lehet, minden csak rajta múlik.