Fénykorát idéző játékkal rukkolt elő Rafa Nadal a Novak Djokovics elleni Indian Wells-i elődöntőben.

Hú, de régóta vártunk már egy ilyen teljesítményre Nadaltól, amit szombat este Djokovics ellen a pályára tett. Hogy őszinte legyek, majdnem mást választottam e derbi helyett, hiszen az elmúlt jó néhány összecsapásuk nem sok izgalmat tartogatott és ettől sem vártam csodát. De megérte mégiscsak bizalmat szavazni nekik, a régi összecsapásaikra hajazó küzdelmet láthattunk. Természetesen a spanyol feljavulására volt szükség, hogy ez létrejöjjön.

Végre pontosan ültek a tenyeresei, végre tudott váratlanokat húzni, végre fonákkal is kellően hosszan tudott játszani és végre el is hitte, hogy képes nyerni. Egyből látszódott Djokovicson is, hogy tudta, hogy ma kemény napja lesz és nem elég egy erős közepes játék. Ahogyan néhány éve, úgy most is kihozták egymásból a legtöbbet. Tény, hogy a szerb a megszokottnál többször rontott, de nyilván nála is akkor csúszik be egy-egy gyengébb fogadás, akkor képes hibázni, ha az ellenfél is klasszis teljesítményt hoz és nagyobb a nyomás rajta. 

A végeredmény ugyanúgy egy szettveszteség nélküli Djoko-győzelem lett, de Nadal is nyertesen hagyta el a pályát. Ha ebből sem tud meríteni, ha ez sem ad neki egy óriási lökést, akkor azt gondolom, hogy végleg leírhatjuk. Én nagyon remélem, hogy ez nem csak egy fellángolás volt tőle. Ha ezt a formáját képes átmenteni a salakszezonra, akkor komolyan számolni kell vele, természetesen Párizsban is...