Kár, hogy nem jelentkezett senki a Magyar Kupa döntőjének megrendezésére, a Puskás Ferenc Stadionban kicsit bántó volt üresen látni a lelátó kétharmadát. Egy kisebb stadionban talán még dörgőbben hangozhatott volna a két tábor, akik azért becsülettel biztatták csapataikat a szikrázó napsütésben.

A Kecskemét kezdpőcsapatában nem volt különösebb meglepetés, a Videotonban is csak annyi, hogy Vasziljevics helyén Polonkai kezdett. Persze, ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi bajnokikon rendre eredményes volt a magyar középpályás, már nem volt is olyan nagy a meglepetés.

Az már annál inkább, hogy a KTE a második percben megszerezte a vezetést. Tököli cselezgetett a jobb oldalon Vaskóval szemben, majd egy visszahúzás után ballal beadott, a hosszú oldali kapufánál pedig egyedül volt Foxi, és a hálóba fejelt. (1-0)

Az alaphangja tehát gyorsan meglett a mérkőzésnek, és a Videoton meg is próbált azonnal válaszolni. Gosztonyi jobb oldali lapos visszagurítására Polonkai érkezett, de lapos lövését nagy bravúrral szögletre ütötte Ribánszki. A következő percek is fehérvári fölényt hoztak, Alves többször is otthagyta Gyagyát, a beadásai azonban nem találtak társat.

Így az alföldi csapat támadásai bizonyultak veszélyesebbnek a tizedik perc környékén. Előbb szabadrúgásból, majd Tököli révén akcióból is kaput találtak, de mindkét lövés középre ment Sebők ölébe. A 14. percben aztán már nem volt esélye a Vidi kapusának: Tököli megint elment a jobb oldalon, az alapvonal közeléből középre gurított, ott Foxi megint egyedül volt, és néhány méterről a kapuba passzolt. (2-0) Megint Vaskó maradt csúnyán alul Tökölivel szemben...

Folytatódott a lendületes játék, de nagy helyzetek nem alakultak ki. Lipták szabadrúgásból csúnyán fölé lőtt, a másik oldalon pedig az utolsó pillanatokban rendre tisztáztak a védők. A 23. percben Foxi centikre volt a harmadik góljától egy szögletet követően, de elsuhant a labda a feje felett. A következő pillanatban már Nikolics mehetett teljesen egyedül a Kecskemét kapujára, de rossz emelése méterekkel az alapvonal mögött landolt.

Az első félóra végéhez közeledve kissé lelassult a mérkőzés, így a Videoton szurkolóinak volt idejük arra, hogy éltessék egy kicsit Mezey Györgyöt. Zúgott a "Gyuri bácsi! Gyuri bácsi!" kórusban.

A bajnok gyorsan gondoskodott arról, hogy ne fulladjon unalomba a meccs. A 32. percben egy gyors labdával átjutottak a középpályán, Alves középről Nikolicshoz passzolt a bal oldalra, aki laposan lőtt a bal alsóra, de Ribánszki megint bravúrosan védett. Nem sokkal később Gosztonyi adott be a jobb oldalról, amit tisztáztak ugyan a védők, de Alves érkezett a labdára, és csak centikkel lőtt a jobb alsó mellé.

Becsülettel küzdöttek a fehérváriak, és több időt is töltöttek ellenfelük kapuja előtt, mint fordítva, de helyzetet nem tudtak kialakítani. A széleken erőltették a játékot, de a beadások általában túl mélyek, magas ívűek, hosszúak lettek, amikkel könnyen megbirkóztak a védők. A lilák kontrái így veszélyesebbnek tűntek, Tököli rendre rettegésben tudta tartani Liptákot és Vaskót. Nagy helyzetet azonban ő sem tudott kialakítani, így a szünetre maradt a kétgólos Kecskemét-előny.

A félidőben lezajlott a SportM-Kupa díjátadása, a Győrszemere a Magyar Kupa-mérkőzés előtt délután 4-1-re győzte le a Bárándot a fináléban.

Mezey György változtatott a csapatán, úgy érezte, mégsem jött be Polonkai kezdőben való szerepeltetése, és Vasziljevicset küldte a helyére. Nem biztos, hogy ennek köszönhetően, de gyorsan szépítő gólt szerzett a Videoton. Alves emelgetett a kapu előtt, a tisztázni akaró Csukics a saját hálójába kotorta a labdát. (2-1)

A találat meglepte a Kecskemétet, és fellelkesítette a bajnokot, Nikolics többször is megindulhatott középen, de Ribánszki mindig tisztázni tudott előle. Aztán megint a Hírös városiaké lett a nagyobb lehetőség, Foxi labdáját Litsingi lőhette rá a tizenhatoson belülről szemben a kapuval, de Sebők leért. Csakúgy, mint az 59. percben, amikor Bori lőhetett kissé a jobb oldalról. A Videoton szakvezetője érhető módon támadóbbá próbálta tenni a csapatát, a labdaszerzésben jeleskedő Farkas Balázs helyett a széleken jó elfutásokra képes Szakály Dénest hozta be.

Ez az időszak azonban a KTE-ről szólt, a Vidi sokszor vesztett labdát a középpályán, amiből Foxi és Litsingi lendületesen mehetett a kapura. Néha nem sokon múlott, hogy Sebők Zsolt vagy a védői tisztázni tudtak. Ennek ellenére érdekes módon a Kecskemétnél nem volt teljes az összhang. A 64. percben egy nagy helyzetnél Tököli kérte számon Litsingin, hogy miért lőtt passz helyett, aminek lökdösődés lett a vége, a csapatkapitány a földhöz vágta a karszalagját, és szemmel láthatóan levonult volna legszívesebben, jelezte is Tomiszlav Szivics felé, hogy cserét kér. A játékvezető egy-egy sárga lappal jutalmazta az érdekes jelenetet.

Tomislav Szivics, a Kecskemét vezetőedzője:
"Nagy nap ez Kecskemét történetében. A bajnokságban a Videoton ellen elért 2-2-es döntetlen után hittem benne, hogy meg tudja csinálni a csapat, és szerencsére a játékosok is elhitték, hogy képesek legyőzni a Videotont".A csatár végül lehiggadt, pályán maradt, és újra a másik oldalon volt csere, Lencse váltotta Gosztonyit. A közjáték megzavarhatta az alföldieket, Ribánszki ugyanis egy kiejtett labdával ijesztgette a sajátjait, majd Alves jobb oldali beadásáról centikkel maradtak le a társak. Bori azonban gyorsan lelket vert az övéibe, jobb oldali elfutása után nem sokkal lőtt a jobb alsó mellé.

Lüktető volt a játék a hajrához közeledve is, mindkét oldalon voltak nagy lehetőségek. Aztán a 80. percben eldőlni látszott minden: Litsingi ment el a jobb szélen, középre adott labdájára Foxi robbant be, és megszerezte a harmadik gólját is. (3-1)

Mezey György, a Videoton vezetőedzője:
"Gratulálok a Kecskemétnek, megérdemelten nyerte meg a döntőt. A csapatom ma szárnyaszegetten és kellő motiváció nélkül futballozott."A Videoton azonban nem akarta még feladni, Nikolics ki is használta, hogy Ribánszki kezéből megint kiesett a labda. (3-2)

A hajrában hosszú labdákkal próbálkozott a bajnok, hogy esélye legyen a duplázásra, de a Kecskemét védelme állta a sarat, így megszerezték a klub történetének első kupagyőzelmét.

A kupát Schmitt Pál köztársasági elnök, az érmeket és a győztesnek járó 5 millió forintos pénzjutalmat jelképező táblát pedig Kovács Árpád, a magyar szövetség elnökségének tagja, illetve Vági Márton főtitkár adta át.

Magyar Kupa, döntő:

Kecskeméti TE-Videoton FC 3-2 (2-0)
gólszerző: Foxi (2., 14., 80.), illetve Csukics (öngól, 48.), Nikolics (83.)

Kecskemét: Ribánszki - Gyagya, Radanovics, Balogh B., Mohl - Ebala, Csukics (Bertus, 91.) - Bori, Litsingi, Foxi (Szavics, 93.) - Tököli (Dosso, 87.)

Videoton: Sebők Zs. - Lázár, Lipták, Vaskó, Elek - Gosztonyi (Lencse, 66.), Farkas (Szakály D., 60.), Sándor, Polonkai (Vasziljevics 46.) - Nikolics, Alves