5 perc SF

Miből élnek a fogadóirodák, mi az a margin és miért nem szeretjük? - napi lecke

Naponta jelentkezünk olyan anyagokkal, amelyek hozzásegíthetnek Benneteket ahhoz, hogy jobb fogadóvá váljatok. Igyekszünk fokozatosan belemerülni a témába, így egészen az alapoktól kezdjük. A leckék végén találtok majd egy kis tesztet is, így azonnal le tudjátok ellenőrizni a tudásotokat.

Mit tanultunk eddig?

Az eddigi leckéinkben átvettük a sportfogadás alapjait, vagyis többek közt megtanultuk azt, hogyan vágjunk bele a sportfogadásba, hogyan menedzseljük a bankunkat, vagy például, hogy milyen téttel játszunk.

A második heti tananyagok segítségével képbe kerültünk a leggyakoribb fogadási típusokkal,  megtanultuk, hogy mi is az kombi fogadás, és már fény derült arra, hogy mi a különbség a +0-s ázsiai hendikep és a DNB (döntetlen esetén a tét visszajár) fogadási típusok között. Legutóbbi oktatóanyagainkban pedig az ázsiai hendikepről esett szó, megnéztük, mit jelent például a 2.25 gól felett vagy a -0.75-ös ázsiai hendikep.

A harmadik hetet ismételten egy könnyedebb témával kezdtük, megnéztük, mit is jelentenek az oddsok a sportfogadásban, most pedig lássuk, miből keresik meg a napi betevőt a fogadóirodák - következzen tehát a margin.

Korábbi leckéink
Hogyan vágjunk bele a sportfogadásba?
Melyek a bankroll-menedzsment szabályai?
Mit jelent a 10/10-es tipp, hogyan osszam fel a bankrollomat?
Ha túl sokat veszítek a baj, ha túl sokat nyerek, az is baj!
Mi az a ROI és hogyan számoljam ki?
Melyek a leggyakoribb fogadási típusok?
Mi az a kombi fogadás?
Mi a különbség a +0 és a DNB között?
Mi is az az ázsiai hendikep? 
Mi az, hogy ázsiai gólszámra fogadás?
Mit jelent az odds, hogyan használjam a különböző típusokat?

Mostani témánk szervesen kötődik a tegnapi, oddsokkal kapcsolatos topichoz, ahhoz ugyanis, hogy megértsük, mit is jelent pontosan egy odds, tisztában kell legyünk azzal is, hogyan is dolgozik egy bukméker. De előbb lássuk, hogyan születnek az oddsok.

Az egyes mérkőzések különböző kimeneteleihez rendelt szorzókat az úgynevezett oddsmesterek kreálják. Az oddsmesterek töménytelen mennyiségű adat ismeretében, a sérültek, hiányzók, forma és egyéb tényezők belekalkulálásával állapítják meg az esemény reális esélyeit, amelyhez oddsokat is rendelnek. Az oddsok azonban nem tökéletesen a valós esélyeket mutatják meg nekünk, hiszen a fogadóiroda haszna az úgynevezett margin is benne van már abban a számban, amelyet végül mi látunk és amelyre fogadni tudunk. Vegyünk egy konkrét eseményt a szemléltetés kedvéért.

Így működik a margin
Kimenetel Fogadóiroda szorzója A szorzó szerinti valószínűség
Real Madrid 2.10 47.62%
Döntetlen 3.75 26.67%
Barcelona 3.20 31.25%

Azonban ha a fenti szorzó szerinti valószínűség számait összeadjuk, 105,5-öt kapunk, amely megmutatja, hogy a bukméker marginja 5.5%-os ennél a mérkőzésnél.

Ez ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy bármilyen eredmény esetén a fogadóiroda haszna a teljes befolyó összeg 5.5%-a lenne, hiszen akkor nem lenne olyan esemény a világon, amellyel a bukméker veszíteni tudna. Az 5.5% azt mutatja meg, hogy ha minden kimenetelre arányosan ugyanannyit fogadnának, tehát a bukmékernek minden esetben ugyanakkora összeget kell kifizetnie a játékosoknak, akkor az iroda zsebében mekkora hányad maradna meg.

Viszont ilyen nemigen fordulhat elő, hiszen a fogadók rendkívül sok tényezőt figyelembe vesznek a fogadáskor. Egy-egy sérülés, csapathír vagy egyéb információ jelentős összegeket tud megmozgatni az egyik kimenetelre, amely által a fogadóirodák kénytelenek korrigálni szorzóikat. A módosítás után viszont a megemelkedő szorzókra folyhat be nagyobb összeg, hiszen a játékosok egy része hirtelen az olykor észszerűnél nagyobb mértékben megemelkedő oddsban láthat értéket.

A fogadóirodák tehát hosszútávon arra hajtanak, azért módosítgatják a szorzóikat, hogy az esemény bármilyen kimenetele esetén ugyanaz az összeg maradjon a profitjuk.

 

Miért nem 50% a 2-szeres oddsom?

 

Képzeljük el, hogy van egy pénzfeldobás, ahol az egyik fél az írásra tesz 100 forintot, a másik pedig a fejre tesz ugyanennyit. Ha elvesszük annak a lehetőségét, hogy az érme az élére áll és senki nem nyer, ez egy 50-50%-os valószínűséggel bekövetkező végeredmény, hiszen akárhányszor dobjuk fel az érmét, az egyik szereplő mindig nyer, a másik pedig mindig veszít. Egy ilyen fogadásnak - mivel 50% mindkét eredmény valószínűsége - a matematika elvei alapján 2-szeres szorzóval kell bírnia, vagyis aki nyer, az a 100 forintjára ugyanennyit nyer pluszban, tehát 200 forintja lesz. A fogadóiroda viszont - bármilyen kimenetelről is legyen szó - nem keres egy petákot sem, hiszen mindenképpen 200 forint a bevétele és a kiadása is. De mi van akkor, ha a fogadóiroda azt mondja, hogy én a nyertes félnek nem 100 forintot, csak 90 forintot fizetek vissza? És pontosan ezt nevezzük a fogadóiroda hasznának, vagyis a már említett marginnak.

A fogadóirodák haszna, vagyis a margin a bukméker által megállapított szorzó és a valós bekövetkezési esély különbsége.

A fogadóirodák más-más haszonkulccsal dolgoznak, a legjobb bukik piactól függően 3-4%-os margint állapítanak meg, de akadnak olyan bukmékerek és olyan piacok, ahol 8-9% is lehet az iroda profitja.

Minél nagyobb egy piac, minél biztosabban állapítják meg az oddsokat az irodák és minél kisebb az esélyük a hibázásra, annál kisebb a margin is. Emiatt van, hogy például egy Bajnokok Ligája- vagy Premier League-találkozón arányosan magasabbak az oddsok, mint egy kisebb bajnokságban.

Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2-szeres oddsom bekövetkezési valószínűsége csak akkor lenne 50%, ha a fogadóiroda nulla haszonnal dolgozna. A valóságban az 50-50-es tippek szorzója rendszerint 1.87 és 1.97 között van, függően attól, hogy mekkora piacról van szó.

A margin tehát egy olyan tényező, amelyet nagyon alaposan figyelembe kell venni a fogadóiroda kiválasztásánál. Minél kisebb a margin, annál kevesebb nyertes tippet kell adnom ahhoz, hogy profitábilis fogadó legyek. Hogy melyik irodánál milyen is ez a bizonyos haszonkulcs és milyen egyéb tényezőket vegyünk figyelembe a bukmékerek kiválasztásánál, arról hamarosan bővebben is írunk.

Loading...