Sportfogadás-suli

Fogadási stratégiák I. - a Fibonacci-stratégia bemutatása

megosztom

A különböző sportfogadási stratégiákat bemutató sorozatunk első részében a Fibonacci vagy közismert nevén a döntetlen-stratégiát mutatjuk be.

Bár a progresszív fogadási stratégiák közel sem a legbiztosabb módszerei a profit termelésének, miután elég sokan állítják magukról, hogy komoly pénzekre tesznek szert a különféle módszerekkel, így most megpróbáljuk körbejárni és tisztább képet festeni arról, mennyi is a valós esélye, hogy valaki ezekkel a stratégiákkal nyereségessé válhasson. Első részünkben a Fibonacci-stratégiával vagyis a döntetlen stratégiával foglalkozunk, ami nem egészen azt jelenti, amit az átlag fogadók ismernek.

Még több sportfogadás-sulit!

Miről szól a Fibonacci-stratégia?

A Fibonacci-stratégia lényege pofonegyszerű: labdarúgó-mérkőzéseken kell megfogadni a döntetlent, majd amennyiben a fogadásunk vesztes lesz, megfogadunk egy újabb döntetlent - csak ezúttal már emelt (nem duplával) téttel. Tovább egyszerűsítve: ezt a játékot addig játsszuk, míg az egyik döntetlenünk be nem jön. Pont.

Alighanem minden sportfogadó találkozott már ezzel a stratégiával és mindenkinek van egy ismerősre, aki esküszik a módszer sikerességére. De vajon tényleg akkora tuti ez a stratégia? Nemsokára kiderül.

 

Mik a Fibonacci-stratégia szabályai?

Bár a döntetlen stratégia nem túl bonyolult stratégia, de azért akad néhány követendő szabálya, amit mindenképpen muszáj betartani.

  • csak olyan döntetleneket szabad megjátszani, aminek a szorzója magasabb, mint 2.618
     
  • a tétet a Fibonacci-sorozat alapján kell emelnünk, vagyis: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21 és így tovább.


Itt máris láthatjuk, hogy a közvélekedéssel ellentétben nem pusztán arról van szó, hogy mindig a duplájára emeljük a tétünket, hanem egy konkrét tétemelési stratégiát kell(ene) eszközölni.

A Fibonacci-stratégia azon az elméleten alapul, miszerint a futballban a döntetlenek a fogadóirodák számára a legnehezebben jósolható eredmények, éppen ezért ezen a területen a bukmékerek támadhatóak.

A stratégia progresszivitásából fakadóan, mivel folyamatosan emeljük a tétünket, amikor sikerül eltalálni egy döntetlent, akkor az addig elbukott pénzünknél nagyobb összeget nyerünk vissza, vagyis plusszba kerülünk. Ez utóbbi az oka annak, hogy sokan vélekednek pozitívan a Fibonacci-stratégiáról.

Ki volt az Fibonacci?
Fibonacci avagy eredeti nevén Leonardo de Pisa a középkor egyik legtehetségesebb olasz matematikusa volt, az ő nevéhez fűződik a hindu-arab számítás elterjedése Európában. Bár a Fibonacci-számokat nem ő fedezte fel, de az ő műveiből és elméleteiből keletkeztek.

 

A Fibonacci-stratégia a gyakorlatban

A     által közzétett adatok az angol Premier League 2010/2011-es szezonjára vonatkoznak, így ezeket a számokat tudjuk segítségül hívni a példáinkhoz. Abban a szezonban 380 bajnoki mérkőzést (10/forduló) rendeztek meg, és ezen találkozók közül 93 végződött döntetlennel, vagyis az összes mérkőzés 24,5%-a. Érdekes, de nem annyira meglepő, hogy az összes döntetlenre kínált szorzó magasabb volt, mint a 2.618.

A százalékos arány azt jelenti, hogy átlagban minden negyedik mérkőzésen pénzünkhöz juthattunk vagyis a Fibonacci-sorozat negyedik száma, azaz a '3' volt a győztes tét.

pinnacle

Az egyszerűség kedvéért számoljunk 1 forinttal tétenként, vagyis minden meccset 7 forinttal kellett játszani (mivel a 3 a negyedik szám a sorozatban, azért az első három szám értékét is hozzá kell adnunk 1+1+2+3=7).

A szóban forgó idényben a döntetlenek átlagos szorzója 4.203 volt, ami azt jelenti, hogy a nyereményünk átlagosan 12,61 forint volt, ami (levonva a tétet és a már bukott pénzt) 5,61 forintos profitot jelentett döntetlenenként. Az egész szezon 380 mérkőzésére kivetítve ezt elméletileg azt is jelentheti, hogy az össz profitunk 521,73 forint lehetett.

 

Fibonacci-stratégia hátrányai

Ez így leírva nagyon szép, de azért akad néhány akadályozó tényező is a gyakorlatban. Például az egyik legtriviálisabb, hogy a mérkőzések nagy része egyidőben zajlik, vagyis ha az általunk kiválasztott mérkőzésen nem születik döntetlen, már nem tudunk ugyanabból a fordulóban újabb meccseket kiválogatni, emelni a tétet és így tovább. 

Éppen ezért a fogadók gyakran alkalmazzák azt a megoldást, hogy egy konkrét csapat mérkőzéseire játsszák a döntetleneket. Ezek többnyire olyan csapatok, amelyek már régebb óta nem játszottak döntetlent, így a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb érkeznie kell a várt eredménynek is.

Ugyanakkor pontosan ez a jelenség, ami óvatosságra kell, hogy intse a játékosokat, hiszen előfordulhatnak extrém hosszúra nyúló X nélküli szériák is.

A 2008/2009-es PL-idényben a Manchester United 20 fordulón keresztül nem játszott döntetlent, míg végül az Arsenal ellen összejött egy 0-0-s végeredmény.


Mivel a Fibonacci-számok exponenciálisan növekszenek, egy a stratégiát követő fogadónak arra a mérkőzésre már 10 946 forintot kellett feltennie, azt megelőzően pedig 28 656 forintba fájt már neki a 'művelet'. Az ominózus MU-Arsenal mérkőzés döntetlenje egyébként 4.10-es szorzót fizetett, vagyis a nyeremény 44 878 forint lett, a profit pedig 16 222 forintot jelentett. Vagyis megállapíthatjuk, hogy ennek a stratégiának van egy árny- és egy napos oldala is: ahhoz, hogy következetesen végig tudjuk vinni a stratégiát, szükségünk van egy nagy bankrollra, cserébe viszont komoly összeget is kiszedhetünk belőle.

A Fibonacci-számok magyarázata
A Fibonacci-sorozat a legszélesebb körben ismert matematikai sorozat, amelynek számai egy nagyon egyszerű formula alapján generálódnak:
N3 = N1+N2
Vagyis minden Fibonacci-szám egyenlő az előző két szám összegével, lásd a második bekezdést fentebb.

 

Konklúzió - nyerhetünk a Fibonacci-stratégiával?

A fentiek alapján elmondhatjuk, hogy a Fibonacci-stratégia egy szimpla matematikai koncepció alapján működik. Az ötlet tökéletesen működik, hiszen a számok törvényszerűségének köszönhetően előbb-utóbb nyerni fogunk, viszont ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban is realizálhassuk, ahhoz tulajdonképpen egy korlátlan bankrollra és korlátlan limitekre van szükségünk. 

Bár elméletben ez a stratégia nyerő, a való világban számos akadályba ütközhetünk, vagyis a Fibonacci-stratégia eredményessége pont úgy viselkedik, mint a sportfogadás-tippek általában - vagyis nem láthatjuk előre annak kimenetelét.

A fenti Manchester United-példa rámutatott a stratégia valódi veszélyére, vagyis arra, hogy 16 222 forint profiért jóval többet, egészen pontosan 28 656 forintot kellett kockára tennünk. Viszont akinek idő közben már elfogyott a pénze, módosítja a téteket, vagy egyszerűen abbahagyja a tétek pakolását, annak csúnya bukás lehet a tapasztalata.

Vagyis a Fibonacci-stratégia egy ördögi kör: hiába csúszunk bele súlyos összegekbe, egyszerűen nem szabad és lehet belőle kiszállni.

Személy szerint azt gondolom, hogy a sportfogadásban ajánlatos a legrosszabb szcenárióból kiindulni, márpedig ez a Fibonacci-stratégia esetében elég meredek forgatókönyveket is jelenthet.

Előbb-utóbb beleszaladhatunk a fogadóirodák limitálásába, azaz egész egyszerűen nem lesz akkora a megjátszható összeg felső határa a döntetlenre, amivel visszanyerhetnénk a pénzünket, de az is előfordulhat, hogy az iroda trade-erei kiszúrják, hogy mit csinálunk, és idő előtt limitálják vagy bezárják a számlánkat.

Összefoglalva a Fibonacci-stratégia mentálisan és anyagilag nagy megterhelésnek teheti ki a fogadókat, ráadásul a fentiek miatt számos előre nem látható tényező is keresztülhúzhatja a számításainkat.

Kijelenthetjük, hogy a hosszú távú nyereségesség szempontjából kevés az esélye, hogy életképes és működő fogadó stratégia legyen, ezért nem is ajánljuk jó szívvel egyetlen fogadó játékosunknak sem. 

 

Ha szívesen olvasnál hasonló elemzéseket és cikkeket a sportfogadásról, akkor lapozgasd fel Sportfogadás-suli rovatunkat!

forrás: pinnacle.com / sportstatist.com
megosztom