Sportfogadás

Mert a totó jól fizet - sztorik a legendás szerencsejátékról

megosztom

A totó az egyik legnépszerűbb játéknak számított a 20. században, a nagy nyeremények életeket változtattak meg szerte a világon. A vasárnapi rituálék története.

Megvette már az e hetit?

A totó nevű játékot szinte mindenki ismeri, a 20. században az egyik legnépszerűbb szerencsejátéknak számított a világon. Természetesen mostanra erősen vesztett népszerűségéből, hiszen a különféle sportfogadó online oldalak szélesebb kínálatot biztosítanak a sportfogadóknak, de a múlt század elején-közepén még abszolút újdonságnak számított.

Akárcsak a futball, a totó is Angliából indult világhódító körútjára, első ízben 1921-ben lehetett fogadásokat kötni a labdarúgó-mérkőzések végeredményére a szigetországban. Ezt követően szépen elterjedt a kontinens több országában is, így Magyarországon is, és 1947-ben már idehaza is lehetett totózni.

Az 1948-as olimpiára pedig már átfogó reklámkampányt is indítottak „A totó a magyar sport új alapja” néven. Az ok egyszerű volt: Magyarországon is eldöntötték, hogy az olimpiai játékokra való felkészülésre és azok részvételi költségeinek fedezésére szerencsejátékot szervezzenek a külföldi minták alapján.

A nyerési esély a 13+1 találatra 1:4 782 969.

Az első időkben egy játék ára 3 forint 30 fillér volt, angol mintára pedig idehaza is 12+4 mérkőzés került fel egy szelvényre. A 12., 11., és a 10. találatra fizettek, de ha nem volt 12-es, akkor a 9-esre is fel lehetett venni nyereményeket. Magyarországon az első totós fordulót 1947. október 2-án hirdették meg és 20 882 darab szelvény érkezett be összesen. Fél év múlva ez a szelvényszám már 1 349 347 darabra emelkedett.1964-től komoly változás állt be a honi totójátékban, hiszen az év márciusától már átálltak a 13+1-es formulára. 1993-ban a góltotó is elindult hódító útjára. A kézi szelvényeket 1996-ban nyugdíjazták, azóta csak gépi fogadások köthetők. 2011-ben bevezették a hétközi totót is, amelyen a hétköznap játszódó mérkőzésekre lehet fogadni. Lehetőség van kombinációs játékra is, ebben az esetben az első 13 mérkőzés három lehetséges kimeneteléből többet is meg lehet jelölni, de legalább két mérkőzésre 2, vagy egy mérkőzésre 3 tippet kell adni.

 

 

Egy legendás magyar nyeremény története

A totó népszerűsége gyorsan az egekig szökött, hiszen relatíve kevés befektetésből lehetett sokat nyerni. A totóláz egész Európát megfertőzte, a sportszerető munkásosztály egyik legkedveltebb játéka volt.

Hatalmas nyeremények is akadtak szép számmal. Kering egy legendás városi történet az egyik valaha volt legnagyobb magyar nyereményről, amelyet 1956. októberében nyertek meg.

Egy ismeretlen férfi éppen a forradalom kitörésének napján, október 23-án vette fel a pénzét, csakhogy nem tudott vele mit kezdeni.

A bankokba nem tudta elhelyezni, elásni pedig nem merte, így végül aranyba akarta fektetni, csakhogy az ügyletben segédkező rokonát időközben lelőtték. A mítosz szerint végül beköltözött egy kocsmába, ahol átmulatta a forradalmat és elverte a pénzt is. A sztorit egyébként 2003-ban 'Telitalálat' címmel Gáspár Sándor és Törőcsik Mari főszereplésével filmre is vitték.

 

Az életeket megváltoztató nyeremények

1934-ben a 21 éves fazekas, Edward Dodd 1000 fontot zsebelte be Angliában a totóval, ami heti 48 schillinges fizetését tekintve őrült nagy összegnek számított. Dodd életet szó szerint megmentette a nyeremény, hiszen egy súlyos operáció után az orvosok eltiltották a foglalkozásától és a fizikai munkától, ám a kényszer miatt gyorsan visszatért az edényekhez. "Ez a pénz mentette meg az életemet, mert ha ez nincs, a munka elvitt volna" - nyilatkozta 50 évvel később a szerencsés nyertes.

Van persze ellenpélda is. 1961-ben Keith Nicholson nevű úriember akasztott meg egy 152 000 fontos nyereményt, ami a mostani árfolyamon nagyjából 3,5 millió fontnak felelne meg. Nicholson feleségével együtt vette fel a nyereményt, aki a sajtó munkásainak csak három szót válaszolt arra vonatkozóan, hogy mit fognak tenni ennyi pénzzel: "Költeni, költeni, költeni".

Fotó: mirror.co.uk

Most jön a meglepetés: az asszonypajtás hozzáállása gyorsan tönkre vágta a családot, három év múlva már semmi nem maradt a nagy pénzből, kocsikra, partikra és egy farmra elverték az egész összeget. Négy évvel később Nicholson 1965-ben autóbalesetben életét vesztette, felesége pedig végleg csődbe ment köszönhetően a rámaradt hatalmas adóhátralék miatt.Vivien Nicholson életét a híres West Enden is eljátszották.

Az első milliós nagyságrendű nyereményt 1986-ban egy nővérekből álló baráti társaság nyerte meg, 2010-ben pedig egy skót úriember, Michael Elliot vitte el a brit totó történetének legnagyobb összegét, ami 2 fontra 3 001 511 fontot jelentett.

Fotó: www.flickr.com/

A legpechesebb totós címére egy Joe Bosher nevű ember pályázhat, aki 1986-ban pár pillanatig a világ legboldogabb emberének gondolhatta magát, miután telije volt. Gyorsan kért is kölcsön 50 fontot egy rapid ünneplésre, csakhogy mikor hazaért felesége kisírt szemei várták otthon.

Bosher ugyanis odaadta 14 éves fiának a szelvényt, hogy adja fel, csakhogy a lurkó a pénzt inkább elverte édességre a haverjaival...

 

A nagy magyar totóbotrány

Bár napjainkban sajnálatos módon elég sokszor felmerülnek fogadási csalások, a régi időkben azért ez még nem számított ennyire evidensnek. Egészen pontosan nem volt ismert.

A bundázás új esélyt kapott azzal, hogy az alacsonyabb osztályú mérkőzések is megjelentek a totó kínálatában. 

Aztán 1982-ben feljelentés érkezett a Sportfogadási és Lottóigazgatósághoz, mert 57 (!) 13+1-es avagy telitalálatos szelvényt született egyetlen hétvégén.

A hatóságok nyomozni kezdtek, majd borult a bili. Kiderült, hogy két ismert totózó társaság is működött Magyarországon: az egyik a kecskeméti és budapesti totózókból verbuválódott úgynevezett Faragó-csoport, a másik pedig a szekszárdi totókirály, Molnár Tibor köré épülő társaság.

A vádak szerint ez a két csoport megvesztegette a csapatokat, a játékosokat és a futballbírókat egyaránt, s előfordult, hogy egy héten három  vagy akár nyolc-tíz  mérkőzés eredményét is megvásárolták, a többi meccset pedig két- vagy háromesélyesre játszották.

A totóbotrányban több mint ötven klub több mint 200 játékosa, valamint 13 játékvezető volt érintett.

A szervezők börtönben végezték, az érintett játékosok azonban többnyire enyhe eltiltásokat kaptak.

Ez azért fordulhatott elő, mert bizony nagyon komoly nevek is érintettek voltak. Többek között Mészöly Kálmán, Harrich Péter, Presszeller Tamás, Sallai Sándor is eltiltást kapott, de Eszterházy Márton és Kovács Ferenc is nyíltan beszélt az akkori időkben általánossá váló dolgokról.  Az egyetlen magyar aranylabdás, Albert Flórián pedig 2004-ben egy Nemzeti Sportnak adott interjúban úgy fogalmazott: “Aki nem bundázott, az nem is igazi futballista!” 

A témával kapcsolatban Borenich Péter: Csak a labdán van bőr. A totóbotrány igazi háttere címmel könyv is megjelent.

mirror.co.uk/24.hu//MTI/Borenich Péter: Csak a labdán van bőr. A totóbotrány igazi háttere
megosztom