A 2018-as világbajnokság egyik legnagyobb meglepetése volt, hogy Németország a csoportból sem tudott továbbjutni. A címvédő pocsék szereplésének egyik kulcsfigurájaként, az enervált és lelketlen játékot mutató Özilt nevezte meg a vezetőség.

- sokan a válogatottól való visszavonulását követelték. Több rasszista támadás is érte, volt olyan radikális politikus aki "kecskeb@szónak" aposztrofálta, egy másik pedig felszólította, hogy "takarodjon vissza Anatóliába" (ez az egyik nagy menekültbázis Törökországban).

A botrány azóta is nap mint nap témát szolgáltatott a sajtónak, de vasárnap Özil megtörte a csendet és hosszú közleményben reflektált az őt ért kritikákra. Fő érveit arra építette, hogy bár Németországban nőtt fel, édesanyja úgy nevelte, hogy soha ne feledje honnét jött, ezért mindig is "két szíve" volt, egy német és egy török. A továbbiakat az ő szavaival idézném:

"A bánásmód, ahogy a DFB és sokan mások viselkedtek irányomba, egyértelművé teszi számomra, hogy a továbbiakban nem szeretném a német válogatott mezét viselni. 

- írta csalódottan Özil.

A játékos idő előtti visszavonulása legalább annyira megosztóra sikerült, mint az Erdogannal való találkozás, de úgy tűnik a közvélemény és a szakma inkább pozitívan éli meg ezt, azonban nem a rasszizmus vagy a tiszteletlenség, hanem a mutatott pocsék játéka miatt.

A Bayern München vezére, Uli Hoeness egészen odáig ment, hogy a földig tiporta kritikájával az utóbbi időben valóban nem brillírozó középpályást.

Hoeness azt is hozzátette, hogy az utóbbi években amikor a Bőrnadrágosok az Ágyúsokkal találkoztak a BL-ben, mindig Özilt támadták a bajorok. "Amikor az Arsenal ellen léptünk pályára, mindig rá játszottunk, mert tudtuk, hogy ő a csapat gyenge pontja." - forgatta meg még egyszer a kést.