Fennállása legnagyobb sikerét érte el kedden este a Puskás Akadémia, amely 4-2-es összesítéssel felülmúlta a Debrecent a Magyar Kupa elődöntőjében, így készülhet a május 23-ai fináléra.
A tavaly még a másodosztályban vitézkedő felcsúti gárda előtt ezzel megnyílt az esély a nemzetközi kupaszereplésre is, hiszen a Magyar Kupa győztese az Európa Liga selejtezőjében próbálhat szerencsét.
Ezzel a Puskás Akadémia közel került a szezon elején megfogalmazott céljához, bár Komjáti András klubigazgató erre vonatkozó nyilatkozatát igen kevesen kapták fel a hazai sajtóból.
A PFLA-t dirigáló Pintér Attila egyébként pályafutása újabb mérföldkövéhez ért, hiszen edzői karrierje során a Fradi, a Sopron, a Vasas és a Győr után a felcsúti az ötödik együttes (!), amelyet elvezetett a kupa döntőjébe.
A mérkőzés után az egykori szövetségi kapitány érthetően elégedetten értékelt és természetesen elmondta, hogy a végső győzelem a csapata célja. Az ilyenkor szokásos mondatok között azonban egy óhajt mégis ki kell emelnünk, ami pedig úgy szólt, hogy
Aki követi a magyar focit, annak egyáltalán nem nóvum, hogy a Puskás Akadémia az 1800 fős Felcsút csapata. Ebből kifolyólag pedig nyilván nem rendelkezik az első osztályhoz méltónak gondolt nézőszámokkal, ám azért ezt olvasva mosolyra áll az ember szája. Vagy ökölbe szorul a keze - nyilván habitus kérdése. Mert 50 törzsszurkolója még egy megye III-as csapatnak is van.
Pintért itt most nincs miért kritizálni, őszintesége után inkább együttérzést érdemel. Dolgozik a csapat, javulnak az eredmények, csakhogy ebben továbbra is egy maroknyi ember látja örömét.
Merthogy a Puskás Akadémia továbbra is az ország legutáltabb csapata, a magyar szinten kiemelkedő financiális lehetőségei miatt közutálat tárgya. Az pedig, hogy a történelmi sikert elérő tréner 50 fős szurkolói keménymagról álmodik, a magyar futball teljes abszurditását leírja.
A 1800 fős felcsúti csapat akár az Európa Ligában is indulhat, de az első osztályban szerepel a 17 ezres Balmazújváros és a 16 ezres Mezőkövesd is, és akkor ugye jövőre csatlakozhat a mezőnyhöz a szintén hasonló lélekszámmal rendelkező Kisvárda városa is.
Az MLSZ eközben mintha tudomást sem venne ezekről a folyamatokról, továbbra is köti az ebet a karóhoz és a nézőszámok emelkedését várja. "Majd ha elkészülnek a stadionok, jönnek a nézők is" - szól a kommüniké, csakhogy például Felcsúton már évek óta kész az aréna, a gárda lassan élcsapattá avanzsál, a vezetőedző mégis 50 fős szurkolótáborért fohászkodik.
Lehet, hogy demagóg, mégsem lehet szó nélkül hagyni, hogy mindeközben
Nagyvárosok, megyeszékhelyek, évtizedes futballmúlttal és tradícióval, egykoron több tízezres nézősereggel, és mégis, mikor a korábbi időszakokhoz képest dől a pénz a magyar futballba, a legtöbb helyen nincs biztató jövőkép, de még nyugodt jelen sem.
Nonszensz.