Kissé megilletődötten kezdett az Európa-bajnokságon 18 év után szereplő magyar válogatott, ugyanis 0-6-nál talált először a gyűrűbe. Ezt követően állandósult a négy pont körüli különbség, de Ivkovics kapitány együttese 11-15-nél megrázta magát, így 15-15-nél utolérte riválisát, majd Hanga Ádám triplájával először vezetett a találkozón. Az első negyed hajrája viszont kifejezetten rosszul sikerült: az utolsó nyolc másodpercben két horvát kosár esett, így 20-20-nál fordultak a csapatok.

A folytatásban fej fej mellett haladtak a csapatok. A magyarok nagy erőssége a támadó lepattanó volt: futott olyan akció 31-30-nál, amikor hibás befejezések után háromszor is visszaszerezték a labdát. Viszont a büntetőzés kifejezetten gyenge pont volt, 31-35-nél sikerült először betalálni egy pontért. A nagyszünet előtti percek megint a horvátoknak kedveztek: egyrészt Hanga csípősérülést szenvedett, másrészt az utolsó kosárral 39-36-ra vezettek.

A meccs előtt a fogadóirodák 18,5 ponton húzták meg a hendikephatárokat.

A harmadik negyedben Vojvoda Dávid vette hátára a magyar csapatot. Sorozatban háromszor talált a gyűrűbe, betörésből és mezőnykísérletből is sikeres volt, miközben labdalopást is bemutatott védekezésben. Remeklésével 38-42-ről 46-46-ra egyenlített a magyar együttes. A játékrész vége ezúttal Ivkovics gárdájának sikerült jobban, ugyanis 50-50-nél Perl Zoltán dobott triplát, amire ugyan érkezett egy kétpontos válasz, de így is a magyarok vezettek az utolsó tíz perc előtt.

Bogdanovic és Saric vezérletével a horvátok 8-0-s rohammal kezdtek, így először vezettek hét ponttal, ekkor viszont Vojvoda első sikeres hármasa adott reményt a visszazárkózásra. Ivkovics hiába próbálta időkéréssel rendezni a sorokat, ekkor már hátrányban kapkodtak a magyar játékosok, így rendre pontatlanok voltak a dobások, amit a horvátok kihasználtak és 67-56-ra elhúztak, azaz szép lassan tíz pont fölé hizlalták a különbséget. A hajrában már csak a különbség volt kérdéses.